rss      tw      fb
Keres

Médiatörvény - Németh-interjú a Berliner Zeitungban

MTI 2011. január 22., szombat 16:09

Senki se oktasson ki minket a demokráciáról címmel közölt interjút Németh Zsolttal szombaton a Berliner Zeitung.

A baloldali újság a felvezetőben rámutat: a médiatörvény körül támadt vita után Magyarország a károk enyhítésére törekszik. E célból külföldre küldte a külügyminisztérium parlamenti államtitkárát, hogy kezdeményezzen párbeszédet a bírálókkal.

A médiatörvényt fogadó, EU-n belüli bírálatokra emlékeztető újságírónak Németh így felelt: "Nézzük meg pontosan, honnan jön a bírálat: a médiából és a politikai baloldaltól. Konzervatív pártbarátainktól viszont nagyon nagy megértést és támogatást kapunk. Ami pedig a médiatörvényt illeti: az erős védelmet biztosít a sajtószabadságnak."

Az újságíró ellenvetésére, miszerint ő inkább a demokratikus elvektől való távolodást lát benne, az államtitkár kijelentette: "Ne feledje, hogy az én pártom a magyar demokratikus mozgalomból nőtt ki a 80-as évek végén. Bennünket vertek és letartóztattak a diktatúrában. Mi tudjuk, mi a szabadság és az alapvető jogok. Senki se oktasson ki erről minket." Egyúttal megismételte: amennyiben az Európai Bizottság kifogásolná a törvény egyes elemeit, úgy Budapest kész elfogadni a következtetéseket.

Az újságíró idézte Martin Schulz EP-képviselő Strasbourgban elhangzott szavait, miszerint a médiának kell ellenőriznie a kormányt, és nem megfordítva. Egyetért-e Ön ezzel? - kérdezte.

"Igen és nem - felelte Németh Zsolt. - Igen abban az értelemben, hogy egy jogállamban nem szabad semmiképpen sem elnyomni a médiát. Másrészt viszont egy kormánynak természetesen ellenőriznie kell, vajon betartják-e a médiumok a törvényt. Erre mindenhol vannak törvények. A magyar médiatörvény bizonyára viszonylag szigorú szabályokat fogalmaz meg, ám ez sem szokatlan Európában."

A schengeni övezet bővítését firtató kérdésre a külügyi államtitkár kijelentette: ha Románia és Bulgária betartja az övezetre vonatkozó szabályokat, akkor föl kell őket venni. "Franciaország és Németország azért utasítja ezt el, mert így akarják hatékonyabb harcra ösztönözni a két kormányt a korrupció meg a szervezett bűnözés ellen. Csakhogy ez a kettő nem tartozik össze. Magyar szempontból nem helyes a schengeni kérdést összekapcsolni belpolitikai problémákkal. Nekünk hosszú közös határunk van Romániával. Ha meg volnánk győződve arról, hogy a nyitás veszélyes következménnyel jár, mi volnánk az elsők, akik riadót fújnak."