Stuttgarter Zeitung: Magyarország barátai ingerültek
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. január 21. péntek, 21:19
- Super User
Baden-Württemberg német tartomány és Magyarország hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol települési és kormányszinten egyaránt. Hogyan értékelik vajon Magyarország barátai az ottani médiatörvény körüli konfliktust? Bírálják, hogy Budapesten megnyirbálják a sajtószabadságot, de mellőzik az éles hangokat – írja pénteki cikkében a két szerző, Arnold Rieger és Jan Sellner.
Magyarország negatív szalagcímekben szerepel. Az Orbán Viktor konzervatív kormányfő és kétharmados többséggel kormányzó pártja, a Fidesz által kezdeményezett médiatörvény heves bírálatot váltott ki az EU-ban, és befelhősíti a magyar soros elnökség nyitányát. Az Európai Parlamentben emiatt szerdán hevesen nekimentek a magyar miniszterelnöknek. A szociáldemokraták és a zöldek indítványára foglalkozott a kérdéssel csütörtökön a német Bundestag is.
Baden-Württemberből, ahol mintegy 40 ezer magyar és nagy magyar-német közösség él, eddig semmi nem hallatszott. Wolfgang Reinhart, kereszténydemokrata tartományi Európa-miniszter csütörtökön, kérdésre, óvatosan annyit mondott: támogatja José Manuel Barrosót, az EU Bizottság elnökét „eljárásában, hogy megvizsgáltatja a magyar médiaszabályozás részleteit az európai joggal való összeegyeztethetőség szempontjából”.
Magyarország más ismerői kevésbé voltak tartózkodóak. Klaus von Trotha (szintén CDU) volt tudományügyi miniszter, a budapesti Andrássy-egyetem kuratóriumának tagja szerint „Magyarország semmiképpen sem tart a diktatúra felé. Ha azonban valakinek akkora többsége van, mint Orbán Viktor miniszterelnöknek, fennáll a veszély, hogy ezt a megengedett határáig kihasználja” – mondta, de arról nem kívánt ítéletet alkotni, hogy ezt a határt átlépték-e. Ugyanakkor von Trothára mély benyomást gyakorolt az Orbán médiapolitikája elleni nemzetközi tiltakozási hullám. „A magyar soros elnökség és az ezzel kapcsolatos nyilvánosság hozzájárulhat ahhoz, hogy a konfliktust hamar rendezzék. Magyarországon hiányzik a múlt mélyreható feldolgozása” – mondta von Trotha.
Peter Langer, Ulm és Neu-Ulm Duna-megbízottja, a Duna menti városok és régiók tanácsának koordinátora gyors európai szintű megegyezést szeretne. Hozzáteszi: „Nem hiszem, hogy megsértenék Magyarországot, ha elvárják tőle, hogy törvényei megfeleljenek az európai értékeknek és normáknak”.
Klaus Loderer, a Magyarországról származó Németek Landsmannschaftjának (szervezetének) szövetségi elnöke és a Magyarországról való németek Unsere Post című havilapjának főszerkesztője arra számít, hogy az új médiatörvény törést okoz Magyarország és Baden-Württemberg hagyományosan jó kapcsolataiban. Szerinte Magyarországon különben is „mindig az a kérdés, hogy ami a papíron van, releváns-e a hétköznapokban”. Szerinte azonban a paragrafusok önmagukban mindenképpen problematikusak, például a médiatanács egyoldalúsága. Loderer értékelése: „Orbán kénytelen lesz engedni, amennyiben az EU hivatalosan bírálja kurzusát”.
„Magyarország barátai nem örülhetnek egy ilyen fejleménynek” – vélekedett Christian Steger, a települések szövetségének volt elnöke, hosszú időn át a dunai svábok tartományi Kulturális Alapítványának vezetője. „A konfliktus megterheli a magyar soros elnökséget, és eltereli a figyelmet a jó javaslatokról, amelyek Budapestről az EU fejlesztésével kapcsolatban várhatók” – vélekedett. Steger szerint problematikus, ha a médiát felügyelő testületekben csupán egyetlen párt képviselői kapnak helyet. Ő arra számít, hogy „a kormány kénytelen lesz engedni, ha az EU Bizottsága arra jut, hogy a médiatörvény sérti az alapjogok chartáját”.
Alaposan mérlegelt, de egyértelmű Peter Spary, a berlini Német-Magyar Társaság elnöke. (A szervezetnek Baden-Württembergben is van fiókja.) „Barátok között szabad kritizálni, ha erre van ok, és ez az ok a médiatörvénnyel adott” – mondta. Kifejtette: a Német-Magyar Társaság „célul tűzte ki, hogy támogatja Magyarországot az EU demokratikus struktúráiba vezető úton”.
Spary Kurt Tucholskyt idézte: „Nem arról van szó, milyen valami, hanem hogy hogyan hat”. Más szóval: a médiatörvénynek negatív hatása van. Spary hangsúlyozta: azt tanácsolta a magyar miniszterelnöknek, hogy egy ilyen fontos és drámai törvényt alaposan vitasson meg és ne galoppban határozzon. „A magyar civil társadalmat be kellett volna vonni a konzultációkba, különösen az érintett szakma, az újságírók képviselőit”.
Spary szerint „kritizálható, hogy a médiát felügyelő testületben kizárólag Fidesz-tagok foglalnak helyet, hogy a vezetőjét kilenc évre nevezik ki, s hogy a törvény a médiának feladatul szabja a ’kiegyensúlyozott’ tájékoztatást. Súlyosbító körülmény, hogy a médiatörvény alkotmányrangú, és csak kétharmados többséggel módosítható”. Következtetése: „Orbán olyan törvényt prezentált, amely barátai számára megnehezíti, hogy nagy energiával védjék”. Spary úgy véli: az EU vizsgálata ki fogja mutatni a módosítás szükségességét.
Ugyanakkor Spary dicsérő szavakat is talál a magyar kormányfőre. „Okos ember, és egykor bátran követelte a nyilvánosság előtt azokat a jogokat, amelyek most kétségessé váltak. Orbánnak elsöprő győzelme ellenére sem szabadna szem elől téveszteni a mértéket és a középutat” – mondta.