Képünk a világban – Strasbourg után



NÉMET NYELVŰ SAJTÓ
Süddeutsche Zeitung
: Orbánnak nincs érzéke a nyílt vitához – Der Tagesspiegel: Orbán nem fogta fel, mi a vita tétje – Der Spiegel: Az Európai Parlament tűz alá vette Orbán magyar miniszterelnököt – Handelsblatt: Magyarország egyetlen rossz lépést sem hagy ki – Deutsche Welle: Orbán makacs marad – FAZ: Így nem mehet tovább – FTD: Fellegi szerint a bírálóknak a kétharmaddal van bajuk – Der Standard: Orbán a kritikára retorikus ökölrázással válaszol – Kurier: Orbán egy európai Chávez? – Die Presse: Orbán: „Én vagyok a legveszélyesebb példa Európa baloldala számára” – Neue Zürcher Zeitung: A népfelség időnként kellemetlen kortársakat emel a parlamentbe

FRANCIA SAJTÓ
Le Monde
: Orbán kijátszotta a bal- és jobboldal szembeállításának kártyáját – Le Figaro: Orbán ismét a zavarkeltő szerepébe kerül – Le Figaro: Ez a fajta ideológiai megosztottság nagyon ritka Strasbourgban – La Croix: Konrád György: Orbán, a vizionárius – La Croix: a magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat –  L’Express: tekintélyelvű Magyarország

The Guardian: az EU zászlóvivője gyakorlatilag az EU-t fenyegette


NÉMET NYELVŰ SAJTÓ

Süddeutsche Zeitung: Orbánnak nincs érzéke a nyílt vitához

Úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak nem fekszik a demokratikus diskurzus – vélekedett a liberális Süddeutsche Zeitung kommentátora. Martin Winter szerint aki ilyen agresszíven reagál a bírálatra, és a magyar nép megsértésével vádolja az EP képviselőit csak azért, mert elutasítják az ő médiatörvényét, annak nincs érzéke a nyílt vitához. Az ilyen politikus oly módon tesz egyenlőségjelet saját maga és a népe közé, ahogyan azt csak autokraták vagy Napóleon-komplexusban szenvedő politikusok szokták tenni.

A következő hat hónapban olyan ember áll az Európai Tanács élén, akinek kétség esetén fontosabb a hazai populizmus billentyűin játszani, mint az alapvető európai értékeken gondolkodni. Ez árt az EU tekintélyének. Egy olyan soros elnök, akiről azt tanúsítják, hogy törvényével esetleg megsértette a demokrácia egyik alapvető értékét, inkább tehertétel, mint nyereség.

***

Der Tagesspiegel: Orbán nem fogta fel, mi a vita tétje

Orbán megpróbálta tisztán belpolitikai ügynek beállítani a médiatörvényt az Európai Parlament képviselői előtt, a jogszabályt érő bírálatokat pedig az egész magyar nép elleni általánosító ítéletként értelmezni, írja a berlini Der Tagesspiegel. A liberális újság szerint ez a hozzáállás nem éppen belátásról tanúskodik. A magyar miniszterelnök nyilvánvalóan még mindig nem fogta fel, hogy mi a vita tétje: az egész Európai Unió szavahihetősége.

***

Der Spiegel: Az Európai Parlament tűz alá vette Orbán magyar miniszterelnököt

Vita a sajtószabadságról felcímmel számol be a Spiegel online szerdán az európai parlamenti vitáról.

„Otthon érzem magamat” – mondta Orbán, aki az Európai Parlamentben új soros elnökként való első fellépése során jó hangulatot akart kelteni, és el akarta feledtetni a médiatörvénye miatti viszályt. A látogatás azonban kínos bemutatkozássá vált.

Orbán tudta, mi vár rá Strasbourgban. A képviselők tüzet nyitottak Budapestre, még mielőtt január 1-jén átvette a soros elnökséget. Alexander Graf Lambsdorff liberális képviselő a „tekintélyelvű rothadástól” óvott. Martin Schulz szociáldemokrata frakcióvezető azt mondta, Magyarország „nem méltó” a soros elnökségre. Daniel Cohn-Bendit, a zöld frakció elnöke szerint a kelet-európai ország úton van „egy kommunista ellenőrzésű diktatúra felé”.

Az elmúlt hetek megmutatták: az otthoni kétharmados többség még nem garancia a súrlódásmentes uniós elnökségre.

Orbán húsz percen át beszélt, mielőtt végre lapos mondatokban állást foglalt a szemrehányásokkal kapcsolatban. A médiatörvény „Magyarország belügye” – mondta. „Nem lenne helyes, ha Önök összekevernék a magyar soros elnökséggel”. És aztán fenyegetőzött: „Amennyiben mégis megteszik, készen állok a harcra”.

Az Európai Parlamentben a legtöbb szavazattal rendelkező  Európai Néppárt (ENP) egyelőre megakadályozza egy Magyarország elleni határozat elfogadását. Magánbeszélgetéseken azonban nem egy konzervatív képviselő beismeri, hogy nem érzi magát túl jól a Magyarországgal szembeni korlátlan szolidaritástól. Az egyik legjelesebb képviselő panaszkodik: az ENP már régóta egészen különös pártok gyűjtőhelye. Korábban ugyanis csak a régi Európa mérsékelt kereszténydemokratái voltak benne. Később azonban sok országban, legelőször Olaszországban és Franciaországban feloszlottak ezek a pártok. Az ENP, hogy megőrizze hatalmi tényezői voltát, kész volt felvenni a soraiba néhány fekete bárányt: Berlusconi csapatait vagy a spanyol Partido Popular vallási bigottjait, és például Orbán jobboldali populista Fidesz pártját. „És most meg kell védenünk ezeket” – panaszolja a régi kereszténydemokrata.

***

Handelsblatt: Magyarország egyetlen rossz lépést sem hagy ki

Orbán Viktor magyar kormányfőnek mentegetőzni kell az Európai Parlamentben országa vitatott médiatörvénye miatt. A magyar soros elnökség kezdete minden más, csak nem szerencsés. Az egyik illetlenség a másikat követi, túlságosan is látványos az érzékenység hiánya – írta szerdán a Handelsblatt című német gazdasági napilap.

A cikk szerint Orbán elismerte, hogy a médiatörvény nem kizárólag belső ügy: „amennyiben a bizottság arra jut, hogy a törvénynek hiányosságai vannak, meg fogjuk változtatni” – mondta.

„Január 1-jén vette át Magyarország az EU soros elnökségét is. Azóta se vége, se hossza az Orbán Viktor alatti nemzeti konzervatív Fidesz-kormányt érő kritikáknak. És az elnökség az egyik illetlenséget a másik után követi el.”

Felidézte, hogy a hét elején az EU pénzügyminiszterek tanácsának új elnöke, Matolcsy György váltott ki neheztelést. Kollégáival való találkozásakor azzal vészmadárkodott: lehetséges, hogy az euró még több mint egy évtizeden át veszélyben lesz. „Olyan időkben, amikor kétségbeesetten próbálják végre visszaszorítani az euró- és az adósságválságot, ez több mint ügyetlenség. Ennek megfelelőek voltak a kollégák reagálásai: ellenkezés és fejcsóválás.”

„Való igaz, hogy a magyar elnökség nyilvánvalóan hiányt szenved érzékenységből. Ezt mutatja – szinte hihetetlen – a veszekedés egy szőnyeg körül… Nem csoda, hogy Budapest bírálói most azt, amit egy történelmi áttekintés részének szántak, nacionalizmusnak és nagyzási hóbortnak értékelik. Úgy látszik, ezek a magyarok mostanában semmit sem tudnak az európaiak megelégedésére megcsinálni”.

Amikor Orbán miniszterelnök szerdán bemutatta az elnökség munkaprogramját az Európai Parlamentben, ez csak mellékesen keltett érdeklődést. A mindent uraló témává a médiatörvény lett – írta a lap, és ismertette a hozzászólásokat.

***

Deutsche Welle: Orbán makacs marad

Orbán magyar kormányfő az Európai Parlamentben új soros uniós tanácselnökként minden lehetségesről beszélt, csak a vitatott magyar médiatörvényről nem. Elszalasztott egy esélyt  – írja a Deutsche Welle rádió honlapjának szerdai kommentárjában Bernd Rieger.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió Bizottsága, és még konzervatív kormányfők, vagyis Orbán Viktor kollégái is bírálják a média kantárszárra fogásáról szolgáló törvényt. Nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök a törvénnyel messze túllőtt a célon. A vita az Európai Parlamentben csakis a médiatörvény körül forgott. A hathónapos soros elnökségre vonatkozó, valószínűleg jó magyar szándékok teljesen háttérbe szorultak. Orbánnak, akit részben élesen támadtak, ki kellett volna használnia az alkalmat, és be kellett volna jelenteni a törvény módosítását. Ezzel a bírálók vitorlájából kifogta volna a szelet és belátó európainak mutatkozott volna.

Ehelyett kitartott amellett, hogy a médiatörvény csakis nemzeti ügy, és őt csupán félreértették. Így nem tud kibontakozni az „Erős Európa”, amelyet Orbán elnöksége jelszavának kiáltott ki. A magyar kormányfő állást foglalt a „bővítési fáradtság legyőzése” mellett és fellépett azért, hogy Horvátország felvételi dátumát nevezzék meg. Ez csakis helyeselhető, de Orbánnak fontolóra kellene vennie, hogy Horvátországot nem vennék fel, ha a magyarországihoz hasonló olyan médiatörvénye lenne, amely ennyire nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság alapvető jogát.

Ez az Európai Unió egyik konstrukciós hibája: nagy befolyással van ugyan a tagjelöltekre, de csak keveset tehet, ha egy tagállam elhagyja a politikai erény ösvényét. A magyar kormányfő bejelentette, hogy a médiatörvény számára nem presztízskérdés. Ha ez így van, jól tenné, ha a terhes törvényt mielőbb kompatibilissá tenné az európai normákkal.

Orbán Viktor akadálytalanul és gátlástalanul tehet, amit akar, mert a magyar választók kényelmes kétharmados többséggel ruházták fel. A médiatörvény csak egy része abbéli igyekezetének, hogy az államot, a közigazgatást és az igazságügyet konzervatív pártja, a Fidesz hű követőivel töltse fel. A gazdaságpolitikát a Nemzetközi Valutaalap kidobása után „hazafiasabban” alakítják, a középületekben nemzeti propaganda jelent meg, korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét. Ez sok európai képviselőnél, és nem csak a baloldali ellenzéknél megkongatja a vészharangokat.

Orbán Viktor még fordíthat, ha meg akarja szabadítani soros elnökségét attól a benyomástól, hogy az erős embert akarja játszani és veszélyeztetni akarja a magyar demokráciát. A „Führerállamtól” vagy a totalitárius viszonyoktól, amelyekről némelyik lap ír, Magyarország még messze van. Hogy ez így is maradjon, arról gondoskodhat a többi konzervatív állam- és kormányfő. Helyes lenne, ha nyilvánosan és magánbeszélgetéseken nyomást gyakorolnának Orbánra, hogy hagyja meg a plurális magyar demokráciát az ahhoz tartozó szabad médiával együtt.

***

FAZ: Így nem mehet tovább

Hidegvér! címmel írt kommentárt a Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadásában szerdán Klaus-Dieter Frankenberger, a konzervatív újság külpolitikai rovatvezetője.

A magyar miniszterelnök strasbourgi beszéde és néhány EP-képviselő izgatottsági rohama után itt az ideje a verbális leszerelésnek, és annak, hogy a magyar médiatörvény feletti vitát tárgyszerűen folytassák.

Esztelenség azt állítani, hogy Magyarország a diktatúra felé halad. Orbán részéről sem lenne azonban helyes eljátszani a fekete lovag neki szánt szerepét: a médiatörvény nem minden bírálója a magyar belpolitikát és a konzervatívok többségét vette célba, sokakat valóban kizárólag a sajtószabadság foglalkoztat, amely ugyanis az európai értékkánon magjához tartozik. A magyar kormánynak nem lenne helyes az EU Bizottságának módosítási kívánságait durva beavatkozásként felfogni, hanem jogos hozzászólásnak kellene tekintenie és komolyan kellene venni őket. Sajnálatos, hogy Magyarország – amelynek becsületében senki nem kételkedik – soros elnöksége így kezdődik. Így nem mehet tovább. Minden európai szereplőnek érdekében kell hogy álljon, hogy ez ne égjen el a médiavita hevében. Európának ugyanis van más gondja is.

***

FTD: Fellegi szerint a bírálóknak a kétharmaddal van bajuk

Kommentár helyett rövid interjút közölt Fellegi Tamással a Financial Times Deutschland. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint a magyar EU-elnökség megítélése nem függhet a médiatörvénytől vagy a válságadótól. Ez abszolút tisztességtelen volna mind Magyarországgal, mind az EU-val szemben. Elképzelhető, hogy az ezekről zajló viták beárnyékolják a magyar EU-elnökség tevékenységét. Vannak politikai erők, amelyeknek nagyon nem tetszik a magyar álláspont bizonyos kérdésekben. Ám kétharmados többséggel rendelkezünk, amelyet szabad és demokratikus választáson szereztünk. Pontosan ezzel van problémája számos politikai erőnek Magyarországon belül és azon kívül - fogalmazott Fellegi.

***

Der Standard: Orbán a kritikára retorikus ökölrázással válaszol

A médiapolitikája miatt nemzetközileg bírált Orbán Viktor magyar miniszterelnök harciasnak mutatkozott Strasbourgban az Európai Parlamentben – írja a Der Standard című liberális osztrák napilap online kiadása szerdán (és mellékeli a tiltakozó képviselők fényképét). Orbán felszólította a képviselőket, hogy a magyarországi belpolitikai állapotokat illető bírálatukat ne keverjék össze a soros elnökséggel, amelyet ebben a félévben Magyarország tölt be. „Amennyiben Önök összekeverik ezeket a témákat, kész vagyok a harcra” – mondta. „Akkor nem Magyarország, hanem az EU fogja ezt megsínyleni.” „Magyarországon is van józan eszünk”. Orbán biztosította hallgatóságát arról, hogy szükség esetén a magyar kormány módosítani fogja a médiatörvényt. „Ha bizonyíthatóan hiányosságok vannak, készek vagyunk helyrehozni őket. Ezek számunkra nem presztízskérdések. Nem vagyunk hiúak.”  „Magyarország a sajtószabadságért száll síkra, és ezt a múltban mindig bizonyította”.

José Manuel Barroso, az EU Bizottságának elnöke az Európai Parlament előtt újra hangsúlyozta, hogy „az Európai Unióban a sajtószabadság szent elv”. A bizottság még a héten a médiatörvénnyel kapcsolatban levelet ír Budapestre, és tisztázást kér „bizonyos problematikus területeket illetően, amelyek aggályokat váltottak ki”. Ezt követően a bizottság megvizsgálja majd a magyar választ. Barroso felszólította Orbánt, hogy a vita jogi vonatkozásai mellett lássa meg a politikaiakat is. Azt mondta, reméli, hogy Orbán ezt tekintetbe veszi.

***

Der Standard: Orbán nem érti a szerepét

A Der Standard liberális osztrák napilapban Thomas Mayer kommentárja megállapítja, hogy a magyar kormányfő strasbourgi fellépése sok tekintetben emlékezetes marad, mert soros EU-elnök még soha nem kavart ekkora vihart. „Márpedig elnökként megoldásokra kell törekednie, és nem problémákat keltenie.”

Orbán „módszerével, hogy visszafordítja a lándzsát, bírálóit ellenségként kezeli, túszul ejti ’a népet’, önmaga harcossá stilizálásával fenyegetőzik, s ez mind azt mutatja, hogy nem érti a szerepét. Az unió élén elnökre van szükség, sőt, erősre, de nem harcosra. Orbánban egy élettragédia lappang: a kommunisták elleni küzdelemben vált hőssé, ma valamiért kellene küzdenie.”

***

Kurier: Orbán egy európai Chávez?

A Kurier című osztrák napilap online változata a strasbourgi plenáris ülésről készült szerdai beszámolóját így kezdi: A magyar miniszterelnököt a vitatott médiatörvény miatt a képviselők részben élesen bírálták. Az Európai Parlament 55 zöld képviselője jelképesen leragasztotta a száját, és közülük sokan a magyar lapok címlapjait tartották a magasba „cenzúrázva” felirattal.

A tiltakozás az Európa Parlamentben szerdán Orbán Viktor új soros EU-tanácselnök fellépésének szólt. A magyar miniszterelnök hűvösen [cool] nyugtázta a dolgot: „Egészen otthon érzem magamat. Az Önök magatartása semmiben sem marad el a magyar parlamentétől” – mondta. A jobboldali konzervatív kormányfőnek a hathónapos elnökséget bemutató programbeszéd utáni vitában azonban elment a jókedve. A szociáldemokraták, liberálisok és zöldek… Orbán szemére vetették, hogy kihasználja a magyar parlamentben szerzett kétharmados többségét. „Ön úton van afelé, hogy egy európai Chávez legyen, egy nemzeti populista, aki nem érti a demokrácia lényegét” – mondta Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakcióvezetője a venezuelai államfőre utalva… Agresszió volt a levegőben, amikor Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető a porcelánboltba tévedt elefántról beszélt, Orbán nevét nem említve. Ő azonban értette a célzást, és a magyar nép megsértéseként utasította vissza. Schulz kontrázott: „Ha tárgyilagos kritikáról van szó – és ez a demokrácia –, akkor az nem sértés”.

A magyar miniszterelnök kis időre elvesztette az önuralmát. Követelte, hogy a belpolitika (médiatörvény) és az uniós soros elnökség között tegyenek különbséget. Ezt a képviselők megtagadták azzal, hogy az Európai Unió jogközösség is, és nem lehet különbséget tenni a belpolitika és az Európa-politika között. Az alapjogok érvényesek – mondták egyhangúlag.

Egy pontban egység volt: a magyar uniós elnökség jelszavával – Erős Európa –, mindenki egyetértett. „Igen, erős Európát akarunk” – mondta nyugtatólag Verhofstadt.

***

Die Presse: Orbán: „Én vagyok a legveszélyesebb példa Európa baloldala számára”

Orbán Viktor magyar kormányfő előre akarja vinni Európa gazdasági reformjait – kezdi szerdai kommentárját az osztrák lap. Az EU tanácsának soros elnökeként való első fellépése során azonban a „magyar nép elleni támadás” körüli polémiába gabalyodik.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az EU soros tanácselnökeként élesen támadta az európai baloldali pártokat, és a médiatörvénye miatti bírálatokat „a magyar nép elleni támadásnak” minősítette.

„Én vagyok a legveszélyesebb példa Európa baloldala számára. Talán meg kellett volna akadályoznom elsöprő győzelmünket, de nem tudtam visszatartani az embereket attól, hogy minket válasszanak” – mondta Orbán az Európai Parlamenttel folytatott mintegy kétórás tárgyalása utáni sajtóértekezletén. A találkozó inkább mérsékelten kezdődött, később azonban tüzet fogott olyan fogalmakon, mint a „totalitarizmus”, illetve a venezuelai és fehéroroszországi helyetekkel való összehasonlításokon. A szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok a vitatott médiatörvényt vették célba” – írta a lap, és ismertette a törvénnyel szembeni aggályokat, továbbá azt, hogy az sok újságírónak, és immár az Európai Unió Bizottságának is gondot okoz.

Sajtóértekezletén Orbán kijelentette: „nem legitim, ha más államok választott képviselői megkérdőjelezik országom demokratikus jellegét. A magatartásom mércéje Nicholas Sarkozy, Franciaország elnöke. A kritika rendben van, a francia nemzetet megsérteni nincs rendben. Nem fogadunk el demokratikus kioktatásokat csak azért, mert sokáig totalitárius rezsimben éltünk”.

***

Neue Zürcher Zeitung: A népfelség időnként kellemetlen kortársakat emel a parlamentbe

A véleményformáló svájci napilapban, a Neue Zürcher Zeitungban Eric Gujer fejti ki véleményét a médiatörvényről. „A törvény nem nevezhető demokratikusnak, mert homályos megfogalmazása lehetőséget ad a visszaélésekre. A brüsszeli bizottságot és az Európai Parlamentet nem azért hozták létre, hogy jószolgálati bizottságként őrködjön a tagállamok demokratikus zavarai fölött. A népfelség időnként kellemetlen kortársakat emel a parlamentbe és a minisztériumokba. A demokrácia azonban abban mutatkozik meg, hogy a saját öntisztító ereje elég erős ahhoz, hogy leszámoljon a sarlatánokkal, a demagógokkal és a hatalomittas vezetőkkel. Ehhez pedig idő kell. Miért ne jönne létre egy ellenmozgalom a Fidesz-uralom egészségtelen tendenciájával szemben, ahogy ezt más demokráciákban is láthatjuk?” - teszi fel a kérdést a szerző.

FRANCIA SAJTÓ

Le Monde: Orbán kijátszotta a bal- és jobboldal szembeállításának kártyáját

Orbán Viktor készen áll a harcra Európa érdekében, de anélkül is, mert mindenekelőtt Magyarországot akarja megvédeni - írta csütörtök délután megjelent számában a Le Monde a magyar miniszterelnök előző napi fellépéséről az Európai Parlamentben (EP).

A liberális francia újság szerint, miután a kormányfő úgy ítélte meg, hogy a magyar népet megsértették, visszaütött, megkockáztatva, hogy egy kicsit még tovább kompromittálja hazája soros uniós elnökségét. Pedig azok az EP-képviselők, akik kritizálták a médiatörvényt és tartanak attól, hogy a rendszer a tekintélyelvűség irányában mozdul el, lemondtak arról, hogy határozatot fogadjanak el Budapest ellen, mivel féltek megbélyegezni a magyar lakosságot és robbanékony vezetőjét.

Joëlle Stolz és Philippe Ricard, a cikk szerzői idéztek Daniel Cohn-Benditnek, a zöldek frakcióvezetőjének, Guy Verhofstadtnak, a liberális frakció vezetőjének, valamint Martin Schulznak, a szocialisták frakcióelnökének a médiatörvény kapcsán elhangzott megjegyzéseiből. A szerzők szerint azonban az éles szóváltás ellenére mindegyik hozzászóló kerülte, hogy a médiatörvény elfogadását követő tiltakozás tovább fokozódjon.

A zöldek és a liberálisok a lap szerint minden illúzió nélkül próbáltak az elmúlt napokban határozatot elfogadtatni Magyarország ellen, hiszen Orbán az Európai Parlamentben legjelentősebb frakcióval rendelkező Európai Néppárt – ennek tagja a kormányzó francia UMP és a német CDU is – támogatását élvezi.

A lap szerint a magyar miniszterelnök kedden a néppárti frakció tagjai előtt kijátszotta a bal- és jobboldal szembeállításának kártyáját, így próbálva meg összefogni a konzervatívokat. „Ügyelni kell arra, hogy (Orbán) ne menjen túl messzire, de nem szabad megalázni” – idézte a lap Alain Lamassoure francia néppárti EP-képviselőt. „És nem számít az sem, ha a szélsőjobboldal együtt tapsol a legtöbb néppárti képviselővel Orbán kirohanásain” – tették hozzá a cikk szerzői.

Véleményük szerint leginkább a szociáldemokrata frakció váltott hangot azt követően, hogy a Magyarország elleni politikai szankciók gondolatát is fontolgatták, például a szavazati jog felfüggesztését az Európai Tanácsban. A jobboldalhoz hasonlóan jelenleg a szocialisták is megfelelőbbnek tartják előbb megvárni, hogy az Európai Bizottság megfogalmazza kifogásait, hiszen Orbán jelezte, hogy készen áll módosítani a médiatörvény azon passzusait, amelyek nem állnak összhangban az európai szerződések szellemiségével.

„Az európai jobboldal összezárt Orbán megvédésére, így egy határozat elfogadása lehetetlen" - mondta a lapnak Hannes Swoboda, a szocialista frakció alelnöke. A Le Monde szerint a kivárást bátorította az MSZP, valamint a legutóbbi közvélemény-kutatások is, amelyek azt mutatják, hogy a kritikák kereszttűzébe került Orbán növelte népszerűségét. Gurmai Zita szocialista EP-képviselő azt mondta a lapnak: „Egy jó magyar elnökségre van szükségünk és mindent megteszünk annak támogatására.”

***

Le Figaro: Orbán ismét a zavarkeltő szerepébe kerül

Zaklatott elnökséget kezd Orbán címmel egy teljes oldalon foglakozott a Le Figaro című francia konzervatív napilap szerdán a Magyarországon elfogadott vitatott törvényekkel.

A cikkíró, Stéphane Kovacs szerint tavaly áprilisi megválasztása óta Orbán számos európai vezető szemében vitatott személyiséggé vált. Az okok között a lap megemlíti, hogy kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött a kormányfő „nekiment” mindennek Magyarországon, ami nem tetszett neki. Idézte Orbánt, aki szerint az ország azt várja tőle, hogy bontsa le a régi rendszert és egy újat építsen fel.

A lap arra is kitér, hogy a miniszterelnök „államosította” a magánnyugdíjpénztárakat, válságadónak nevezett különadókat fogadtatott el, amelyek elsősorban a külföldi multinacionális cégeket sújtják. „A következő lépés a áprilisra tervezett alkotmánymódosítás lesz” - zárta a sort a cikkíró.

A Le Figaro szerint azonban a médiatörvény kellett ahhoz, hogy Európa figyelmeztesse Budapestet. Hivatkozik Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterre, aki a lap szerint megkérdőjelezte Magyarország alkalmasságát az unió vezetésére, valamint Václav Havel volt cseh elnökre, aki a magyar kormány „tekintélyelvű tendenciájáról” nyilvánított véleményt.

Azonban valószínűbb az, hogy a 2011-es évet Orbán kissé sebzetten, de mégis egészségesen fogja zárni – írta a Le Figaro.

A lap külön írásban foglalkozott a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvénnyel, amely „mérges vitát válthat ki az Európai Unió határaival kapcsolatosan”.

Jean-Jacques Mével szerint Orbán a soros uniós elnökként ismét a „zavarkeltő” szerébe került, miután a Nagy-Magyarország iránt nosztalgiázók által kezdeményezett 2004-es vitatott népszavazás eredményét felhasználta az állampolgársági törvénynél. A lap szerint Magyarország kezdeményezése kétféleképpen ítélhető meg: Budapesten és az európai intézmények egyes magas szintjein is úgy vélik, hogy Európa célja a határok megszüntetése, így az európaiak egyszerre több identitással is rendelkeznek, vér szerinti, kulturális identitással, vagy az országhoz való kötődés alapján. Egy másik, kevésbé hallható álláspont szerint viszont nyugtalanító, hogy az Európai Unión belül a határok virtuálisan áthelyezhetőkké válnak egyes államok elképzeléseinek megfelelően.

Az unión kívüli, például az ukrajnai magyarok állampolgársága a lap szerint a „félig illegális uniós bővítés” kérdését vetheti fel és zavart is kelt egyes uniós vezetőkben. Egy diplomata szerint „a téma nagyon kényessé vált Közép-Kelet-Európában”. Az állampolgárság, a honosítás, az útlevelek vagy a szavazati jog megadása azonban 100 százalékig nemzeti hatáskörbe tartozik, s bár azok hatásai egész Európát érintik, sem Brüsszel, sem a szomszédos országok nem szólhatnak bele a kérdésbe – hívja fel a figyelmet a Le Figaro.

***

Le Figaro: Ez a fajta ideológiai megosztottság nagyon ritka Strasbourgban

A konzervatív Le Figaro brüsszeli tudósítója kiemelte, hogy miközben Orbán Viktornak a teljes jobboldalt sikerült maga mellé állítania, a baloldal egységesen lépett fel ellene, pedig ez a fajta ideológiai megosztottság nagyon ritka Strasbourgban. Jean-Jacques Mével beszámolója szerint a zöldek, a szocialisták és a szélsőbaloldal a szabadságjogok területén támadták a magyar miniszterelnököt, s azt tapasztalhatták, hogy Orbán „eltökélt abban, hogy pontról pontra megvédje azt, amit politikai barátai az új magyar forradalomnak neveznek”.

A szerző szerint a magyar miniszterelnök „egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy az ő érdekei egybeesnek hazája érdekeivel. A gulyáskommunizmus és a szovjet megszállás sírásója azt is rosszul viseli, ha a német, francia vagy a spanyol baloldal leckét ad neki emberi jogokból”. „Az ő szemében, ha valaki kételkedik a budapesti demokrácia valódiságában, az a magyar népet sértegetni” - jegyzi meg a szerző, és arra is kitér, hogy Orbán nem fogott kezet az őt Hugo Chávez venezuelai elnökhöz hasonlító Daniel Cohn-Bendittel, a zöldek frakcióvezetőjével.

A tudósító szerint a miniszterelnök nem volt meggyőző, amikor a „demokrácia törvényeivel” indokolta, hogy kizárólag politikailag hozzá közel álló személyek kaptak helyet az új médiahatóságban. Azt sem tudta elmagyarázni, hogy a magyar sajtó fokozott ellenőrzését előíró törvény hogyan meríthetett teljes egészében az Európai Unióban eddig ismert szabályozásokból.

„A jogi érveléseken túl José Manuel Barroso bizottsági elnök és más európai vezetők viszont azt szeretnék, ha Orbán Viktor az Európai Unióban betöltött szerepére tekintettel nagyobb politikai rugalmasságról tenne tanúbizonyságot. Nemcsak a médiatörvényről van szó. A magyar miniszterelnök a nagy európai vállalatokat és a Európai Központi Bankot is magára haragította” – írta a Le Figaro.

La Croix: Konrád György: Orbán, a vizionárius

Konrád Györggyel közölt szerdán interjút a La Croix című napilap, amelyben az írót Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyiségéről és politikájáról kérdezte a francia katolikus újság.

Konrád szerint Orbán kétértelmű és paradox személyiség, aki tanulmányait befejezve azonnal belekerült a politikába és mindig is megvetette az olyan idősebb embereket, akiknek vannak gondolatai. „Kemény machiavellista, aki nagyon hamar megtanulta a szakmát: a stratégiát, a retorikát és azt, hogyan kell a hatalmat megragadni.” Véleménye szerint miután Orbán a párton belül minden potenciális riválisát félreállította, megvan benne a kísértés, hogy vizionáriusnak, a megkérdőjelezhetetlen legfőbb bölcsesség forrásának tekintse magát, a Fidesz vezetői pedig nem képviselhetnek más álláspontot, mint az övé.

A miniszterelnök demokrácia-felfogására vonatkozó kérdésre Konrád úgy válaszolt, hogy szerinte Orbán számára a Fideszen kívül mások nem léteznek. A pártelnök nem hajlandó kompromisszumra, párbeszédre vagy vitára az ellenzékkel. Az író úgy látja, hogy a hatalmat most úgy építették fel Magyarországon, hogy ne legyen vele szemben alternatíva és határtalan ideig tarthasson. Az internet, amelyet nem lehet ellenőrzés alatt tartani, töltheti be a szamizdat szerepét.

Az író szerint Orbán azt állítja, hogy Magyarország nyugati zászlók alatt hajózik, de jelenleg keleti szél fúj Oroszország és Kína felöl. Konrád viszont úgy véli, hogy ez a stratégia nem kidolgozott és nem lehet tartós. Erre utal szerinte az, hogy amikor a miniszterelnök Moszkvában járt, minden együttműködési javaslatát elutasították.

A magyar nacionalizmus újjáéledését az író a Trianoni-szerződés miatti igazságtalanság érzetével magyarázza, valamint azzal, hogy a magyaroknak soha nem volt akkora realitásérzéke, mint a németeknek, akik elfogadták az új határokat. Szerinte a trianoni igazságtalanság megváltoztatásának vágya továbbra is katasztrofális és ügyetlen politizálásokhoz vezet. Konrád szerint „még az EU-n belül is lehet nagyon kényelmesen nacionalistának lenni, ha az illető megmarad a szópárbajok szintjén”. Szerinte az ügyes demagógok tudják, hogy a közönség mit akar hallani. „A nacionalizmus nyelve a nem túl művelt emberek politikai kultúrája.”

***

La Croix: a magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat

A magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat felirattal a címlapján jelent meg szerdán a La Croix című napilap. Az Európai Unió soros magyar elnöksége kapcsán a francia katolikus újság három oldalon összesen hét írásban foglalkozott a vitatott médiatörvénnyel.

A lap szerint a magyar uniós elnökség idején az Európai Bizottság nem hajlandó semmilyen olyan frontális szembenállásra Budapesttel, mint amilyen a romák kiutasítása esetén történt Párizzsal, vagyis „a magyarországi jogállam ügyében nem lesz per Brüsszelben”.

A lap véleményrovatában Alfred Grosser francia-német szociológus, politológus „aljasnak” minősítette a médiatörvényt, amiért az a hatalom kezében lévő nemzeti hatóságra bízta a közrádiók és -televíziók által használható információk monopóliumát. „Jó lenne, ha az Európai Bizottság, ahogy az jogában áll, szankciókat foganatosítana Magyarország ellen, még akkor is, ha éppen ez az ország az Európai Unió soros elnöke” - írta Grosser.

A lap Budapestre kiküldött tudósítója, Francois D’Alancon szerint furcsa hangulat uralkodik jelenleg Budapesten. A jobb és baloldal, a „fasiszták” és a „kommunisták”, a „patrióták” és a „hazaárulók” közti állandó háborúskodás miatti megosztottság jelképének tekinthető a várost átszelő Duna.

A lap megítélése szerint a vitatott médiatörvény csak az egyik legutóbbi lépése a végrehajtó hatalom megszilárdítását célzó intézkedéssorozatnak, amelyet „valóságos törvényhozási tornádó” előzött meg az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentésével, a közszférában dolgozók indoklás nélküli elbocsátásának lehetővé tételével, a Költségvetési Tanács megszüntetésével, valamint a magánnyugdíjpénztárak államosításával.

A La Croix szerint a köztársasági elnöki tisztségtől a legfőbb ügyészig minden kulcspozíciót a Fideszhez közel álló személyek foglaltak el. Az ellenállás utolsó szigetének nevezte a lap Simor Andrást, a jegybank elnökét. Márciusban pedig az új alkotmányról kezd vitát a parlament, amelynek értelmében a határon túli magyarok választójoghoz juthatnak Magyarországon. Ez egy újabb eszköz a Fidesz választói bázisának megerősítéséhez – véli a lap.

Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese szerint a kormány célja a teljes ellenőrzés. A Ringier svájci médiacsoporthoz tartozó napilap a La Croix szerint már érzi a nyomásgyakorlást: a legnagyobb magyar bank, az OTP azzal fenyegette meg, hogy megvonja tőle a hirdetést, miután a pénzintézet vezetőjének, Csányi Sándornak – aki Orbán támogatásával lett a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke – felkerült a lap honlapjára egy telefonbeszélgetése.

Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese szerint viszont „túlzó és érthetetlen a médiatörvény miatti hisztéria”. Véleménye szerint a nyolcévnyi szocialista kormányzás után véget kell vetni a rendetlenségnek és új alapokon kell újjáépíteni az országot.

A La Croix idéz Kornai Jánosnak a Népszabadságban megjelent írásából is, amely szerint Magyarország autokráciává vált.

***

L’Express: tekintélyelvű Magyarország

A L’Express című politikai hetilap internetes oldala az Orbán Viktor és Martin Schulz, illetve Daniel Cohn-Bendit között lezajlott pengeváltás után a médiatörvény vitatott pontjait részletesen ismertetette. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtószabadság-képviselőjének szavait idézve a szerző, Vincent Kessler megjegyezte, hogy médiatörvény csak a „jéghegy csúcsa”.

„Egy globálisan egyre inkább tekintélyelvű Magyarország veszi át az Európai Unió vezetését. Egy olyan Magyarország, amely a közelmúltban szájkosarat tett az Alkotmánybíróságra, amely többek között a költségvetést vagy az adóügyeket érintő kérdésekben nem szólhat egy szót sem.” Sőt, a magyar állampolgárság után a határon túli magyarok várhatóan szavazati jogot is kaphatnak. „Bár a Európai Néppártot a médiatörvény nem sokkolta (az Európai Parlamentben), az állampolgársági politika viszont annál inkább. Joseph Daul, a konzervatív frakció elnöke korábban jelezte, hogy a határon túli magyaroknak megadott szavazati jog elfogadhatatlan. Szerdán viszont arról beszélt, hogy Orbán Viktor egy nagy európai politikus. Hangja több volt, mint elszigetelt" – zárta írását a L”Express.

***

The Guardian: az EU zászlóvivője gyakorlatilag az EU-t fenyegette

Orbán Viktor nem mutatott – de nem is kapott – kíméletet, amikor a héten összecsapott európai parlamenti bírálóival a magyar kormány ellentmondásos médiatörvénye ügyében, ám a strasbourgi adok-kapok néhány súlyos kérdést is felvet Magyarország és az EU számára – írta kommentárjában a The Guardian.

A baloldali liberális irányzatú brit napilap internetes kiadásán csütörtök este megjelent írás szerzője, Simon Tisdall – a lap főszerkesztő-helyettese és külpolitikai szemleírója – szerint Orbán Viktor Strasbourgban világossá tette, hogy „a lehető legkínosabb helyzetet” teremti, ha Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy beavatkozzék az ő belpolitikájába. Tisdall idézi Orbánt: „ha Önök összekeverik a kettőt, én nyilvánvalóan készen állok a harcra ... ez nem csak Magyarország számára lesz hátrányos vagy káros, de az EU egészére is”. A szerző szerint ez egy „rendkívüli kijelentés volt: az EU zászlóvivője gyakorlatilag az EU-t fenyegette”.

Charles Grant, a Centre for European Reform nevű kutatóintézet igazgatója a The Guardiannek kijelentette: az EU felfüggesztheti a kapcsolatokat azokkal a tagországokkal, amelyek kijátsszák az európai jogszabályokat, ahogy az 2000-ben is megtörtént egy rövid időre, Ausztria esetében, miután Jörg Haider szélsőjobboldali Szabadságpártja csatlakozott az osztrák kormányhoz. Grant szerint azonban a felfüggesztés „a nukleáris opció, és valószínűtlen, hogy megtörténik”. „Sokakhoz hasonlóan engem is nagyon nyugtalanítanak a magyarországi fejlemények, de a 'lator állam' kifejezést nem használnám ... Magyarország nem szűnt meg demokráciának lenni” - idézte a brit lap az elemző intézet vezetőjét. Grant szerint valószínűbb forgatókönyv az, hogy „szabadpiac-ellenes politikája miatt” Orbán végül „megalázkodva” kénytelen lesz segítséget kérni az EU-tól és az IMF-től.

A The Guardian szerint ugyancsak aggasztó kérdés az a hatás, amelyet Orbán magatartása gyakorol az EU globális befolyására. Angela Merkel német kancellár a szerző szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy gyengülhet az unió kollektív tekintélye, amikor visszaéléseket elkövető rezsimekkel szemben lép fel. Ha Magyarország büntetlenül figyelmen kívül hagyhatja az EU-normákat, akkor az emberi jogok és a polgári szabadságjogok területén megkérdőjelezhető gyakorlatot folytató más uniós tagállamok is arra érezhetnek késztetést, hogy ne tágítsanak politikájuktól. A szerző felteszi a kérdést: mindebből milyen következtetéseket von majd le az EU-tagjelölt Törökország, amelyet gyakran vádolnak a médiaszabadság korlátozásával?

A lap szerint ugyanakkor a Magyarországgal szembeni bánásmódon erőteljesen érződik a kettős mérce alkalmazása. Susi Dennison, a European Council on Foreign Relations nevű páneurópai kutatóműhely szakértője hangsúlyozta, hogy sok országot lehet vádolni az EU-jogszabályok szellemének – ha nem éppen betűjének – figyelmen kívül hagyásával. Dennison Olaszország és Málta esetében a menedékért folyamodókkal szemben alkalmazott eljárást, Franciaország és Szlovákia esetében a romákkal szembeni bánásmódot idézte fel.

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet tavalyi jelentése számos visszaélést tárt fel EU-tagállamokban. Magyarországra „könnyebb volt rászállni”, mivel kis ország – mondta Susi Dennison a The Guardian idézete szerint.

A szakértő szerint azonban az ellentmondásos ügy útjára indította a közös normák fenntartásáról szóló, már régóta esedékes vitát. „A legutóbbi időkig az EU-kormányok és a Bizottság nem tartotta helyénvalónak belső ügyek megvitatását európai szinten, főleg nem nyilvánosan.” Most azonban az Orbán viselkedése feletti felháborodás arra vall, hogy „végre meghallgatásra lel a civil társadalom régóta hangoztatott üzenete, (miszerint) ha az EU alapvető értékeit akár egyetlen tagország is megsérti, az változatlanul közös szégyenforrás” - idézi a brit lap Susi Dennison elemzését.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!