rss      tw      fb
Keres

Der Spiegel: Az Európai Parlament tűz alá vette Orbán magyar miniszterelnököt

Galamus, 2011. január 19., szerda 21:10

Vita a sajtószabadságról felcímmel számol be a Spiegel online szerdán az európai parlamenti vitáról.

„Otthon érzem magamat” – mondta Orbán, aki az Európai Parlamentben új soros elnökként való első fellépése során jó hangulatot akart kelteni, és el akarta feledtetni a médiatörvénye miatti viszályt. A látogatás azonban kínos bemutatkozássá vált.

Szerdán délelőtt 10.36 van, amikor Orbán Viktor magyar kormányfő elkezdi beszédét Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Alig üdvözölte azonban a képviselőket, amikor Jerzy Buzek elnök máris félbeszakítja. Néhány zöld képviselő leragasztotta a száját, és „Cenzúrázva” feliratú plakátokat emelt a magasba, tiltakozásul a magyar médiatörvény ellen. Orbán ezt iróniával fogadja. „Örülök, hogy az Európai Parlament ülései formájukban semmiben sem maradnak el a magyar parlamenttől” – mondja. „Otthon érzem magamat.”

Orbán tudta, mi vár rá Strasbourgban. A képviselők tüzet nyitottak Budapestre, még mielőtt január 1-jén átvette a soros elnökséget. Alexander Graf Lambsdorff liberális képviselő „tekintélyelvű rothadástól” óvott. Martin Schulz szociáldemokrata frakcióvezető azt mondta, Magyarország „nem méltó” a soros elnökségre. Daniel Cohn-Bendit, a zöld frakció elnöke pedig azt mondta: a kelet-európai ország úton van „egy kommunista ellenőrzésű diktatúra felé”.

Az elmúlt hetek megmutatták: az otthoni kétharmados többség még nem garancia a súrlódásmentes uniós elnökségre.

Ellenkezőleg: az előző, belga elnökséget, noha odahaza már rég leváltották, s csak ügyvezető kormányként volt hivatalban, minden oldalról dicsérték tárgyalási sikerei miatt.

„Tudjuk, hogy Európa nehéz félév előtt áll” – mondta Orbán szerdai beszédében az Európai Parlamentben. Ő azonban nem a vitatott médiatörvényre gondolt, hanem sok tagállam magas eladósodottságára. Húsz percen át beszélt, mielőtt végre lapos mondatokban állást foglalt a szemrehányásokkal kapcsolatban. A médiatörvény „Magyarország belügye” – mondta. „Nem lenne helyes, ha Önök összekevernék a magyar soros elnökséggel”. És aztán fenyegetőzött: „Amennyiben mégis megteszik, készen állok a harcra”.

Orbán után elsőként José Manuel Barroso, az EU Bizottságának elnöke beszélt, aki azt mondta: „A sajtószabadság az Európai Unió számára szent elv”. A bizottság most vizsgálja, hogy a törvény sérti-e az uniós szerződéseket. Barroso bejelentette, hogy a hét vége előtt levelet intéz a magyar kormányhoz, amelyben Brüsszel bizonyos passzusok miatti aggályait részletezi.

Ezt sok képviselő túlságosan félénknek, óvatosnak találta. „Egy egyoldalúan összeállított médiatanács ellenőrzi Magyarországon, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozott-e” – mondta Martin Schulz, a szociáldemokraták frakcióvezetője, és hangsúlyozta: „Ez nem megy”. Felszólította Orbánt, hogy ne várja ki a bizottság vizsgálatát, hanem vonja vissza a törvényt.

Még keményebben nyilatkozott Daniel Cohn-Bendit zöld frakcióvezető. A sajtó nem lehet kiegyensúlyozott, mert az a feladata, hogy „zavarjon bennünket, politikusokat”. Az egykori 68-as  diákvezér elmondta, hogy régebben nagyon csodálta Orbánt a kommunizmus elleni harca miatt. „De Ön ma úton van afelé, hogy egy európai Chávez legyen” – mondta.

A liberális Lambsdorff arra emlékeztette Orbánt, hogy legutóbb nagybátyja, Otto Graf Lambsdorff temetésén találkoztak, akit Orbán a Bild Zeitungnak adott interjújában példaképének nevezett. „Tisztelje az emlékét, függessze fel a médiatörvényt” – követelte Lambsdorff.

Támogatást Orbán egyedül az Európai Néppárt képviselőitől kapott, amelyhez a Fidesz is tartozik. „Az Ön pártja a szabadság és a demokrácia elveire épül. Ön nagy európai” – mondta Joseph Daul néppárti frakcióvezető.

Az Európai Parlamentben a legtöbb szavazattal rendelkező  Európai Néppárt (ENP) egyelőre megakadályozza egy Magyarország elleni határozat elfogadását. Magánbeszélgetéseken azonban nem egy konzervatív képviselő beismeri, hogy nem érzi magát túl jól a Magyarországgal szembeni korlátlan szolidaritástól. Az egyik legjelesebb képviselő panaszkodik: az ENP már régóta egészen különös pártok gyűjtőhelye. Korábban ugyanis csak a régi Európa mérsékelt kereszténydemokratái voltak benne. Később azonban sok országban, legelőször Olaszországban és Franciaországban feloszlottak ezek a pártok. Az ENP, hogy megőrizze hatalmi tényezői voltát, kész volt felvenni a soraiba néhány fekete bárányt: Berlusconi csapatait vagy a spanyol Partido Popular vallási bigottjait, és például Orbán jobboldali populista Fidesz pártját. „És most meg kell védenünk ezeket” – panaszolja a régi kereszténydemokrata.