rss      tw      fb
Keres

Orbán szerdán ismerteti az EP plenáris ülésén a magyar elnökség programját



Strasbourgban kezdett megbeszéléseket Orbán Viktor; nyilatkoztak a frakciók – Orbán: A kormány az uniós elnökség alatt is határozott belpolitikai irányvonalat kíván követni – The Epoch: A szerdai magyar EP-programbemutató cserépszavazássá fajulhat – Barroso: a héten levélben fejti ki ellenvetéseit az Európai Bizottság – Kovács Zoltán a Dunja Mijatovics folytatott tárgyalás után: az EBESZ közleménye gyújtotta lángra a véleményeket – Navracsics: alapvető félreértéseket kell tisztázni; Göncz Kinga: a bizalmatlanság megnyilvánulása – Az osztrák pénzügyminiszter bírálata – Szociáldemokrata-zöld indítvány: a német kormánynak fel kell lépnie a magyar médiatörvény ellen – Tüntetés a pozsonyi magyar nagykövetség előtt
NYT: Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon – Gazeta Wyborcza: Lengyelország nem hallgathat Orbánnal kapcsolatban
Gulde kritikus hangon szólt a magyar gazdaságpolitikáról


Strasbourgban kezdett megbeszéléseket Orbán Viktor – nyilatkoztak a frakciók

A miniszterelnök szerdán ismerteti az EP plenáris ülésén a magyar EU-elnökség programját. Előtte megbeszélést folytat José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, illetve Jerzy Buzek EP-elnökkel. A tervek szerint a déli órákban Orbán, Barroso és Buzek közös sajtótájékoztatót tart.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden megbeszéléseket kezdett Strasbourgban az Európai Parlament (EP) fontosabb frakcióinak vezetőivel, utána találkozik a magyar EP-képviselőkkel, majd pedig részt vesz a jobbközép-kereszténydemokrata irányzatú néppárti EU-frakció ülésén.

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivőjének tájékoztatása szerint Orbán Viktor keddi tárgyalópartnerei közt van Martin Schulz szocialista és Guy Verhofstadt liberális EP-frakcióvezető, valamint Rebecca Harms és Daniel Cohn-Bendit, a zöldek két társ-frakcióvezetője.

A magyar EU-elnökség programismertetését megelőző hetekre a médiatörvény körüli vita nyomta rá bélyegét az unióban. Több EP-frakció – így a szocialisták, a liberálisok és a zöldek politikai csoportja – bírálta a törvényt, mert az szerintük veszélyezteti a médiaszabadságot.

Az EP szabadságjogokkal foglalkozó, valamint kulturális bizottsága hétfő este összevont rendkívüli ülést tartott, amelyen Neelie Kroes, a digitális ügyekért és a médiapolitikáért felelős EU-biztos elmondta: az Európai Bizottság – az EU fő végrehajtó testülete – tüzetesen elemzi a magyar médiatörvényt, alapvetően abból a szempontból, hogy az megfelel-e a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló EU-irányelvnek. Az ülésen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vette védelmébe a jogszabályt.

A liberálisok és a zöldek az elmúlt napokban azt szorgalmazták, hogy az Európai Parlament határozatban fejezze ki elmarasztaló véleményét a magyar médiatörvényről. Javaslatukat nem csupán a néppártiak utasították el, hanem a szocialisták is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a jogszabály minősítésével meg kell várni az Európai Bizottság elemzésének eredményét. Schulz mindazonáltal a törvény visszavonására szólította fel Orbánt. Kedden viszont arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy jelen esetben az alaposság előnyt élvez a gyorsasággal szemben.

Alexander Lambsdorff liberális EP-képviselő kedden azt mondta, hogy a törvényt az uniós végrehajtó testület elemzésének megszületéséig fel kellene függeszteni. Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője keddi közleményében azt is szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság tegyen uniós jogszabályalkotási javaslatot, amelyben megfogalmaznák a médiaszabadság minimális követelményeit.

Ulrike Lunacek, a zöldek frakciójának külpolitikai szóvivője aggodalmának adott hangot, hogy a hazájában kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán Viktor „autoriter magatartás irányába mozdul el”. Kilátásba helyezte, hogy a szerdai plenáris ülésen „tevékenyen” fog fellépni a zöld frakció.

A néppárti EP-politikusok – akiknek pártcsaládjához a Fidesz is tartozik – azt hangsúlyozták nyilatkozataikban, hogy az előzetes ítélkezés helyett meg kell várni, miként értékeli végül jogi szempontból az uniós végrehajtó testület a magyar médiatörvényt.

***

Orbán: A kormány az uniós elnökség alatt is határozott belpolitikai irányvonalat kíván követni

A magyar miniszterelnök kedden Strasbourgban megbeszélést folytatott az Európai Parlament szocialista, liberális, valamint zöldpárti frakcióvezetőivel, majd találkozott Jerzy Buzek EP-elnökkel. Utána a néppárti, a szocialista, valamint a jobbikos magyar EP-képviselőkkel ült le együttes megbeszélésre.

Magyar EP-források szerint Orbán Viktor a rendezvényen egyebek közt arról beszélt, hogy el kell választani egymástól az EU-elnökség ellátásával kapcsolatos magyar prioritásokat és a magyar belpolitikai folyamatokat. A kormány az uniós elnökség alatt is határozott belpolitikai irányvonalat kíván követni – mondta eszerint Orbán Viktor.

Este a magyar kormányfő saját pártcsaládja, a néppártiak frakcióülésén vett részt.

***

A szerdai magyar EP-programbemutató cserépszavazássá fajulhat

Udvariassági szabályok, Strasbourgi cserépszavazás címmel közli kedden a The Epoch Times online (a 33 országban 12 nyelven megjelenő lap 17 nyelven készülő portálja) a DAPD hírügynökség (az AP és ddp részvételével tavaly létrejött új német hírügynökség) tudósítását.

A háziurak és a vendégek számára Brüsszelben is a szokásos udvariassági szabályok érvényesek. Néha azonban a tartalom fontosabb a formánál. Amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek országa az év első felében betölti a soros elnöki tisztséget, ajándékként Brüsszelben olyan szőnyeget teríttetett ki, amelybe Nagy-Magyarország 1848-as térképét szőtték bele, több uniós partner hangosan tiltakozott a sértés ellen. A szomszédos Szlovákia és Románia egyenesen területi épségét látta veszélyben.

Szerdán Orbán a strasbourgi Európai Parlamentben szerepel, hogy rutinszerűen bemutassa az EU-elnökség programját. Ám ami rendszerint baráti eszmecsere a háziúr és a vendég között a politikai stratégiákról és célokról, az most azzal fenyeget, hogy cserépszavazássá fajul. Ugyanis az év elején életbe léptetett médiatörvényével a jobboldali populista kormányfő egész Európa dühét magára vonta. Különösen a liberálisok és a zöldek háborogtak az Európai Parlamentben a fölött, hogy a törvény elvonja a sajtószabadság alapját.

Orbán, aki Budapesten az alkotmány módosítását is lehetővé tévő, kétharmados többséggel kormányoz, médiatanácsot hozott létre, amely kizárólag saját pártjának tagjaiból áll. „Ez túl absztrakt, ezzel tág teret kap a visszaélés lehetősége” – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője. A bírálóknak különösen az nem teszik, hogy a médiatanács magas, részben a kiadók és a szerkesztőségek egzisztenciáját fenyegető bírságokat szabhat ki. „Ez az igazságügy dolga, nem pedig egy politikai testületé” – mondta Schulz, aki úgy látja, ez kibillenti egyensúlyából a hatalmi ágak megosztását. Időközben a brüsszeli Bizottság és a strasbourgi parlament vizsgája, összeegyeztethető-e a törvény az uniós szerződésekkel. Arra az esetre, ha Orbán nem enged, a zöldek már szankciókat követeltek Budapest ellen.

A szankciók a szociáldemokrata Schulz szerint a kívánatossal ellentétes hatást váltják ki. Úgy véli, az EU-nak, tekintettel az euróválságra, fontosabb dolga van, mint hogy belső harcokra pazarolja az erejét. Ezért Schulz nyílt levélben szólította fel nyomatékosan Orbánt, hogy módosítsa a médiatörvényt és koncentráljon a soros elnökség lényegére. A magyar kormányfő nyilvánosan ugyan továbbra is makacsnak mutatkozik – „Felveszem a harcot”, mondta a Bild Zeitungban hétfőn megjelent interjúban –, ugyanakkor személyes beszélgetést kínált fel Schulznak, amelyre még a strasbourgi vita előtt sort akarnak keríteni. „Ha Orbán enged, akkor jó. Ellenkező esetben kemény kérdéseket fogunk feltenni neki” – mondta a szociáldemokrata frakcióelnök a DAPD hírügynökségnek.

Nem csak a médiatörvényt bírálják

Az EU és a budapesti kormány közötti konfliktus azonban mindenképpen tovább parázslik. A médiatörvény ugyanis legkevésbé sem az egyetlen pont, amely bírálatokat vált ki és Brüsszelben perpatvart okoz. Legutóbb 13 európai nagyvállalat tiltakozott vehemensen a magyar kormány által ősszel bevezetett különadó ellen. A bírálat szerint az adó hátrányba hozza a külföldi befektetőket és sérti a verseny szabályait. Orbán a válságadót azokkal a magas profitokkal indokolta, amelyeket egyes konszernek a korábbi magyarországi adókönnyítéseknek köszönhetően évekig elértek. A konfliktus eszkalációval fenyeget. Miközben a befektetők nyíltan a Magyarországról való kivonulással fenyegetőznek, Budapesten jobboldali konzervatív csoportok a hét elején a konszernek bojkottjára szólítottak fel. A strasbourgi képviselők szerdán várhatóan e téren is szükségesnek tartják a tisztázást.

***

Barroso: e héten levélben fejti ki ellenvetéseit az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság még ezen a héten levelet küld a magyar kormánynak, és abban újra kifejti a médiatörvénnyel kapcsolatos ellenvetéseit – közölte kedden este Strasbourgban José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület vezetője.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén képviselői kérdésre válaszolva Barroso hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy most Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét, az országot ugyanolyan tisztességes és elfogulatlan elbírálásban kell részesíteni, mint bármely más tagállamot.

Barroso „tisztázó választ vár” a magyar kormánytól a törvénnyel kapcsolatos uniós aggodalmakra. Szavait utóbb megerősítette egyik szóvivője is, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság által küldendő levél a helyzet „tisztázását” kéri majd Budapesttől, és ekként nem számít hivatalos „figyelmeztetésnek”, ami a brüsszeli bizottság részéről az első lépést jelentené egy Magyarországgal szembeni esetleges jogsértési eljárásban.

***

Kovács Zoltán a Dunja Mijatovics folytatott tárgyalás után: az EBESZ közleménye gyújtotta lángra a véleményeket

Az új magyar médiaszabályozással kapcsolatban különösen problematikus az, hogy az új médiahatóság kizárólag olyan tagokból áll, „akiket a kormány támogat”; ez alááshatja a média pluralizmusát – mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, miután Kovács Zoltánnal, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral egyeztetett az új magyar médiatörvényről kedden Budapesten. Kovács Zoltán azt hangsúlyozta, nem feltételezésekből kell kiindulni, nem a törvény olvasata, hanem a rendszer működése számít.

Dunja Mijatovic a Kovács Zoltánnal közösen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón ugyancsak problémás pontnak nevezte, hogy az új médiatörvény nem támogatja a közszolgálati média függetlenségét, és azt mondta, a médiatanács tagjainak 9 évre szóló mandátuma is aggályos.

Kovács Zoltán elmondta, az EBESZ-képviselővel konstruktív párbeszédet folytatott, a félreértéseket részben sikerült eloszlatni. Hangsúlyozta: a médiaszabályozás körüli vitát, eszmecserét vissza kell terelni „az adott esetben fundamentalista színben feltüntethető politikai állásfoglalások” helyett a józan ész és szakmai vita terepére.

A bosznia-hercegovinai EBESZ-képviselő reményét fejezte ki, be fog bizonyosodni, hogy a magyar kormány támogatja a média szabadságát. Mert egy médiatörvénynek nem korlátoznia, hanem szabályoznia kell a véleménykifejezés szabadságát.

Kovács Zoltán azt mondta, az EBESZ decemberi közleménye olyan éles megállapításokat tartalmazott, amelyek „számos véleményt voltak képesek lángra gyújtani”. Az EBESZ-nek nagy a felelőssége, egy ilyen nagy tekintélyű szervezetnek „rendkívül gondosan kell eljárnia, amikor megfogalmazza véleményét”. Hozzátette, az EBESZ és Magyarország között a törvény elfogadása előtt is volt kapcsolat, „ennek formája azonban nem tette lehetővé, hogy a nézeteltérések arra szintre kerüljenek, ahol megértjük egymást”. Most erre megnyílt az út, folytatni lehet az eszmecserét.

A nagy érdeklődés mellett megtartott sajtótájékoztatón, amelyen több nyugati nagykövetség is képviseltette magát, az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott a párbeszédre a médiatörvényről, mert ezt alapvetően szakmai vitának tekinti. Szerinte az alapvető értékeket illetően nincsen vita. Megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy Magyarország hajlandó egyeztetni a teendőkről, „ha az Európai Unió bármely szerve olyan tényezőt tárna fel, amely ellentmond a közös értékeknek”. Hozzátette, szerinte erre jelen pillanatban nincs szükség, mert „a törvény minden elemében kiállja az egyetemes értékek próbáját”.

Kovács Zoltán szerint nem feltételezésekből kell kiindulni, nem a törvény olvasata, az előzetes vélemény, hanem a rendszer működése számít. Jelezte, az ezzel kapcsolatos nézetkülönbséget az EBESZ képviselőjével nem sikerült áthidalni. (Dunja Mijatovic egy szombati osztrák lapinterjúban kijelentette: nem elég megvárni, hogyan alakul a médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt.)

Az államtitkár kifejezte meggyőződését: az új törvény a gyakorlatban tudja majd bizonyítani, hogy képes a közös értékeket közvetíteni: a médiatanács és tagjainak felelősségteljes munkája dönti el, hogy a testület független-e vagy sem, ezt nem lehet előre megítélni, és aki így tesz, az szerinte politikai szempontok alapján közelíti meg a kérdést.

A kommunikációért felelős államtitkár világossá tette: a magyar álláspont szerint az EU csak úgy vethet fel aggályt a médiatörvénnyel összefüggésben, ha hasonló probléma esetén azt más ország esetében is szóba hozza. A magyar médiatörvény legtöbb rendelkezése Európában ismert, „nincs takargatnivalónk” - mondta. Egy kérdésre válaszolva visszautasította azt az állítást, hogy a médiatörvényről nem folytak előzetes egyeztetések az érintettekkel.

Kovács Zoltán végül megjegyezte: a kritikák mellett illene elismerni a magyar médiatörvény pozitív elemeit, azokat az előremutató intézkedéseket, amelyekről érdemtelenül kevés szó esik.

***

Navracsics: alapvető félreértéseket kell tisztázni; Göncz Kinga: a bizalmatlanság megnyilvánulása

Alapvető félreértéseket kell tisztázni a médiatörvénnyel kapcsolatban, amely teljes mértékben a vonatkozó európai uniós irányelvre épül – írja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden kiadott közleményében, amelyben összefoglalta az Európai Parlament szabadságjogokkal foglalkozó, valamint kulturális bizottságainak előző napi strasbourgi összevont ülésén elhangzott érvelését. „Ha azonban az Európai Bizottság mégis kivetnivalót talál a törvényben, akkor azt orvosolni fogjuk – de elvárjuk, hogy az egyenlő elbírálás elve alapján más tagállamokkal szemben is ugyanígy járjon el.”

Navracsics Tibor beszél a médiatörvény szükségességének okairól, utal a korábban hatályos jogszabályok elavultságára, illetve „a magyar média egyes részeiben uralkodó állapotokra, ami az emberi méltóság és a kiskorúak védelmét, valamint a gyűlöletbeszéd tilalmát illeti”. Szerinte a törvény együtt, de differenciáltan kezeli a különböző médiatípusokat, figyelemmel eltérő természetükre.

A félreértéseket a miniszter a végleges törvényszöveg ismeretének hiányára vezette vissza. A meghallgatáson kérdésre válaszolva elmondta: a törvényben szereplő definíciók, mint például az emberi méltóság vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatás, mind erőteljesen körül vannak írva magyar törvényekben, korábbi hatósági vagy bírósági döntésekben. Lehet, hogy más-más államokban más és más ezeknek a tartalma, de minden egyes tagállamban létezik ezeknek valamilyen közösen elfogadott, alátámasztott definíciója. Reméli, a képviselők elhiszik Magyarországról, eléggé érett arra, hogy az ilyen definíciókban konszenzusra jusson – áll a közleményben.

Navracsics Tibor a strasbourgi ülésen határozottan elutasította, hogy a kormány visszavonná a médiatörvényt annak a soros elnökségre gyakorolt esetleges hatásai miatt, de megismételte az Európai Bizottsággal való szoros együttműködés fontosságát. A félreérthető problémák tisztázása végett pedig kitért a pénzbüntetés tilalmára kiegyensúlyozatlan tájékoztatás esetén, illetve felhívta a figyelmet a jogorvoslati lehetőségek kiaknázásának fontosságára.

Az EP-bizottság alelnöke, Göncz Kinga (MSZP) ugyanakkor keddi közleményében is megismételte azt a véleményét, hogy „aláássa a magyar elnökség hitelét, és veszélybe sodorja programjának megvalósítását a kormány makacs ragaszkodása a több szempontból aggályos médiatörvényhez”. Göncz Kinga szerint „a gyors és erős reakció annak a bizalmatlanságnak a megnyilvánulása, amely a magyar kormány féléves tevékenysége nyomán alakult ki a külföldi közvéleményben”. Szerinte „furcsa helyzetet teremtene, ha a jogállamiság, a demokratikus intézményrendszer működését előíró koppenhágai kritériumokat egy olyan tagállam kormánya kérné számon a tagjelölt országokon, ráadásul az Európai Unió soros elnöki székében, amelyet sok bírálat ér ezen a téren”.

***

Az osztrák pénzügyminiszter bírálata

Bírálta az osztrák pénzügyminiszter a médiatörvényt kedden Brüsszelben osztrák hírügynökségi jelentés szerint. „A sajtószabadság a demokrácia abszolút parancsolata” – mondta Josef Pröll, aki az uniós pénzügyminiszteri tanácskozáson vett részt.

Ám „belső magyarországi kérdésről van szó, amelyet ott kell tisztázni is”. Úgy vélte mindazonáltal, hogy ha egy ország egyszerre kerül vitába a médiával és az Európai Unióval, sok megoldási lehetőség nem kínálkozik a probléma megoldására. Magyarországnak Pröll szerint tisztáznia kellene, hogy változtat-e a törvényen, ahogyan azt az EU és más testületek igényelték.

***

Szociáldemokrata-zöld indítvány: a német kormánynak fel kell lépnie a magyar médiatörvény ellen

A Német Szociáldemokrata Párt és a Zöldek rá akarják kényszeríteni a német kormányt, hogy fellépjen a sajtószabadság magyarországi megsértése ellen – írja keddi cikkében a német pénzügyi hírportál, a Finanznachtichten.

A Szövetségi kormánynak kötelessége „félreérthetetlenül világossá tenni” Magyarország számára, hogy a médiatörvény nem áll összhangban az európai értékekkel és elvekkel. „A szövetségi kormány ezen felül lépjen fel annak érdekében, hogy az Európai Unió Bizottsága a Magyarországgal kötött szerződések őrzőjeként követelje a törvény visszavonását, és ellenkező esetben indítson szerződésszegési eljárás az uniós szerződés 7. cikkelye értelmében” – követeli az indítvány. A 7. cikkely előirányozza, hogy szerződésszegés esetén felfüggeszthetők egy tagállam bizonyos jogai.

„Magyarország nem akármilyen ország, hanem az európai jogközösség tagja”. A szövetségi kormány azonban mindeddig nem foglalt világosan állást a médiatörvénnyel kapcsolatban – mondta Axel Schäfer, az SPD frakció helyettes elnöke. Fritthjof Schmidt, a zöld frakció elnöke kijelentette: noha a médiatörvény „elemi demokratikus garanciákat sért”, a kormány „túlságosan passzív magatartást tanúsít”.

***

Tüntetés a pozsonyi magyar nagykövetség előtt

A magyarországi demokratikus erőket szeretné támogatni az UM! szlovákiai polgári kezdeményezés, amelynek néhány képviselője kedden délután tüntetett a pozsonyi magyar nagykövetség épülete előtt.

Az incidensek nélkül, rendőri biztosítás mellett lezajlott akción felolvastak egy nyilatkozatot, amelyben a kezdeményezés tiltakozik a szerintük Magyarországon megnyilvánuló túlzott hatalomkoncentráció ellen, az olyan törvények ellen, melyek nézetük szerint ellentétesek a demokráciával, valamint a médiatörvény ellen.

A résztvevők kifejezték szolidaritásukat a magyar újságírókkal. Ugyancsak felolvasták a szlovák újságírók szindikátusának szolidaritási nyilatkozatát. A tüntetők közt megjelent Ondrej Dostál, a Híd parlamenti képviselője. „A tiltakozás reagálás a médiatörvényre, a sajtószabadság korlátozására, az Alkotmánybíróság jogainak korlátozására, és az utóbbi hónapok történéseire, de a szlovák diplomácia tétlenségére is” – mondta még a tüntetés előtt újságíróknak Róbert Mihály, a megmozdulás szervezője.

A rendezvényen két angol nyelvű transzparens is feltűnt, amelyen a résztvevők tiltakoztak a médiatörvény és a magyarországi történések ellen. Pozsony ezzel az akcióval csatlakozott a Free press for Hungary elnevezésű nemzetközi megmozdulás-sorozathoz.

***

NYT: Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon

A magyar politikai helyzetet elemezte hétfőn a The New York Times internetes kiadásában, kedden pedig az Európában megjelenő International Herald Tribune nyomtatott kiadásában megjelent írásában Judy Dempsey, a lap berlini tudósítója Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon címmel.

Az európai vezetőknek az elkövetkező hónapokban többször is lesz idejük találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, az Európai Tanács soros elnökével. Szerinte „eddig Orbán többnyire ellenszegült európai partnereinek”, akik megkérdőjelezték a médiával kapcsolatos politikáját. Bírálói, beleértve több európai vezetőt és a balra hajló magyarországi ellenzéket, azt mondják, hogy a törvény eszközt ad a kormány kezébe az ellenzék elhallgattatására, amit Orbán tagad. Azt is mondják, hogy Orbán gazdaságpolitikája, amely új adókat vetett ki egyes szektorok forgalmára, elrettenti a befektetőket. Az EU elnökeként „Magyarország természetesen különleges felelősséggel tartozik az Európai Unió egészének imázsáért” – idézte a cikk Angela Merkel német kancellárt.

A szerző szerint az első magyar EU-elnökség balszerencsésen kezdődött. „A magyar polgároknak most dicsfényben kellene sütkérezniük, amiért Európa kormányánál állnak. De nem teszik. Ehelyett a politika, amely az előző, szocialista kormány alatt is ingerült volt, még inkább polarizálódott.” A cikk emlékeztetett rá, hogy a 80-as évek demokratikus ellenzékéből kinőtt Fidesz a volt kommunista országok azon kevés politikai pártjainak egyike, amelyek elsöprő győzelmet tudtak aratni. A Fidesz ennek következtében szabad kezet kapott ahhoz, hogy radikális változást hajtson végre a magyar politikában.

A cikk, amelyben Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke és Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója is megszólal, rámutat: Magyarországot az különbözteti meg a többi országtól, hogy a folyamatos társadalmi feszültség idegengyűlölethez, antiszemitizmushoz és a roma közösség elleni támadásokhoz vezetett. Dempsey szerint az országban gyakorlatilag felcserélődtek az alapvető ideológiai szerepkörök a Fidesz és a baloldali pártok között, mert amíg az első az állam megnövekedett szerepére helyezi a fő hangsúlyt, addig az utóbbiak inkább a be nem avatkozás hívei.

Az írás idézte Orbán Viktornak a Széll Kálmán Alapítványnál elhangzott beszédét, amelyben kifejezte törekvését, hogy Magyarországot versenyképes, biztonságos és sikeres 21. századi országgá változtassa. „Ez egy feltáró (jelentőségű) beszéd volt. Több év óta először fordult elő, hogy egy, a 2008-2009-es globális pénzügyi visszaesés által erősen sújtott közép-európai ország vezetője radikálisan eltérő módját mutatta meg a globalizáció kezelésének” - írta Judy Dempsey.

A szerző szerint noha a magyar gazdaság exportvezérelt és a globalizációtól függ, Orbán úgy hiszi, nem szükséges, hogy országa a nemzetközi pénzügyi szervezetek vagy a külföldi befektetők lekötelezettje legyen. „Valójában úgy gondolja, itt az ideje, hogy az állam, nem pedig a magánszektor vagy a szabályozatlan piac kapja a főszerepet.” Dempsey emlékeztetett rá, hogy Orbán elutasította azt a pénzügyi segítséget, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly a gazdasági szigor fejében ajánlott fel Magyarországnak. A költségvetés hézagainak betöltésére a magyar kormányfő további megszorító intézkedések helyett magasabb adókat vettetett ki a német és osztrák cégek által uralt energetikai, telekommunikációs és a bankszektorra és lépéseket tett a nyugdíjalapok túlnyomó részének államosítása felé.

„Orbán mindezt annak reményében teszi, hogy egy új társadalmi konszenzust hoz létre Magyarországon. Ennek kockázatai jelentősek, mivel szembeszáll a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai vezetőkkel, akikre szüksége van Magyarország pénzügyi támogatásához” – írta Judy Dempsey, aki Gyarmati Istvánt idézve azzal zárta a cikkét: „Orbán, ha meg tudja fordítani a gazdaságot, van esélye a társadalom konszolidálására... Ez egy nagy hazárdjáték.”

***

Gazeta Wyborcza: Lengyelország nem hallgathat Orbánnal kapcsolatban

A lengyel kormánynak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos vitában tanúsított visszafogottságáról írt keddi számában a Gazeta Wyborcza című lengyel balliberális napilap.

A német hírügynökség által szemlézett cikk szerint igaz, hogy a „régi” Európai Unió politikusai néha szégyenletes tartózkodással reagálnak saját bűneikre. Visszatartják bírálataikat a sajtószabadságot veszélyeztető Silvio Berlusconival szemben. Néha hangosan tiltakoznak – mint Nicolas Sarkozy a romák kiutasítása idején –, amikor Brüsszel az emberi jogok megsértését veti a szemükre. Ez olyan magatartás, amelyet megbélyegezni kell, nem pedig utánozni. Lengyelország azt igényli, hogy fontos országként kezeljék az EU-ban – folytatódik az írás. – Ezért az ország most nem hallgathat. Nem teheti kockára szavahihetőségét még az EU-beli lengyel-magyar szövetség nevében sem. Különben üres szó marad a lengyel elkötelezettség az európai értékek iránt Keleten, például Fehéroroszországban – állapítja meg a Gazeta Wyborcza.

***

Gulde kritikus hangon szólt a magyar gazdaságpolitikáról

Aggodalomra ad okot a Magyarországon – és kisebb mértékben Lengyelországban – tapasztalt könyvelési trükkök sora, és a költségvetési reformok hiánya a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Európai Osztályának egyik vezető tanácsadója szerint. Anne-Marie Gulde egy bécsi konferencián a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: annak ellenére, hogy Közép- és Kelet-Európa nagyrészt visszatért a növekedési pályára, a térség „átalakítási fáradtságtól” (adjustment fatigue) szenved, és továbbra is sérülékeny.

Különösen a magyarországi eseményekről beszélt kritikus hangon. „Számos kihívás van, és néhány dolog rossz irányban halad Magyarországon. Jelentős konszolidációra van szükség” – mondta Gulde, aki korábban a Magyarországnak szóló IMF készenléti hitelkeretért is felelős volt.

Gulde szerint az intézkedések – különösen a nyugdíjpénzek megmarkolása – csupán „könyvelési lépések”, amelyek késleltetik a közpénzügyi kötelezettségeket, de végső soron nem változtatnak a költségvetés helyzetén. „Még mindig ott van a deficit, mivel továbbra is fizetni kell a nyugdíjasoknak. Ezt el lehet mondani az Eurostatnak (...) de, figyelembe véve az adósságnak az adott demográfiai struktúra melletti alakulását, a jövőtől vesznek fel kölcsönt.” „A politikai ciklusok szemszögéből nézve pedig egy másik kormányt terhelnek majd a költségei.”

A Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó térségről szólva az IMF főtanácsadója elmondta: a kormányzatok küszködnek vagy késlekednek a hiány csökkentéséhez szükséges reformok meghozatalával. „Aggódunk amiatt, hogy valamennyi országban van egy tendencia, hogy egyszeri intézkedéseket vezessenek be. A növekedési pályára visszatéréssel párhuzamosan elindítandó strukturális reformok meghozatalának lendülete megtört ezekben az országokban.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!