Bild: „Sokan irigyelnek bennünket Európában” – Orbán-interjú II.



A Bild Zeitung kedden tette közzé honlapján az Orbán Viktorral készült interjú második részét. A „Megértem, ha a németek a körmünkre akarnak nézni” címmel közölt interjút  Jörg Quoos, Hans-J. Vehlewald készítette. (Az első rész: Orbán Úr, betiltaná a Bildet? )

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Bild Zeitungnak adott interjújában a következő hat hónapra az euró megmentését és a közös európai gazdaságpolitika új formájának megtalálását jelölte meg feladatként. Szerinte ez döntő mérföldkő az EU fennmaradásában. „Kijelenthetem: Európa ebben újra támaszkodhat Magyarországra” – mondta.

A kérdésre, hogy melyik euró-állam aggasztja különösen, a kormányfő kifejtette: „Valamit helyre kell tennem. Nem az euró van válságban, hanem egyes szuverén államok adósságai fenyegetik ez eurót. Ezeket az adósságokat kell valahogy kézbe vennünk”.

A hitelminősítők Magyarország jövőjét is kétkedéssel szemlélik, s ő maga is államcsődről beszélt, ilyen körülmények között hogyan szándékozik fordulatot elérni Magyarországon, és megakadályozni, hogy második Görögországgá váljon – szólt a kérdés. Orbán válasza: „Tavaly júliusban valóban rosszabbnak látszott a helyzet. De sikerült elhárítanunk a veszélyt. Időközben teljesen megreformáltuk mindenekelőtt a nyugdíjrendszerünket, amelyet messzemenően államhitelekből finanszíroztak. És a pénzpiacokat Magyarországról még egy meglepetés várja: a Nemzetközi Valutaalapnak hatalmas hiteleket fizetünk vissza. Ezzel az állam eladósodottságát már februárra-márciusra a bruttó társadalmi termék jelenlegi 80 százalékáról 72-73 százalékra csökkentjük. Higgyék el, Európa még csodálkozni fog, hogy mi mindenre képes Magyarország.”

A német tudósítók szerint Németországban úgy érzik az emberek, hogy mindig nekik kell állni a számlát Európában. Orbán szerint: „Ezt meg tudom érteni. Hosszú távon természetesen nem megy, ha Európa egyik szobájában rend és tisztaság uralkodik, míg a másikban minden koszosan hever szanaszét. Persze hogy a németek nem akarják még a takarítást is fizetni. Magyarország sajnos túlságosan is sokáig azok közé a lakók közé tartozott, akik nem tudták rendben tartani a szobájukat, és szemteltek. Éppen ezen akarok változtatni. És megértem, ha ebben a németek a körmünkre akarnak nézni”.

Orbán Viktor szerint az uniós tagság kevésbé változtatta meg Magyarországot, mint amennyire ő remélte. „Sajnos a csatlakozás hazánk gazdaságilag legrosszabb éveire esett. Magyarország ma az egyetlen csatlakozó ország, amelyben a belépés után a gazdaság nem nőtt, hanem zsugorodott. Ebben nem az EU volt a hibás, hanem az akkori magyar kormány rossz gazdaságpolitikája.”

A „főleg külföldi konszerneket sújtó válságadóra” vonatkozó kérdésre Orbán válasza: „Ez így nem igaz, Ha csak a külföldi konszerneket akartuk volna megadóztatni, akkor meg is találtuk volna ennek a módját. Valójában az a helyzet, hogy a távközlési, kiskereskedelmi és energetikai ágazat cégeit adóztatjuk meg, köztük nagy magyar vállalatokat is, amelyeknek éppen úgy fizetni kell, mint a külföldieknek. Ezzel szemben az adó nem terjed ki az ipari üzemekre és a különösen a termelő cégekre”.

A tudósítók megállapítására, hogy ez az adó mégis befolyásos európai konszerneket riaszt el, Orbán közölte: A beruházók bizalmát a vállalatokkal való szoros kapcsolat útján akarja helyreállítani. „Ezt az adót egyelőre három évre korlátoztuk. És beszélni fogunk az érintett cégekkel arról, hogyan csengjen le ez az adó. A gazdaságunkba vetett bizalom változatlanul nagyon nagy. Ez nem utolsó sorban az  egységes adókulcsról szóló szabályozásunknak köszönhető: ennek értelmében a jövedelemadó 16 százalék, a társasági adó 10, legfeljebb 19 százalék. Ezért sokan irigyelnek bennünket Európában, és valóságos beruházási hullám ér majd el minket. Jövőre csak a német nagybefektetők révén 2 százalékkal fog növekedni a gazdaságunk.”

Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatban azt mondta: „Törökországgal tovább fogunk tárgyalni, annak ellenére, hogy az együttműködés sok kérdése még válaszra vár, mert Európában még nincs egységes nézet azt illetően, hogyan akar az EU kötődni Törökországhoz. Véleményem szerint azonban hamarabb jön létre stratégiai szövetség Oroszországgal, mint ahogy kialakul a közös álláspont az EU Törökországhoz való viszonyáról.”

Végül Orbán Viktor a német példaképeire vonatkozó kérdésre elmondta: „Engem személyesen három politikus részesített erős támogatásban: Otto Graf Lambsdorff volt gazdasági miniszter, Edmund Stoiber volt bajorországi miniszterelnök, aki az egységes adókulcs ötletét adta, amellyel bárki egy söralátéten megcsinálhatja az adóbevallását. És különösen Helmuth Kohl volt szövetségi kancellárt tekintem igazán példaképnek. A németek szerencsésnek mondhatják magukat, hogy ez az ember állt a döntő pillanatban az állam élén. Kohl 1989-90-ben Otto von Bismarckhoz hasonlóan államalapító volt. Visszahozta Kelet-Németországot emberáldozatok nélkül és Európa támogatásával. Erre rajta kívül senki nem lett volna képes”.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!