Az NMHH ismét téved – a Médiahatóság rendelkezései és a bíróság
- Részletek
- Napi apró
- 2011. január 16. vasárnap, 06:31
- Naetar-Bakcsi Ildikó
Tegnap este én is a bécsi magyar nagykövetség előtt voltam. A tüntetésen a magyar médiatörvény hivatásos pártfogóitól többször elhangzott érvként, hogy a médiahatóság rendelkezéseivel szemben bírósághoz lehet fordulni, és a bíróság majd eldönti, kinek van igaza.
Végtelenül felháborított ez a cinikus érvelés. Miközben a magyar kormánypártok és támogatóik a médiatörvénnyel szemben felhozott érvekre adandó szakmai válaszok helyett kritikusaiktól a médiatörvény pontos ismeretét kérik számon, addig, úgy tűnik, maguk sincsenek tisztában a saját maguk által elfogadott jogszabállyal.
Ezért – elnézést jogszabályokhoz nem szokott olvasóktól – kénytelen vagyok szó szerint ideidézni a Médiatörvény (2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról) 163. §-át:
„Jogorvoslat
163. § (1) A Médiatanács elsőfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A Médiatanács hatósági határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a Médiatanács elleni kereset indításával.
(2) A Médiatanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bírósági eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó előírásait az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.
(4) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.
(5) A Médiatanács önálló jogorvoslattal támadható végzései ellen a nemperes eljárás iránti kérelmet a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani.
(6) A Médiatanács hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye.
164. § (1) A 163. § szerinti eljárásokban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz.
(2) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja.”
Akkor vegyük sorra:
A Médiatanács hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, csupán felülvizsgálatnak. Mi ennek az oka? Egyszerű: a Médiatanács határozatát a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál lehet kérni, a közigazgatási perekre vonatkozó előírások szerint. Vagyis felejtsük el a bírósági tárgyalások jól ismert forgatókönyvét, ahol a vádat és a védelmet képviselő szakemberek egymással vitázva segítenek a bírónak mérlegelni a peres ügy minden elemét. Itt nem erről van szó!
1. A közigazgatási eljárásban a bíró azt mérlegeli, hogy a Médiatanács hatósági határozatában helyesen alkalmazta-e a Médiatörvényt!
2. A Médiatanács hatósági határozata elleni kereslet benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztése a bíróságtól kérhető. Mindaddig, amíg a bíróság nem változtatja meg a határozatot, a végrehajtás beindítható. „Izgalmas” jogalkalmazásra ad lehetőséget a törvény e szabályozása.
Nem fárasztom tovább az olvasók figyelmét további részletekkel. Bár megjegyzem, hogy „A tényállás tisztázásáról” szóló 155. § is elég húzós, különösen, hogy a törvény által is védett titkokba való betekintés lehetőségével is felhatalmazzák a Hatóságot, amellyel szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Mivel a Hatóság végzése elleni jogorvoslat csak a 155. § (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan engedélyezett:
„A tényállás tisztázása
155. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
(2) A Hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekintem, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.
(4) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 156. § szerinti jogkövetkezményekre (Eljárási bírság) történő figyelmeztetés mellett.”
Magam is mintegy 10 évet töltöttem el a joggal. Voltam summa cum laude fokozattal az ELTE-n végzett joghallgató, majd vállalati jogtanácsos-segéd és hivatalnok. Pályaváltoztatásomat többek között épp az a felismerés motiválta, amelyet itt most újból megerősítve látok: a jog csupán annyit ér, amennyit a jogalkotók és jogalkalmazók elvárnak tőle.
Akinek más a véleménye, kérem, hozza nyilvánosságra SZAKMAI érveit.
(Naetar-Bakcsi Ildikó)
Lásd Lusztig József írását:
Az NMHH téved