rss      tw      fb
Keres

Az NMHH téved

                 Lusztig József


Alig fejeződött be a tüntetés a Kossuth téren, 2011. január 14-én, 19 óra 44 perckor az NMHH Kommunikációs Igazgatósága és a Médiatanács Szóvivői irodája közös közleményben jelentette ki, hogy az új médiaszabályozásnak a források felfedésére vonatkozó passzusai sem a MMHH-ra, sem a Médiatanácsra nem vonatkoznak. Következésképpen a tüntetők által virtuális módon a Parlament falára kitűzött kiáltvány ebben a tekintetben téved. A magyarázat szerint a Médiatanácsnak és az NMHH-nak, mint hatóságnak az újságíró forrásainak felfedésére vonatkozóan „semmilyen jogosítványa nincs”. A közlemény szerint az új szabályozás szerint bizalmas forrás felfedésére a Médiaalkotmány 6. paragrafusa szerint csak a rendőrség és a bíróság kötelezhet különleges esetetekben. Az NMHH vagy a Médiatanács ezt egyáltalán nem teheti meg, mivel a 6. paragrafusban foglaltak nem vonatkoznak az NMHH-ra és a Médiatanácsra.

Meglepő állítás ez és téves. Egyúttal aggasztó, és kételyeket ébreszt az iránt, hogy olvasni és jogszabályt értelmezni tudó emberek ülnek-e ezen rangos testületekben.

A Médiaalkotmány 6. § (3) bekezdése az alábbiakat mondja ki:

Bíróság vagy hatóság - a nemzetbiztonság és közrend védelme vagy bűncselekmény elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom- szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.

Nem rendőrségről vagy nyomozó hatóságról ír a törvény, jobban mondva tisztességes nevén a Médiaalkotmány, hanem hatóságról. Márpedig a Médiatörvény 109. §-ának (1) bekezdése szerint az NMMH, miként azt jól megválasztott neve is jelzi, hatóság, zárójelbe téve pedig, és ezt követően következetesen, egyszerűen a nagybetűs (Hatóság). Furcsállanám, ha a kisbetűs hatóság jogosult lenne jogkörében a forrás felfedésére kötelezni a sajtót és annak munkatársait, míg a nagybetűs Hatóság erre nem lenne feljogosítva.

Természetesen fel van jogosítva. Ha a közlemény megfogalmazói elolvassák a Médiatörvény 142. §-át, valamint a Hatóság és a Médiatanács vizsgálati jogkörére vonatkozó 153. és 155. §-ait, akkor maguk is észlelhetik, hogy rendelkeznek jó néhány olyan joggal, amellyel a magyar rendőrség sem rendelkezik. Így történetesen a 155. § (3) bekezdése szerint a tényállás tisztázása során a Hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, a sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése azt is lehetővé teszi, hogy különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében a nagybetűs Hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevőjén kívül más személyt (netán a Forrást, a Mély Torkot) vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezzen.

Csak nem azt akarja nekünk elmagyarázni a Hatóság Kommunikációs Igazgatósága és nagytiszteletű Médiatanácsának Szóvivői irodája, hogy ezekbe a paragrafusokba nem fér bele a forrás feltárására való kötelezés, a forrás által kiadott információ tartalmának megszerzése, az adathordozókon rögzített és átadott információ megszerzése, és végezetül ellenszegülés esetén eljárási bírság kivetése?

Ennyire nem vagyunk kétéves nyeretlenek.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!