rss      tw      fb
Keres

Tüntetés volt a sajtószabadságért



Több ezren tüntettek a jogszabály ellen a Parlament előtt – Pécsen is tüntettek – Támogató tüntetés Bécsben

Külföldi beszámolók a tüntetésről: Der Standard: A Facebook-generáció mozgósít – Neue Zürcher Zeitung: Online-aktivisták harcolnak a magyar médiatörvény ellen

Hivatalos reakciók

Válasz a Kossuth téri demonstrálók kiáltványára; Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának és a Médiatanács Szóvivői irodájának közös közleménye – Szijjártó Péter: Bizonyos körök – Professzorok Batthyány Köre: Igazságtalanul gyalázzák Magyarországot!


Több ezren tüntettek a jogszabály ellen a Parlament előtt

A médiatörvény módosítását, a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, „az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések” eltörlését és a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását követelték péntek este a Parlament előtt annak a demonstrációnak a résztvevői, amelyet a Facebookon szerveztek a sajtószabadságért.

A közösségi oldalon több mint hétezren jelezték részvételüket, a rendezvényen a szervezők – rendőrségi becslésre alapozott – közlése szerint nagyjából tízezren voltak.

A szervezők kiáltványát Gryllus Dorka színésznő olvasta fel. Ez a már említett követeléseken kívül tartalmazza, hogy a szakmai szervezeteket vonják be a médiaszabályozás átalakításába, a jogvédő szervezeteket a Közszolgálati Kódex kialakításába, valamint hogy garantálják a törvény által védett magántitkok és az újságírók bizalmas forrásainak tiszteletben tartását.

Az alig több mint félórás demonstráción Bakács Tibor újságíró arra kérte a jelenlévőket és a tüntetést az internetes közvetítésen nézőket, hogy a médiatörvény elleni tiltakozásul küldjenek e-mailt Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Bródy János – aki a Sárga rózsa és a Ha én rózsa volnék című dalait énekelte el – arról beszélt, hogy egyesek ma ismét összekeverik a szeretet hatalmát a hatalom szeretetével, és félő, hogy mint negyven évvel ezelőtt, megint előfordulhat, hogy „a szabad sajtó csak azt írhatja meg, amit szabad”.

A szervezők előzőleg azt kérték, ne jöjjenek a demonstrációra, akik „pártszínekbe burkolva” akarnak véleményt nyilvánítani, nem szeretnék, ha bármely párt vagy politikus megpróbálná saját céljaira felhasználni a rendezvényt.

A tüntetést szervező Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoporthoz péntek délutánig több mint 71 ezren csatlakoztak.

***

Pécsen is tüntettek

Pécsett két, helyi, közösségi rádió – a Periszkóp és a Remete – szervezett tüntetést a sajtószabadság védelmében. A péntek délután tartott demonstrációra mintegy kétszázan jöttek el. A résztvevők a történelmi belvárosban tettek egy sétát, s a szervezők a menetet háromszor megállítva felolvasták azt a kiáltványt, ami arra kérte az Országgyűlést, hogy vonja vissza a médiaszolgáltatásokról hozott törvényt.

A rendezvény végén a két rádió munkatársai papírmadarakat osztogattak, s azt javasolták a demonstrálóknak, hogy: vagy temessék el a sajtószabadság jelképes madarait, vagy tegyék fel őket a fákra. A többség a Jókai-tér téliesített szökőkútjába gyürködte-temette a madarakat, s csak néhány papírszárnyast tűztek fel a placc kopasz fáira.

***

Támogató tüntetés Bécsben

Bécsben jogvédők, újságíró-szervezetek és felsőoktatási hallgatók tüntettek a magyar médiatörvény ellen a magyar nagykövetség előtt, és támogatásukat fejezték ki az ugyanaznap Budapesten zajló tüntetés mellett. A rendőrség mintegy 150 főre, a szervezők mintegy 250 főre becsülték a résztvevők számát. A tüntetést kilenc szervezet, köztük az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet bécsi irodája, a bécsi Concordia Sajtóklub és más ausztriai újságíró-szervezetek, valamint az osztrák felsőoktatási hallgatók érdekvédelmi szervezete támogatta.

***

Külföldi beszámolók a tüntetésről

Der Standard: A Facebook-generáció mozgósít

Péntek estére meghirdették az első nagy tüntetést a vitatott magyar médiatörvény ellen – írja a holnap utcára kerülő osztrák lapban Gregor Mayer, aki Fölkel Róberttel, az első, a Facebook útján szervezett első nagyobb magyarországi tiltakozó megmozdulás egyik szervezőjével készített interjút. Ő és az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Facebook-oldal 70 ezer híve a vitatott új magyar médiatörvény visszavonását követeli.

Közel 7000 ember jelentkezett a Facebook-oldalon a péntek estére a parlament épülete elé meghirdetett tüntetésre. Ettől függetlenül Fölkel sikerként értékeli a magyar internetes közösség aktivizálódását. „Az oldalunkhoz alig három hét alatt 70 ezer ember csatlakozott, és ezzel magunk mögött hagytuk Orbán Viktor miniszterelnök fél éve létező fan-oldalát a maga 60 ezer csatlakozójával” – mondta a Standardnak.

Fölkel elmondta, hogy ő eddig soha nem volt politikailag aktív. Amikor Orbán jobboldali nemzeti Fidesz pártja a tavaly áprilisi választásokon megszerezte a kétharmados többséget, ez még bizonyos reményekkel is eltöltötte. Bár ő maga nem szavazott, „mert nem volt olyan komoly erő, amelyben az én céljaim képviseletét láttam volna”. Mégis azt várta, hogy Orbán ilyen erős mandátummal „végre rendbe teszi az országot”.

A demokrácia aláásása

Ehelyett a kormánytöbbség szinte kizárólag olyan törvénymódosításokról döntött, amelyek a hatalom bebetonozását és a demokrácia aláásását szolgálták. A médiatörvény „kiverte a biztosítékot. Felháborítónak találtam, hogy veszik maguknak a bátorságot ahhoz, hogy befogják a számat, ha például blogolok. Vagy bárki másét, bárhol is mondják el a véleményüket” – fejtette ki.

Így aztán hirtelen internet-aktivista lett, aki az internet-generáció figyelmét akarja az alapvető jogok korlátozására terelni. De nem elég az interneten tevékenykedni, a valós térben is kell. „Fontosnak tartjuk, hogy az emberek fizikailag is mutassák meg, hogy hol állnak” – mondja. A külföldi tudósítások és a külföldi szolidaritás bátorítja őt és társait, és felsorolta az ausztriai történéseket is: ott is létrejött egy honlap Média- és véleménynyilvánítási szabadságot Magyarországnak” címmel, amelyhez már 2000 ember csatlakozott, csütörtökön 11 osztrák napilapban ingyenes hirdetésként megjelent egy felhívás, és a budapesti tüntetéssel azonos időben a bécsi magyar nagykövetség előtt is szerveztek megmozdulást.

Az Orbán-kormány számára a médiatörvény körüli, nemzetközivé vált konfliktus alaposan elrontotta az EU soros elnökségének nyitányát. Csütörtökön Nagy Anna kormányszóvivő és az NMHH médiahatóság kávéra hívta a Budapesten dolgozó külföldi tudósítókat. Tárgyilagosnak mutatkoztak. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár beismerte, hogy „teljesen legázolva” érezték magukat a külföldi bírálatok masszív voltától. Sok Fidesz-orgánumtól eltérően nem holmi összeesküvéseket és a magyar baloldali és liberális értelmiségieknek a háttérben zajló felforgató tevékenységét tette felelőssé a bírálatokért, hanem a nyugati médiafelhajtások „belső dinamikáját”. Koltay András, a Médiatanács tagja azt mondta, hatóságának nem célja a politikai véleménynyilvánítás büntetése.

***

Neue Zürcher Zeitung: Online-aktivisták harcolnak a magyar médiatörvény ellen

Magyarország a médiatörvényével a nemzetközi sajtóban a bírálatok lavináját váltotta ki. Az országon belül a tiltakozás a társadalmi honlapokon forr. Pénteken este a facebook útján szervezett tüntetésen nyilvánítják ki a véleményüket az emberek – írja honlapján a rangos svájci újság.

Az új magyar médiatörvény nemcsak a nemzetközi sajtót, hanem az ország társadalmi honlapjait is foglalkoztatja. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan múlt héten jelezte, hogy változtat a törvényen, amennyiben az EU ezt követeli, de „Orbán bácsiban”, ahogyan a magyar fórumokon nevezik, sokan nem bíznak. „Meg kell védenünk a sajtószabadságot, mégpedig nem a jobb, vagy a baloldaltól, hanem a hatalomtól” – idézett a szerző, Fanni Facsar egy hozzászólást.

Pénteken este mintegy 7000 ember készült békésen tüntetni a parlament előtti nagy hagyományú Kossuth téren. A tér az ország történelme során sokszor volt a – ritkán békésen zajló – politikai akaratnyilvánítás helyszíne.

Az emberek a magyar médiatörvényről akarnak véleményt nyilvánítani, és az Egymillióan a magyar sajtószabadságért facebook-oldal felhívásának tesznek eleget. Az oldalt december 21-én hozták létre, amikor a parlament elfogadta a vitatott törvényt. Azóta mozgósítanak az online-aktivisták a törvény ellen. A mozgalom pénteken kivonul az utcára. Békésen – ezt kívánják maguknak a kezdeményezők.

„Ez lesz a magyar facebook-generáció első igazi tesztje az autokrácia elleni szerveződésben. A fiatal korosztály tagjai békeidőkben nőttek fel. Tanulniuk kell a demokrácia értékeit: ezek nem adottak, naponta meg kell őket védeni” – véli Bozóki András, a budapesti Közép-Európai Egyetem ismert politológusa.

Nem világos, ki áll az oldal mögött, amely egyelőre, ha nem is egymillió, de 70 ezer tagot talált. Ennek némelyik csatlakozó nem örül. „A szervezőknek meg kell mutatniuk az arcukat” – írta T. Mátyás, H. Letícia pedig azt kérdezte: Tulajdonképpen ki és mi vár minket ott a Kossuth téren?”

Számos nyitott kérdés ellenére az oldal az ország előtt álló információs vákuumtól való pánikból és abból a hitből profitál, hogy ez a facebook-oldal a kevés információs sziget egyike, amely esetleg tehet valamit az új médiatörvény ellen.

Fidesz-zászló alatti támogatók

A törvény támogatói is aktívak az interneten, de kevesebb sikerrel. Az ő platformjuk címe „Támogatom a törvényt, mert olvastam”. Az oldalhoz azonban csak néhány százan csatlakoztak. A legtöbb szimpatizáns kizárólag a kormányzó Fidesz párt weboldalán ír az „alaptalan kritikáról”, amely a törvényt éri, noha szerintük pedig nem is különbözik más uniós államokéitól. Új fórumra nekik nincs szükségük.

Közben bizonytalanság telepszik a magyar sajtóra: létezik kritikus újságírás, de létezik az öncenzúra tendenciája is. A baloldali liberális Népszabadság és az Index.hu hírportál egyre gyakrabban utal beszámolói mellett szókimondó blogokra, amelyek a törvény mellett vagy ellen foglalnak állást.

Nincs diktatúra Magyarországon

A lap idézi Magyar Kornéliát, aki saját Progresszív Intézet elnevezésű elemző intézetének az igazgatója: „Nem félek megmondani a véleményemet, de tudnom kellene, milyen konzekvenciákra kell számítanom, ha megteszem.” A törvényről azt mondja: „Nem értek egyet azzal a bírálattal, amely szerint Magyarországon diktatúra van, bár az új törvény riasztó. Most úgy tűnik, mintha a kormány módosítani szándékozna a törvényt”.

Bozóki nem hisz változásban. A kormány szerinte majd gondoskodik arról, hogy a törvény hatása az uniós soros elnökség végéig ne legyen látható, hogy a nemzetközi sajtó megnyugodjon. „Ha lankad a figyelmünk, 2011 júliusától élni fognak a törvénnyel” – mondja. Akkor Európa már rég nem Magyarországra, hanem Lengyelországra néz.

***

Hivatalos reakciók

Válasz a Kossuth téri demonstrálók kiáltványára - Közlemény a törvény szövegének helyes értelmezéséért - A NMHH Kommunikációs Igazgatóságának és a Médiatanács Szóvivői irodájának közös közleménye

Az új médiaszabályozás források felfedésére vonatkozó passzusai sem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH), sem pedig a Médiatanácsra nem vonatkoznak. A Médiatanács bírságot csak a bírósággal együtt érvényesíthet, a Közszolgálati Kódex kialakításába pedig bevonja a szakmai szervezeteket.

A magyar sajtóban megjelent médiaszabályozással kapcsolatos írások nagy része a törvények szövegének félreértelmezése miatt fogalmaz meg téves következtetéseket. E félreértések a Kossuth téri demonstrálók kiáltványába is bekerültek. Az NMHH és a Médiatanács tiszteli és komolyan veszi a megfogalmazódó véleményeket, három pontban egyetért a tüntetőkkel: kiáll a szólás, a vélemény és a sajtó szabadsága mellett, ugyanakkor a kiáltvány három pontját cáfolni kénytelen.

Az oknyomozó újságírás

A Médiatanács tiszteletben tartja a magántitkot és az újságírók bizalmas forrásait. A Médiatanács nem kötelezheti, nem kérheti, hogy az újságíró fedje fel forrását, ugyanis erre semmilyen jogosítványa nincs. Mivel erre nincs joga, értelemszerűen bírságot sem szabhat ki emiatt. Az új szabályozás nagyobb védelmet ad az újságírónak és a forrásnak is. A korábbi törvény szerint büntetőügyekben az újságírót a rendőrség vagy a bíróság minden további nélkül kötelezhette bizalmas forrása felfedésére. Az új szabályozás után ezt a rendőrség és a bíróság csak különleges esetekben, az NMHH vagy a Médiatanács pedig egyáltalán nem teheti meg. A Médiaalkotmány 6. paragrafusában (tehát a forrás felfedésére vonatkozó rendelkezésekben) foglaltak ugyanis nem vonatkoznak sem az NMHH-ra, sem a Médiatanácsra.*

A büntetések

A jogsértések miatt kiszabható bírságok nem önkényesek. A Médiatanács minden döntése a bíróságon megtámadható. A kiszabható bírságok nem aránytalanok, mert azok az adott médiumtípusok nagyságához, piaci erejéhez igazodnak. A törvény rögzíti, hogy minden esetben az arányosság, az egyenlő elbánás és a fokozatosság elvének megfelelően kell eljárni, és tudatosan nem szab minimum összegeket, mert tekintettel van az egészen kis költségvetésből gazdálkodó médiapiaci szereplőkre is.

A Közszolgálati Kódex

A Közszolgálati Kódex kialakításába a Médiatanács számos társadalmi és szakmai szervezetet bevon. Emellett a törvény garantálja, hogy az elkészült kódexet csakis a legjelentősebb szakmai, civil és egyházi szervezeteket tömörítő Közszolgálati Testület módosíthatja.

Budapest, 2011.01.14.

NMHH Kommunikációs Igazgatóságának és a Médiatanács

***

Szijjártó Péter: Bizonyos körök

Orbán Viktor szóvivője szerint azzal, hogy a médiatörvényt lefordították angol nyelvre, és egyre több embernek nyílt módja megismerni a jogszabályt, az arról szóló vita „visszakerült a normális észérvek medrébe”. Szijjártó Péter szerint azonban az is látszik, hogy vannak bizonyos körök, amelyek egyértelműen politikai alapú támadást indítottak Magyarország ellen, és ezt nem is akarják feladni. Az ilyen pártpolitikai motivációjú támadások esetén pedig teljesen mindegy, hogy mi van a médiatörvényben vagy más jogszabályban.

***

Professzorok Batthyány Köre: Igazságtalanul gyalázzák Magyarországot!

„Elítéljük és álszentnek tartjuk a Magyarországot megbélyegző nemzetközi sajtókampányt, amelyet jelentős mértékben egy elfogult ,,értelmiségi"" csoport itthonról szít.

Olyan törvények miatt védik tőlünk az európai értékeket, és illetik igaztalan, sértő jelzőkkel hazánkat, amelyeket az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadott el, és amelyeket a bírálók részben még nem is olvashattak.

E politikai állásfoglalások ellenségesek és igazságtalanok,

– mert éppen az elfogadott gazdasági jogszabályok teszik lehetővé, hogy tartsuk az Unió által elvárt költségvetési hiánycélokat, és ezekben máris számos követőnk van;

– mert éppen az a sajtótörvény célja, hogy véget vessen annak az európai normákat megcsúfoló durva hangvételnek, amely a hazai sajtóban húsz éve egyre erősödik, és annak az alantas ösztönöket megcélzó médiaterrornak, amely a reklámbevételek növelése érdekében minduntalan kétes szenzációkat hajszol;

– mert a magyar kormány kifejezte készségét a jogszabályok finomítására, amennyiben ezek a többi tagország hasonló törvényeiben is megtestesülő uniós elvekkel ütköznek.

A vehemens támadások mögött azt az érdekeiben sértett nemzetközi pénzvilágot sejtjük, amely nem nézi jó szemmel, hogy egy uniós tagállam vezetői, jelentős választói felhatalmazással, ki mernek állni nemzeti érdekeikért.

A Professzorok Batthyány Körének elnöksége”**


*A médiaalkotmány (azaz a 2010. évi CIV. törvény A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól) 6. paragrafusa:
(1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult a számára információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét titokban tartani.
A titoktartás joga nem terjed ki a minősített adatot illetéktelenül átadó információforrás védelmére.
(2) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.
(3) Bíróság vagy hatóság – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a média-tartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.

Lásd még: Lusztig József írása

** Az elnökség tagjai:
Lovas Rezső, Hámori József, Vidóczy Tamás, Kopp Mária, Zlinszky János, Solymosi László, Mellár Tamás, Párducz Árpád, Mindszenty Andrea


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!