A nagy-magyarországos szőnyeg és a Lisztet zenélő fotel

Többféle reakciót váltott ki a Brüsszelben látható kultúrtörténeti szőnyeg
Az MTI beszámolója

Néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki brüsszeli sajtójelentések szerint amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is.

Az EUobserver nevű internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal, és „nem a legszerencsésebb szimbólum” a magyar elnökséghez.

Ugyanebben a cikkben Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője cáfolta, hogy a szőnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával.

„A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról… a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor ... forradalmak zajlottak Európa-szerte" - idézte őt a hírlevél.

Csütörtökön megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap szerint is a térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros.

Az Európai Bizottság egyik szóvivője a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő tagország.

Az MSZP Budapesten kiadott közleményében felszólította a kormányt, „fejezze be végre az ország lejáratását, és legalább a továbbiakban képviselje úgy az országot, hogy azzal se a szomszédos államokban élő magyaroknak, se az Európai Unió szellemiségének ne ártson”. Az MSZP szerint az Orbán-kormány eddig „mindent elkövetett” Magyarország jó nemzetközi megítélésének lerombolására. „Az uniós hitelmegállapodás apropóján az Európai Bizottsággal, a kettős állampolgárság ügyében a szomszédainkkal, az energiabiztonságról szóló tárgyalások során külföldi partnereinkkel, a médiatörvény kapcsán meg az egész világgal. Ma pedig már egy szőnyeggel sikerült botrányt kavarni” – áll a közleményben.

A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács Justus Lipsius németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensből illesztettek össze a helyszínen.

A Pápai Lívia textilművész készítette szőnyegen a térkép mellett szerepel még Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay-cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Az építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.

A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélő fotel (amelyből az idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel), a Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni, Victor Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotóművészek vízi tematikájú felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.

***

Magyarország Nagy-Magyarországot ábrázoló szőnyeggel provokálja Európát

A Die Presse beszámolója

Az EU soros elnöki tisztét betöltő Magyarország az 1848-as Nagy-Magyarországot ábrázoló szőnyeget helyezett el az unió tanácsépületének előcsarnokában. Ez különösen Ausztriával és Szlovákiával szemben inzultus – számol be a Die Presse online-on csütörtöki cikkében Wolfgang Böhm és Fehérváry A. János.

A soros magyar elnökség az EU tanácsépületének előcsarnokában Nagy-Magyarországot ábrázoló szőnyeget helyeztetett el. A 202 négyzetméteres „történelmi szőnyegen” különféle motívumok láthatók, köztük egy térkép, amely az 1848-ban a magyar királyság uralma alatt álló országokat mutatja: az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés előtt Szlovákia és Horvátország, valamint Szerbia, Románia és Ausztria részei tartoztak Nagy-Magyarországhoz.

Újjáéled a nacionalista Magyarország

Magyarország soros elnökként ezzel a nemzetközileg bírált médiatörvény és a külföldi vállalatok ellen bevezetett különadó után a következő európai mértékű vita felé vette az irányt. A soros elnökség egyik szóvivője azonban hangsúlyozta: „Nem nosztalgikus visszaemlékezésről van szó”.

„A ’történelmi szőnyeg’ kiterítését az Orbán Viktor vezette nemzeti konzervatív Fidesz-kormány nacionalista aktusának lehet tekinteni, hiszen évek óta ápolja az egykori Nagy-Magyarország mítoszát – írják a szerzők.

Oldalcsapás Ausztriának

A szőnyeg provokáció, különösen az akkoriban Magyarországhoz tartozó országokkal – Szlovákiával, Horvátországgal, Szerbiával (Vajdaság), Romániával (Erdély) és Ausztriával (Burgenland) – szemben. A magyarok királyságukban egykor háborúkat vívtak az ezen országokban élők ellen.

Mindettől függetlenül a szőnyegen látható 1848-as évszám a Habsburg-monarchia elleni 1948/49-es magyar lázadást idézi fel, amelyet Ausztria fojtott vérbe. Ez a periódus az osztrák-magyar kiegyezéssel zárult le, amelyet a magyarok ma is Magyarországgal szembeni gyalázatnak tartanak.

Határokat leépíteni és nem sajnálkozni

„A szőnyeg a jelenlegi Fidesz-politikát tükrözi, amely feléleszti a Nagy-Magyarországról szóló álmokat” – jelentette ki Ulrike Lunacek, az Európai Parlament zöld képviselője. Ioan Mircea Pascu román képviselő az euobserver.com internetes platformon arról beszélt, hogy az uniós államoknak most le kell építeniük a határokat, és nem sajnálkozniuk kell, hogy a korábbi határok már nem léteznek.

„Tisztességtelen” – Magyarország védekezik

Hajdú Marton, a magyar soros elnökség egyik szóvivője visszautasította a vádaskodásokat és hangsúlyozta, hogy „nem fair” a szőnyeget kapcsolatba hozni a jelennel. „A szőnyeg egyszerűen Magyarország kulturális, történelmi és tudományos szimbólumainak és képeinek kronologikus sorát ábrázolja: királyokat, régi alkotásokat, kivonatokat az enciklopédiából, a régió 1848 – a ’nemzetek tavasza’, az európai forradalmak éve – előtti térképét”, mondta.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!