rss      tw      fb
Keres

2002. január 13. – Két nyilatkozat a futballtámogatásról, és ami mögötte volt

8 éve, ezen a napon...

… sajtótájékoztatót tartott az SZDSZ, „A kormány az állampolgárok pénzét focizza el” címmel. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter az MTI-nek nyilatkozott Magyar Bálint állításairól

2002. január 13.
A kormány úgy játszik az adófizetők pénzével, mintha az a sajátja lenne, s a nagy pénz, kis foci elve alapján szórja a pénzt, mondta Magyar Bálint a budapesti Orczy-kert focipályáján tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján. Sorra vette, hogy a kormány 21 milliárd forintos stadionrekonstrukciós és –építési programot hirdetett, 8 milliárd forintos kötelezettségvállalást tett a magyar futball érdekében, míg legutóbb a Magyar Fejlesztési Bank Rt-t szólította fel arra, hogy a profi futballklubokba 20 százalékos tulajdonrész erejéig szálljon be. Magyar Bálint úgy vélte, az adófizetők pénzét nem szabad a futballra áldozni, a sportágat vállalkozási alapon kellene működtetni.
Világosi Gábor országgyűlési képviselő szerint amit a kormány csinál az nem sporttámogatás, ugyanis teljesen ésszerűtlen 38 gigantikus focistadion megépítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az NB I-ben a 2001-2002-es idény első felében az átlagnézőszám nem érte el az ezret. „Teljes őrület 10-20 ezres stadionokat építeni”, mondta.

Az SZDSZ sajtótájékoztatójára Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter válaszolt az MTI-nek „Korszakváltás a magyar sportban” címmel. A nyilatkozatnak a futballra vonatkozó része:
Az ifjúsági és sportminiszter a futballfejlesztést ért kritikákkal kapcsolatban megemlítette, hogy a kormány elsősorban az utánpótlás képzését támogatja a Bozsik-program keretében, s üzleti alapon juttat pénzt a sportágnak, nem pedig úgy, mint amikor az Antall-kormány 3, a Horn-kormány 11 milliárdos köztartozást engedett el.
„Bár a magyar futball eredményei valóban hagynak kívánnivalót maguk után, a stadionrekontrukciós program elsősorban a szurkolók jogos igényeit igyekszik kielégíteni. Miért lennének másodrendű állampolgárok azok, akik meccsre járnak?” Egyébként a stadionok befogadóképessége a modernizálással csökken és nem nő, az első felújított létesítmény, az újpesti pálya lelátóin 13 és félezren férnek el.

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. leendő szerepvállalásáról a miniszter úgy vélekedett, hogy a húszszázalékos üzletrészszerzéssel a pénzintézet kisebbségi tulajdonos lesz, vagyis a majdani, szigorú feltételekkel, üzleti alapon realizálódó befektetések nem lesznek meghatározó befolyással a klubokra. „A kormány felhatalmazása különben úgy szól, hogy az MFB sportvállalkozásokban vásároljon üzletrészt, s bár most még valóban a futball van e tekintetben előtérben, más sportág is szóba jöhet.”

Előzmények:

2002. január. 07
MFB-tulajdon profi focicsapatokban? – Az MSZP kérdései

Írásbeli választ igénylő kérdést intézett a miniszterelnökhöz Keller László szocialista képviselő annak kapcsán, hogy a kormányfő tájékoztatása szerint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. legfeljebb 20 százalékban kisebbségi üzletrészt vásárolhat rendezett, átlátható gazdálkodású profi labdarúgócsapatokban.
Keller tíz kérdésében egyebek mellett arra vár választ: "milyen nemzetközi tapasztalatok indokolják azt, hogy a professzionális labdarúgást az államnak ugyanúgy kell kezelni, mint az útépítést, infrastruktúraépítést?"
"Miért gondolja azt a miniszterelnök úr, hogy egy 20 százalékos MFB Rt. tulajdon miatt az adott társaság nagyobb piaci értékkel bír, mint más kisebbségi tulajdonos esetében?"
Keller László választ vár arra is, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján juttat a kormány közvetett állami támogatást a professzionális labdarúgásnak.
Tudni szeretné, mi indokolja, hogy az eddigi 8 milliárd forintos kezességvállaláson túlmenően további állami támogatással segítsék a labdarúgást.
A szocialista politikus - megjegyezve, hogy az egészségügyi intézmények konszolidálására a kormány egyetlen fillér támogatást sem biztosított - azt is megkérdezi a miniszterelnöktől, hogy az egészségügyi intézmények, vagy a professzionális labdarúgás újabb konszolidálása a fontosabb a magyar társadalom számára.

Borókai Gábor kormányszóvivő válasza: ha Keller László megvárta volna a kormánynak a profi labdarúgócsapatokat érintő döntését, akkor megkímélhette volna magát attól, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekre amúgy is választ kapott volna. „A kormány döntése még nem született meg, az előterjesztés viszont egyértelműen a sporttörvényre épül, mert ez a jogszabály írja elő, hogy állami tulajdonban lévő intézmény vagy vállalat csak a tulajdonos hozzájárulásával kezdeményezhet sportcélú beruházásokat.”
Borókai szerint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. fantáziát lát abban, hogy a magyar labdarúgás területén átlátható gazdálkodást folytató és jó üzleti lehetőséget kínáló sportklubokból üzletrészt vásároljon abban a reményben, hogy a befektetett pénz nemcsak megtérül, de hasznot is hoz.
A kormányszóvivő elmondta: a Magyar Fejlesztési Bank Rt. azért kéri a kormány felhatalmazását, mert más piaci résztvevőkkel együtt - mint például a Ferencváros tulajdonosa - maga is azt gondolja, hogy most érdemes befektetni a magyar labdarúgásba.
„Nincs szó állami támogatásról, nincs szó konszolidációról, és amikor az MFB szakemberei döntenek majd, hogy pénzüket milyen klubokba fektessék be, épp olyan gondossággal kell eljárniuk, mint bármely más esetben.”
A kormányszóvivő szerint ez a konstrukció éppen azt a célt szolgálja, hogy a profi futballból az állam, mint támogató, vagy mint tulajdonos - például a Dunaferr esetében - hosszú távon végleg ki tudjon vonulni, és a nyugaton meghonosított formában működhessen tovább a labdarúgás.

2002. január 08.
Elkezdheti a sportbevásárlást az MFB
Részletek az Origo írásából

A kormány felhatalmazta a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t arra, hogy húszszázaléknyi üzletrészt vásároljon olyan sportklubokban, amelyeknek gazdálkodása átlátható, nyomon követhető és üzleti szempontból reményt keltő.
Borókai Gábor kormányszóvivő a kabinet keddi ülését követően hozzátette: a sportról szóló törvény rögzíti, hogy az állam ösztönzi a sporttal kapcsolatos üzleti vállalkozásokat és elősegíti azon feltételrendszerek kialakítását, amelyek hozzájárulnak a sport piaci típusú átalakításához. Borókai leszögezte: az MFB nem konszolidálja a magyar labdarúgást, nem támogatja a magyar klubokat, ahol viszont üzletet lát, ott üzletrészt vásárolhat. Orbán Viktor miniszterelnök az ügy kapcsán hangsúlyozta: az állam nem kívánja felvásárolni a honi futballegyleteket, hanem a szigorú feltételeknek megfelelő, előrelépni kívánó klubokat segítenék tőkeinjekcióval.
Muszbek Mihály, a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) igazgatója szerint az NB I legjobb öt-hat csapatának érdemes elgondolkoznia azon, hogy eladja-e tulajdonrészének bizonyos százalékát az MFB-nek, bővítve ezzel a tulajdonosi kört és növelve a költségvetést. „A bank csak akkor fekteti be a pénzét, ha reális esélyt lát arra, hogy profitot hoz számára az üzlet. Erre a nemzetközi kupákban induló vagy sok tehetséges utánpótláskorú játékossal rendelkező kluboknál lehet számítani”, mondta a ligaigazgató." Muszbek Mihály úgy véli: a magyar csapatok csak akkor érhetnek el komoly nemzetközi sikereket, ha gazdaságilag is annyira megerősödnek, mint külföldi vetélytársaik.
Kikértük egy fővárosi, egy dunántúli és egy tiszántúli klub ügyvezetőjének is a véleményét - többek között - arról, hogy mennyiért adná el csapata húszszázalékos tulajdonjogát az államnak.
"Nekem és két társamnak százszázalékos privát tulajdonát képezi a Kispest" - kezdte Koncz László, a Kispest futballcsapatának az egyik tulajdonosa, majd így folytatta: "Az állami szerepvállalást jó kezdeményezésnek tartom. Persze fontos az egyesület értékmeghatározása, kezdve a játékosállománytól a szerződésekig, hiszen a Ferencvárosnál hiába 2,4 milliárd vagy több a befektetett tőke, a klubok zöménél hatszázmillió és egymilliárd közötti a valós érték. Lényeges még, hogy ezzel a tőkeinjekcióval a vezetők jól sáfárkodjanak, ezért nagy a felelősségük is, s elsősorban a csapat megerősítésére szánják a pénzt, ne az adósságok törlesztésére. Ezzel a sportágat ki lehetne ragadni a sártengerből, nem kellene áron alul eladni a futballistákat, pillanatnyilag ugyanis örülnek az elöljárók, ha tízmillióért eladhatnak játékosokat. Amennyiben a fentebb említett alsó értéket veszem alapul, 120-150 millióért feltehetően eladnánk a húszszázalékos tulajdonrészünket."
Makray Balázs, az önkormányzat által is támogatott DVSC ügyvezetője - aki információnk szerint hamarosan átadja posztját a DVSC-ben Szilágyi Sándornak, s a továbbiakban a 2008-as Eb-pályázat előkészítésre létrejött kft.-t fogja vezetni -, ekkép reagált érdeklődésünkre: "Annyira friss még a kezdeményezés, hogy mi ez ügyben még nem döntöttünk, hogy eladnánk-e a húszszázalékos tulajdonrészünket. Egyébként azon kevés honi egyesület közé tartozunk, amely nem vett fel hitelt, azaz a feltehetően szigorú feltételeknek bizonyára megfelelnénk. Jelen voltam ugyanis azon a megbeszélésen, amikor Orbán Viktor bejelentette az esetleges állami szerepvállalást a sportágban, de én úgy tudom, ezt nem minden klubnak ajánlanák fel."


Forrás – orbanviktor.hu

2001. január 9.
Orbán-interjú a Reggeli Krónikában
Részlet

Hollós János: – Vihart kavart, hogy a kormány döntött, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül beszáll a focibizniszbe - lehet így fogalmazni vagy ez nagyon durva?
Orbán Viktor: Lehet így is fogalmazni, de inkább én úgy fogalmaznék, hogy...
Ezt így nem mondta senki, ez az én interpretációm volt.
Lehet így is mondani, nézze. Inkább én úgy fogalmaznék, hogy 1990-től kezdődően a magyar gazdaság egyre-másra veszítette el azokat a területeket, amelyeket képes lett volna a hazai tőke is nyereségesen és magas színvonalon működtetni. Olyan iparágak kerültek külföldi kézbe, amelyeket egyébként meg is tarthattunk volna. Nagyon sok olyan terület is külföldi kézbe került, amelyeket egy okosabb gazdaságpolitikával, megfelelő fejlesztési intézetek működtetésével magyar vállalkozók, magyar mérnökök, magyar szakemberek kezében tarthattuk volna, és akkor nemcsak alkalmazottai lettünk volna egy-egy nagy vállalatnak, nemzetközi vállalatnak, hanem a saját munkánk eredménye, egy magyar vállalat eredményét növelte volna, ami értelemszerűen itt ruházott volna be föltétlenül újra Magyarországon.
De miért pont a foci? Mert itt ugye, én az ön helyében, ha 500 közgazdász mondta volna, hogy ez a tuti biznisz, akkor sem szálltam volna be, mert sokan fogják azt mondani, hogy persze azért, mert Orbán Viktor szeret focizni, és játszik a BLASZ 3-ban...
Csak hogy folytassam a gondolatomat, ezért van az, hogy a kormány számos helyen próbál magyar vállalkozókat ahhoz hozzásegíteni, hogy egy-egy üzletágat magyar kézben tudjanak tartani. Számos ilyen példát tudnék Önnek mondani: a nagy infrastrukturális beruházások, híd- és útépítések ebbe a körbe tartanak, de a csatornaépítések szintén, a gátépítések szintén, a turizmus szintén, a Széchenyi Terv egyik célja éppen ez. Mi nyitottak vagyunk minden olyan területre, amelyen magyar vállalkozók dolgozni akarnak, fantáziát látnak, és jó terveket állítanak elő. Nem kétséges, hogy az elmúlt egy évben, miután a profi liga kézbe vette a magyar hivatásos labdarúgás ügyeit, a magyar futball egy rendkívül vonzó befektetési célponttá vált. Ez lehet, hogy ma még nem látszik, de akinek van szeme részben a játékhoz, részben annak az üzleti hátteréhez, láthatja, hogy ez a pillanat elérkezett.
- Tehát erről Önt üzletemberek győzték meg vagy a szíve?
- Az ember nem szívesen hoz olyan döntéseket, amelyeket csak az esze támogat, a szíve nem, itt egy olyan döntésről van szó, amit boldogan hoztam meg, mert a szívem meg az eszem egy helyen volt ebben az esetben. Nagyon sok emberrel beszéltem erről a kérdésről, nem én találtam ki természetesen a javaslatot sem, engem kerestek meg ezzel. A profi liga vezetőivel tárgyaltam, sok üzletemberrel tárgyaltam, a profi klubok tulajdonosainak egy részét jól ismerem, az ő véleményüket is meghallgathattam, mindenki azt mondja, a magyar futballban van jövő, ha nem figyelünk oda, könnyen előfordulhat, hogy azok a klubok, amelyek a leginkább képesek lesznek majd arra, hogy megerősödjenek és üzletileg is kifizetődő vállalkozásokká váljanak, azok nagyon könnyen külföldi kézbe kerülhetnek. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Úgy tűnik, hogy a Fradi története minden kuszasága ellenére is ad esélyt arra, hogy magyar kézben maradhasson a klub. Van még három-négy-öt olyan klub Magyarországon, amely szerintem nemzetközi érdeklődésre is számot tart. Vannak az asztalomon egyébként olyan beadványok...
- Ha jól értem, itt olyan nagy klubokba való befektetésekről van szó, amit egyfajta nemzeti értéknek tekint?
- Hogyne. Hát minden olyan klub...
- Hát pont nem a Felcsút lesz támogatva ebből.
–  Nem, nem, bocsánat, csak a profi klubokról beszélünk, tehát a kis klubok, mint amilyenben magam is játszom, mi amatőr klubok vagyunk, mi nem is ugyanabba a kosárba tartozunk. A profi klubok a profi ligához tartoznak. Amiről most beszélünk, csak a profi világra, a pénzből futballt, futballból pénzt csinálók világára tartozik, és nem a...
- Mindössze arra adnak lehetőséget a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy olyan nagy múltú klubokba szálljon be pénzzel, amelyek szinte biztos befutók lesznek a jövőben is?
Mi azt gondoljuk, hogy igen, de ezt a kluboknak kell eldönteni. Mi csak egy kaput nyitottunk ki, ezen a kapun az lép be, az közlekedik, aki azt jónak tartja. Mi azt mondtuk, hogy ha van olyan klub, amely úgy érzi, hogy jó üzleti terve van, szép reményei vannak a jövőre nézve, azonban átmenetileg tőkében gyengébb, akkor megkeresheti a Magyar Fejlesztési Bankot, és ha a bank által támasztott követelményeknek eleget tesz - ezek nagyon szigorú üzleti követelmények lesznek majd -, ha ezeknek eleget tesz, no abban az esetben az adott klubban, de akkor sem több mint 20 százalékig, a Magyar Fejlesztési Bank részvényt vagy üzletrészt vásárolhat. Ennyi a dolog. Nem érdemelne egyébként egyelőre sem vihart, sem vitát, nézzük meg, hogy lesz-e egyáltalán akárcsak egy olyan magyar klub is, amelyik úgy gondolja...
Nem is biztos, hogy lesz ilyen.
- Hát egyáltalán nem biztos, hogy lesz-e akárcsak egy ilyen klub, ha lesz, akkor hány, aki élni kíván ezzel a lehetőséggel. Én azt hiszem, hogy két-három klubnál több nincs abban a rendezettségi állapotban, hogy egy komoly pénzintézet komoly, szigorú föltételek mellett együtt tudjon velük működni.

2002. január 10.
Orbán: Az MFB csak lehetőséget jelent

Tarnóczi László, az MFB kommunikációs főmunkatársa az MTI-nek megerősítette: a bank egyelőre futballban gondolkodik, bár nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy más sportágakban is szerepet vállaljon. „Semmiképpen nem szeretnénk indokolatlan várakozást kelteni – mondta Tarnóczi, aki arra a kérdésre, hogy mekkora összeget kívánnak befektetni a magyar futballba, így válaszolt: – A mennyiség nem behatárolható, annyi pénzt tudunk a futballüzletre fordítani, amennyit megér. A forrásbevonási lehetőségeink nagyon nagyok.”
A főmunkatárs elmondta: még nincsenek jelöltjeik a befektetésre, de az biztos, hogy a bank nem akar agresszívan belépni a futballpiacra.
A leendő partnerek kiválasztása során a gazdálkodásuk átláthatóságát a szakemberek könnyen és gyorsan meg tudják állapítani, ami pedig a „reményteljes üzleti helyzetet” illeti: a befektetés gyors megtérülésére kizárólag az európai kupaporondon szerephez jutó klubnál számíthatnak. Tarnóczi László szerint optimális esetben az NB I március 2-i tavaszi rajtjára lehetnek jelöltek arra, hogy mely kluboknál vásárol üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank.

2002. január 11.
Futballklubok a kormány vonzásában

„Többek szerint Orbán Viktor bejelentése egyértelműen kampánycélokat szolgál. Huszty András, az MFB korábbi vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak nyilatkozva a hírre a következőképpen reagált: "Megáll a józan ész." Szerinte a Borsodi Liga 12 csapata közül 1-2 klub lenne hitelképes a normál banki feltételek alapján, egy állami banknak pedig elsősorban a befektetés megtérülését kell szem előtt tartania.

És később

2002. január 21.
Az állami bankon kívül a Mol is segíti az UTE-t
Részletek az Origo írásából

A Magyar Fejlesztési Bankon kívül a Mol is jelentős támogatója az UTE futballcsapatának- írja a Népszabadság. Tavaly év végén derült ki, hogy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank az Újpesti Torna Egylet futball kft.-jében látott fantáziát- meg nem erősített hírek szerint 80-100 millió forint erejéig.
A kormány ez után hozzájárult ahhoz, hogy az MFB ne csak szponzorként, hanem befektetőként is szerepet vállaljon a fociban, és üzletrészt vásárolhasson a rendezett, átlátható gazdálkodású és üzleti szempontból reményt keltő sportcégekben. A hivatalos magyarázat szerint "a kormány ahol üzletet lát, ott részesedéshez juthat, de nem konszolidálja a magyar labdarúgást, nem támogatja a magyar klubokat".
A Népszabadság úgy értesült, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. már tavaly is szponzorálta az UTE-t mintegy 60 millió forinttal, s bár az idei reklám-, illetve szponzorációs büdzsét még nem állították össze, hasonló vagy annál nagyobb összegre számíthatnak az újpestiek. A Mol ezért cserébe nem kérte, hogy az egyesület reklámozza a céget, nem tartott igényt arra, hogy a játékosok mezén vagy a pályán feltűnjön a neve.

2002. február 15.
Újpest: mernek nagyok lenni
Részletek a Hetek írásából

"Bankszakemberek például arra hívták fel a figyelmet, hogy befektetési szempontból a magyar profi labdarúgás igencsak vékony jég, amin nem feltétlen az állampolgárok adóforintjaival kellene kísérletezni.”
Az első államilag felújított stadion a Megyeri úton készült el. A kormánytámogatás első kiszemeltje az Újpest FC lett: az MFB két lépcsőben, több mint félmilliárd forintért tizennyolc százalékos kisebbségi tulajdonrészt vásárol a klubot működtető Újpest FC Kft.-ben – jelentették be múlt héten. (A cég 99,97 százalékban a Viola Ball Rt., 0,03 százalékban pedig az UTE tulajdona.) Többek szerint a választás nem véletlen, ugyanis az újpesti vezetőknek – állítólag – igen jó kormánykapcsolataik vannak. Nem tudni, hogy ez igaz-e, mindenesetre tény: az MFB már tavaly ősztől hirdeti magát az újpesti játékosok mezén, illetve a stadionban. (Abban a stadionban, amit az ISM rekonstrukciós programjának keretén belül elsőként újítottak fel.) A tranzakció kapcsán a sajtóban több megválaszolatlan kérdés is felmerült, amelyekre lapunknak Horváth József, az MFB szóvivője válaszolt.
Először is: a 317 millió forint jegyzett tőkéjű Újpest FC Kft. 18 százalékos tulajdonrészét a bank több mint 500 millió forintért vásárolja meg. Egy kis fejszámolással kideríthető, hogy a bank így nyolcszoros áron jutott a részesedéshez, az Újpest értékét pedig 2,7 milliárd forintra taksálta, 300 millióval többre, mint amennyit a Várszegi-féle Fradi ér. Horváth József ezzel kapcsolatban elmondta: a tranzakció során a bank birtokába került 18 százalékos tulajdonrész majdnem felét tőkeemelés ellenében kapta meg. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bank szakértői szerint ennyi a klub valós értéke.
Egy másik felvetés az Újpest privilegizált helyzetét firtatja: miért kell egy lakossági szolgáltatást nem nyújtó cégnek – egy futballklubon keresztül – reklámoznia magát. Horváth József szerint itt egyszerű szponzori szerződésről van szó, az MFB-nek pedig igenis vannak lakossági szolgáltatásai, még ha áttételesen is: ilyen például az agrárhitelek folyósítása. A szóvivő ugyanakkor elmondta, hogy a bankot nem pusztán üzleti megfontolás vezette a szponzori szerződés megkötésekor, fontos szempont volt a magyar futball támogatása is.
Arra a kérdésünkre, hogy a miniszterelnök január eleji kijelentése és a tranzakció létrejötte között eltelt egy hónap miként volt elegendő az Újpest FC Kft. átvilágítására, a szóvivő elmondta: az említett szponzori szerződés megkötése előtt a kft. már átvilágításra került, másrészt egy rendezetten működő cégről van szó.

A befektetés garanciáit – vagyis az adófizetők pénzének biztonságát – firtató kérdésre Horváth elmondta: a szerződés szerint az MFB komoly felügyeleti jogkörrel rendelkezik a klub gazdálkodását illetően, valamint 6-9 év elteltével a sportvállalkozás tulajdonosai az MFB Rt. üzletrészét évi 6 százalékkal növelt értéken kivásárolják. A szóvivő hangsúlyozta: ez egy közepes, illetve hosszú távú befektetés.

***

Klubvezetők az állami szerepvállalásról:

Szegner Zsolt, a Haladás ügyvezető igazgatója: "Mi nyitottak lennénk az MFB befektetésére, szívesen tárgyalnánk ez ügyben. Örülök, hogy a magyar futballba pénz áramlik, még akkor is, ha először az Újpest a kedvezményezett. Ugyanakkor csak az üzleti alapokon nyugvó finanszírozást tartom elfogadhatónak, ha a politika válogatna futballklubok között, azt nagyon rosszul tenné. Hogy üzletileg megéri-e a magyar futballba pénzt fektetni? Nem tudom azt mondani, hogy ez száz százalékosan kifizetődő biznisz. Persze lehet, hogy a jövőben az lesz."
Szeiler József, az FTC ügyvezető igazgatója: "Az állami szerepvállalás üdvözítő formája szerintem a stadionrekonstrukciós program, azt kellene megnyugtató módon rendezni. Sajnos az ígéretek ellenére nálunk továbbra is késik a kizárólag állami beruházású építkezés. A program indításakor ráadásul egyértelműen lefektették az illetékesek, hogy az Üllői úti stadion átépítésére 1,6 milliárd forintot költ az állam. Ehhez képest most egyéves a csúszás, és már csak 1,4 milliárd forintról van szó, azaz az inflációt is figyelembe véve közel 400 millió forinttal kevesebb pénz jut majd a Ferencváros stadionjára. Mindez különösen annak fényében furcsa, hogy időközben az eredetileg 500 milliós állami támogatással kalkulált UTE-stadiont már át is adták, és bevallottan az előirányzott pénz többszörösét költötték arra a létesítményre. Az Újpestnél közben további állami forrású támogatás is észlelhető, azaz jelenleg vannak az élvonalban szereplő csapatok között az egyenlőnél is egyenlőbbek."

2005. november 2.
Kiszámolt labdarúgás
Részletek Hegyi Iván írásából

„Már a rendszerváltozás előtt ’bevett dolog’ volt a futball úgynevezett konszolidációja - a pénzügyi terhek alóli állami megszabadítás -, és ez ciklikusan visszatért. Másban most se nagyon bízhatnak a jórészt gyönge lábakon álló klubok, ha számíthatnak még ilyesmire egyáltalán...
Ami biztos, az az, hogy a Profi Liga Kft. által kibocsátott, és a Magyar Fejlesztési Bank által még az Orbán-kormány ideje alatt, 2001-ben lejegyzett kötvényekből származó 3,1 milliárd forintból legföljebb az összeg harmadát kitevő kinnlévőségek vannak meg. Ezt annak idején reorganizációs hitelnek nevezték, de mindenre ment, csak a futball újjászervezésére nem. Pedig úgy tudjuk, a liga akkori elnöke és ügyvezetője, Demján Sándor és Muszbek Mihály elhárította azt az állami felajánlást, hogy a - beléptető rendszer ötmilliárdjával együtt - több mint nyolcmilliárd forintot a hangzatosan ’labdarúgó-iparágnak’ nevezett, ám igazából manufakturális futballnak ne kelljen visszafizetnie. Az üzleti alapra helyezés illúziójából mostanra csak az adósság maradt - egyebek közt azért is, mert csak a kamatok törlesztése másfél milliárd forintot emésztett fel -, és a jövő év júniusáig előbb 500 milliót, majd 2,6 milliárdot muszáj volna leszurkolni.”
„Noha a mindenkori politika mind ez ideig nem vállalta fel, hogy amelyik klub elhullik, az elhullik, a jelenlegi közhangulatban nem elképzelhetetlen, hogy elengedi a labdarúgás ’kezét’. Még akkor sem, ha például a Deutsch Tamás sportminisztersége idején megvett - és raktárakban porosodó - beléptető-rendszer üzembe állítására úgy fizettek ki a hárommilliárdból negyedmilliárdot, hogy az erről szóló szerződést az állam részéről Gyurcsány Ferenc sportminiszter és Vass Károly, a Sportfolió Kht. ügyvezetője is aláírta. A pénz elfolyt, de az üzembe helyezés csak nagyon is részlegesen történt meg...
A helyzet kritikussá válását tükrözi: míg öt évvel ezelőtt a klubok szinte nem győzték túllicitálni egymást, hogy melyik ígér többet játékosnak vagy edzőnek, ma inkább szabadulnának a drága labdarúgóktól, de nemegyszer képtelenek az érvényben lévő szerződések miatt, és a kassza kiürülése okán újabban mind kisebb a kereslet az - átutalásilag legalábbis - értékes futballistákra. Mindenütt tudják, előbb-utóbb eljön 2006, a hitel lejártának esztendeje, és az a hárommilliárd bizony közös ügy...”
„A Győr 150 milliós tartozására … a tulajdonos cége, a Quaestor vállalt garanciát - a visszafizetés ez év december 15-én esedékes, majd meglátjuk, mi lesz; az viszont tény, hogy a kisalföldi klub elsősorban annak köszönhetően vehetett fel ilyen nagyságrendű összeget, mert a ligatanács elnöke a győri elöljáró, Tarsoly Csaba volt... -, és 136 milliós tartozástól szenved az Újpest. Kilencvenmillióval adós (mármint a reorganizációs hitelből felvett summát tekintve) az FTC.”
„Taps nincs, eltapsolás van. Képzeljük el a következő forgatókönyvet: egy bank felszámolási eljárást indít a Profi Liga Kft. ellen, az pedig visszaköveteli a kihelyezett összegeket a kluboktól. Bizony megfogyatkozna a mezőny, sőt talán a legkisebb létszámú európai bajnokság zajlana minálunk.”

2006. június. 29.
Volt pénz, lett stadion, de a sikerek elmaradtak
Részletek a Nemzeti Sport írásából

„Az Újpest a magyar labdarúgás egyik meghatározó csapata. A 20-szoros bajnok együttes a hetvenes években egyértelműen uralta a honi mezőnyt, 1970 tavasza és 1979 között összesen nyolc alkalommal végzett az első helyen. A többek között Bene Ferenc, majd Törőcsik András nevével fémjelzett együttesért a fél ország rajongott, még azok is szívesen jártak a csatárzsenik kedvéért a Megyeri útra, akik egyébként nem voltak a lila-fehér színek elkötelezett hívei. A labdarúgás általános pénzügyi válsága azonban az újpestieket sem kerülte el, s amikor 1999 januárjában bizonyossá vált, hogy sem a korábbi klubtulajdonos, a működésre évi 135 millió forintot átutaló Belügyminisztérium, sem a sportminisztérium pénzére nem számíthat az Újpesti Torna Egylet, az összeomlás veszélye fenyegetett. A szakosztályok közül a futballisták reagáltak a leggyorsabban a kialakult helyzetre, s még ugyanazon év nyarán búcsút intve az UTE-nak, Újpest FC Kft. néven önálló gazdasági társaságként működtek tovább.
„Az állami ösztönzés mellett 2001 márciusában és júliusában a Profi Liga Kft. által kibocsátott Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvény, illetve az úgynevezett reorganizációs hitel kínálta lehetőségekkel – miként a profi-csapatot működtető futballcégek többsége – természetesen az Újpest is élt. A lilák azonban pluszlehetőségekhez is jutottak. A pletykák szerint azzal is összefüggésben, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szimpatizált a csapattal, s úgy ítélte meg, tradíciói, eredményei és népszerűsége miatt az Újpest FC lehet a futballújjáépítési kísérlet egyik modellklubja. A stratégia az volt, hogy a magyar labdarúgás felzárkóztatásához szükség van három-négy olyan futballcégre, amelyek évente 1,5-2 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodnak.
Ettől persze a lilák messze voltak, hiszen 1999-ben mínusz 110,5 millió forintos, 2000-ben pedig mínusz 180 milliós mérleg szerinti eredményt produkáltak, a tőkehiányuk pedig 42 millió, illetve 22,5 millió forint volt.”
„Mivel a reorganizációs hitel általában sem hozta meg a kívánt áttörést, a polgári kormány hozzájárult ahhoz, hogy a százszázalékos állami tulajdonban lévő, egyébként Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvényt is jegyző Magyar Fejlesztési Bank Rt. legfeljebb húsz százalék erejéig üzletrészt vásároljon átláthatóan gazdálkodó és üzleti szempontból reménykeltőnek minősített futballvállalkozásokban.”
„…2002 elején a Megyeri úton még valóban úgy tűnt, hogy új fejezet kezdődhet a futballklub életében. …MFB 2001 végén mint mezszponzor jelent meg a lila-fehéreknél, majd a miniszterelnöki bejelentést követően néhány hét alatt átvilágíttatta az Újpest FC gazdálkodását, aztán pedig két lépcsőben, 500 millió forintért 17,96 százalékos üzletrészt szerzett a futball kft-ben. 2002 márciusában szponzorként az OTP Bank Rt. és a Mol Rt. is szponzori szerződést kínált a Szerencsejáték Rt., a Paksi Atomerőmű és az ELMŰ által is támogatott újpestieknek; nem véletlen, hogy a szóbeszéd szerint akkortájt majdnem egymilliárd forintból gazdálkodó Újpest a volt brazil gólkirállyal, a Copa América-győztes Túlióval, valamint a cseh Radek Sloncíkkal meg Lubos Kozellel a soraiban vágott neki a tavaszi idénynek. Más kérdés, hogy így is csak a Magyar Kupát tudta elhódítani…”
„S akkor arról még nem esett szó, hogy noha a stadionrekonstrukciós program eredetileg csak a második körbe sorolta – 500 millió forintos állami támogatással – a romos Megyeri úti aréna rendbetételét, az élvonal csapatai közül elsőként az Újpest otthona újult meg Muszbek Mihály szerint 1.45 milliárd forintért, az Üllői út felújítására hiába váró, ezért pénzátcsoportosítást gyanító ferencvárosi vezetők közül azonban Szeiler József ügyvezető 3.3 milliárd forintra tippelte az elköltött összeget.”

2008. július 30.
Állami garanciával fut a pénze után a kormány
Részletek Csepregi J. Botond írásából

„Az Orbán-kormány összesen 21 milliárd forintot szánt a magyar foci rendbetételére, a nagyobb tétel a stadionrekonstrukciós program lett volna. A részben megtörtént fejlesztések mellett ebből az összegből vásárolták meg az azóta is raktáron álló beengedőkapukat. A nyolcmilliárd forintból végül csak 3,1 milliárdot hívtak le a csapatok.”
„2006-ban, amikor lejárt az ötéves futamidő, több klub - Diósgyőr, Fehérvár, Ferencváros, Újpest - nem törlesztette tartozását. Az MHLL ekkor közbelépett, és vállalta, hogy rendezi ezeket a tartozásokat. Ezért a szervezethez került a profi bajnokság marketingjogainak kezelése. Ennek a kényes pontnak az elfogadásához kötötték az élvonalban indulás lehetőségét.”
„Ekkor az MFB is jelentkezett, mert esedékessé vált felé is a visszafizetés. Ez nem történt meg, a Profi Liga Kft. ugyanis nem tudott fizetni, így a bank pert indított a fizetésképtelenség megállapítására. Az ítélet tavaly októberben jogerőssé vált, így az MFB élhetett az állami garancia lehívására vonatkozó jogával. A bank benyújtotta igényét a Magyar Államkincstár részére a teljes összegre, amit idén januárban meg is terheltek az állami kezességbeváltás nevű számlán.
A követelés innentől került át a magyar államhoz, illetve az ilyen ügyekben illetékes APEH-hez. Az adóhivatal áprilisban kezdett foglalni a Profi Liga Kft.-nél, júniusban pedig megindult a végrehajtás a cégnél. A júniusi hírekben szereplő Advertum ekkor már hónapok óta képben volt.”
„Egyeztetést kezdeményez a parlamenti pártokkal, illetve az APEH elnökével a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga adósságának rendezéséről Bánki Erik, az Országgyűlés sportbizottságának fideszes elnöke. …A Fidesz szerint felesleges az Advertum Kft. bevonása abba a folyamatba, amellyel rendezik a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga 3,1 milliárdos adósságát. Bánki azt mondta, annak érdekében kíván fellépni, hogy a liga közvetlenül kapja meg a jogosítványokat, amelyekkel adósságát törleszteni tudja. Úgy vélte, ebben az esetben nem lenne szükség arra a plusz kétmilliárd forintra, amire az Advertum Kft. közbeiktatásával szükség van, és nem kellene a kormányzati kezességvállalás sem.
Bánki Erik megjegyezte: tárgyalt a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga elnökével, aki megerősítette, hogy elkötelezettek az adósság rendezésében. A politikus szerint ha a megoldás módjában lenne egyezség a parlamenti pártok és az APEH között, nyomást lehetne gyakorolni a kormányra. …A részletekről azt mondta: a ligának is lenne lehetősége közvetlenül rendezni az adósságot 15 év alatt ugyanazokból a marketing- és reklámbevételekből, mint egy külső cégnek.”

2009. április 14.
Még annál is nagyobb futballstadion kell
Részletek Csepregi J. Botond írásából

„A sportszakállamtitkár szerint bizonytalanná vált az MLSZ tavaly októberben nyilvánosságra került Fehér úti stadionterve. A futballszövetség elnöke azt mondja, csak annyi történt, hogy kaptak egy nemet. Kisteleki István szerint kivárják a kormányváltást, és rájöttek, nem is harmincezres, hanem negyvenezres stadiont szeretnének. A Puskás Stadion felújítására nincs egy fillér sem, így egyelőre csak annyi biztos, hogy még jó ideig nem lesz Magyaroszágnak vállalható nemzeti stadionja.”
„A telek átengedése melletti legerősebb tétel a hitelfelvételhez kért kormánygarancia volt. Az MLSZ az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) szeretne kölcsönt felvenni, és a kért összeg 80 százalékáig szólna a kezességvállalás. (A kérés attól pikáns kissé, mert az állam elvileg hamarosan visszakapja azt a 3,1 milliárd forintot, amelyhez az Orbán-kormány kezessége mellett még 2001-ben jutott hozzá a magyar futball az MFB-től. Mivel a profifutball-fejlesztési kötvényt nem sikerült visszafizetni az MFB-nek, a bank 2007-ben a bíróság döntése után lehívhatta az állami garanciát, így a követelés az APEH-re szállt. A 3,1 milliárdot – szintén kormánygaranciával felvett hitelből – a nyíregyházi székhelyű Advertum Kft. fizeti vissza a futballklubokat tömörítő liga helyett, de épp az elmúlt hetekben merült fel, hogy a kormány visszalépne a kezességvállalástól.)
Az ÖM előterjesztése támogatta az MLSZ kéréseit, és azt javasolta a kormánykabinetnek, adja meg a kért támogatást. Erre nemleges válasz érkezett az előterjesztést megvizsgáló PM-főosztálytól.”
„’Abszolút nem igaz, hogy abszolút bizonytalanná vált a Fehér úti stadionberuházás. Annyi történt, hogy kaptunk egy nemet. De én ezt is nagyon komoly eredménynek tartom, mert azt jelenti: eljutottunk odáig, hogy volt mire nemet mondani’ – jelentette ki Kisteleki István. Az MLSZ elnöke azonban elsősorban a kormány körül kialakult bizonytalan helyzetnek tudja be a visszautasítást. – ’Azt érzem, a jelenlegi szituáció a minisztériumokban azt alakította ki, hogy inkább ne csináljanak semmit, hanem várjanak egy kicsit’.
Kisteleki István úgy véli, jobb, ha az ügyben a végleges szót az új kormány mondja ki.
’A legjobb az, ha a Magyarországon legitimen működő kormány mond véleményt. Természetesen láthatják a helyzetet máshogyan, mint az MLSZ, de az is előfordulhat, hogy felismerik: válság ide vagy oda, itt életnek kell lennie. Mi beruházást akarunk idehozni, nem az államtól várjuk a megoldást. Az biztos, hogy ha megválasztják az új miniszterelnököt, mi rögtön ott fogunk tolongani Bajnai Gordonnál’.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

лобановский классapi viberтоп лучших игровых ноутбуков 2018