rss      tw      fb
Keres

Magyar hivatalos és támogatói reakciók a negatív világvisszhangra: „prófétai tettek”



Szalai Annamária: a hatóság nem korlátozza a vélemények és a szólás szabadságát – Schmitt Pál: az EU-nak szüksége van a magyarok nem mindennapi képességeire – Munkástanácsok Országos Szövetsége: szégyenletes uszító, rágalmazó kampány – Tőkés: a nemzetidegen erők a médiatörvény ürügyén rárontottak nemzetükre – CÖF: a kormány jó úton jár, Orbán európai polgár vezetésével; vége a „legeladósodottabb rendőrállamnak” – Az Amerikai Magyar Szövetség óv az elhamarkodott véleményalkotástól

A médiatörvény hatályos szövege egyébként nem a Magyar Közlönyben, hanem a médiahatóság honlapján olvasható

Szalai Annamária: a hatóság nem korlátozza a vélemények és a szólás szabadságát

A tévék és rádiók egyáltalán nem háborognak a médiatörvény tartalmi korlátozásokat előíró rendelkezései miatt; igaz, ők, ellentétben a nyomtatott és internetes sajtóval, ezekhez már hozzászokhattak – mondta el a Magyar Nemzetnek adott keddi interjúban Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke. Közölte: a hatóság nem fogja korlátozni a vélemények és a szólás szabadságát.

Szalai Annamária szerint a médiaszakma szereplőivel a médiatörvény előkészítése során is folyamatos volt az egyeztetés. A saját rendeletalkotási jogával kapcsolatban az elnök megjegyezte: tévedés, hogy csak Magyarországon van ilyen joga a médiahatóság vezetőjének.

A médiatörvényt élésen kritizáló külföldi sajtóról Szalai Annamária azt mondta: a médiára kevés uniós közösségi szabály van, és nagyon nagy a tagállamok szabadsága. A „mostanában hangoskodó” külföldi újságírók nemcsak a magyar, hanem a saját országuk szabályozását is támadják, mert mindenki azt szeretné, hogy az ő területén ne legyen szabályozás.

A médiatanács függetlenségéről Szalai Annamária közölte: ha a kormány a saját szája íze szerint nevezné ki a tagokat, „azzal sem lenne semmi baj”, hiszen Európában ilyesmire is van példa. Magyarországon viszont ezzel szemben a parlament kétharmada választotta meg a tanács tagjait, és az, hogy ez a többség most a kormánypártoknál van „egy politikai tény, de semmiképpen sem a demokrácia halála”.

***

Schmitt Pál: az EU-nak szüksége van a magyarok nem mindennapi képességeire

Schmitt Pál „különös kegyelemnek” érzi, hogy Magyarország súlyos nemzetközi dilemmák, sorsfordító kérdések közepette vette át az EU-elnökséget; szerinte ilyenkor van a legnagyobb szükség a magyar nemzet azon képességére, hogy mindig, minden körülmények között talpra tudott állni.

A köztársasági elnök külföldi nagyköveteknek adott keddi fogadásán a Sándor-palotában arról beszélt: „ilyenkor van a legnagyobb szükség azokra a tulajdonságokra, amelyekkel hazám rendelkezik; készek is vagyunk a közösség szolgálatába állítani nem mindennapi képességeinket (...) a magyar nemzet mindig, minden körülmények között talpra tudott állni, újra tudta kezdeni”.

Az államfő kifejezte azon meggyőződését, hogy „a magyarok sikerre vihetik a közösség ügyét”. Elmondta a nagyköveteknek, hogy Magyarország a kereszténység védőbástyája volt, és olyan „tetteket” hajtott végre, mint „1956 hősi és 1989 vértelen forradalma”.

Schmitt Pál közölte: Magyarországon teljes és maradéktalan sajtószabadság van; ha az új médiatörvény szövege nem felel meg a közös európai mércének, „nyitottak vagyunk az átgondolására”.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország demokratikus jogállam, ahol a szabadságjogok maradéktalanul érvényesülnek. Az államfő szerint mi sem bizonyítja jobban a teljes és maradéktalan sajtószabadságot, minthogy „harcos címlapos támadásokban lehet egyet nem érteni a kormány törekvéseivel, vagy éppen a médiatörvénnyel”. Ugyanakkor őszintén reméli, hogy a „törvény bizonyítani fog (...) lássuk a gyakorlatot, és akkor követeljünk változtatásokat, ha azt a tapasztalatok indokolják”.

A köztársasági elnök szerint Magyarországra 2011 első felében hatalmas kihívás vár, „nem csak magunkért, de százmilliókért kell helytállnunk”. „A magyarok éhesek a sikerre, és szívükön viselik a közösségi célokat, az erős Európa ügyét.”

A köztársasági elnök azt is elmondta a nagyköveteknek, hogy a törvényalkotás, „amely az elmúlt félévben is komoly feladatot jelentett a hivatalomnak, várhatóan az eddigiekhez hasonló ütemben folytatódik”. Az utóbbi öt hónapban az Országgyűlés által felterjesztett több mint száz törvényt aláírta, „mivel hivatalom ezek mindegyikét alkotmányosnak találta”.

***

Munkástanácsok Országos Szövetsége: szégyenletes uszító, rágalmazó kampány

A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem ért egyet az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) múlt heti állásfoglalásával, amelyben a szervezet a médiatörvényt kritizálta. Palkovics Imre, a munkástanácsok vezetője nyílt levelében kétségbe vonja, hogy a bírálók elolvasták a jogszabályt.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az ESZSZ főtitkárának, John Monksnak szóló levelében – amelyet szerdán az MTI-hez is eljuttatott – kijelenti: noha a szövetség állásfoglalásában aggodalmának adott hangot a médiatörvény miatt, az ESZSZ egyik magyar tagszervezetének elnökeként ő nem tud arról, hogy a testület megfelelő fórumain döntés született volna a jogszabály elítéléséről. Ha így lett volna, a munkástanácsok tiltakoznának a döntés ellen.

Palkovics Imre elmondta, nem tudja elképzelni, hogy az ESZSZ vezetésének és szakértőinek módja lett volna tanulmányozni a törvény hivatalos angol nyelvű fordítását, megállapítani, hol és mennyiben tér el más EU-tagállamok médiatörvényeitől olyan módon, ami sértené a magyar munkavállalók vagy a demokrácia alapelveit. Szerinte a nyilatkozat szerzői megalapozatlanul nevezik a jogszabályt cenzúratörvénynek, és ők, valamint, akik engedélyezték a közzétételét, „csatlakoztak a Magyarország elleni szégyenletes uszító, rágalmazó kampányhoz, támadássorozathoz”. Az elmúlt húsz évben „a globális sajtó neves képviselői, akik most hecckampányt folytatnak a tisztességesen küzdő Magyarország és annak tisztességesen küszködő miniszterelnöke ellen”, nem tartották említésre méltó témának a magyar munkavállalók helyzetét.

(Az ESZSZ múlt csütörtöki közleménye szerint a „cenzúratörvény méltatlan a demokráciához és ahhoz az országhoz, amely jelenleg veszi át az EU politikai vezetését”. A nemzetközi szervezet álláspontját saját honlapján ismertette a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége.)

***

Tőkés: a nemzetidegen erők a médiatörvény ürügyén rárontottak nemzetükre

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre.

Szerdai közleményében az erdélyi politikus emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdőn azt mondta: „számos példáját láttuk a 20. században, amikor a magyar baloldal rárontott saját nemzetére”. Tőkés szerint Orbánból „a próféta beszélt”.

„Ugyanis most, amikor az új nemzeti kormány végre teljes erővel újból hozzáláthatott a trianoni-kommunista múlt romjainak az eltakarításához és ama fájdalmas emlékű (2004) decemberi népszavazás jóvátételéhez – a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén, ismét csak rárontottak saját országukra és nemzetükre” – olvasható a közleményben.

Az EP-alelnök szerint a Magyarországon „teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája – jobb híján – most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt és össztüzet zúdítva az európai elnökséget alighogy átvett Magyarországra, Orbán Viktor néppárti miniszterelnökre és az általa vezetett nemzeti kormányra”.

Tőkés a kedden az EP liberális frakciója által rendezett rendkívüli közmeghallgatásról azt írja: „A sürgősséggel összehívott rendezvényhez olyan politikai közszereplők adták a nevüket, mint Guy Verhofstadt, a liberális parlamenti csoport elnöke és Neelie Kroes európai adatvédelmi biztos.” Szerinte itt nem egyébről, mint „a médiabeli monopóliumát elveszítő balliberális hatalmi elit elkeseredett ellentámadásáról van szó a kétharmados Orbán-kormányzat ellenében, mely törvényes úton kíván rendet teremteni és egészséges egyensúlyt kialakítani a közszolgálati médiumok területén”.

***

CÖF: a kormány jó úton jár, Orbán európai polgár vezetésével; vége a „legeladósodottabb rendőrállamnak”

A magyar civilek többsége szerint a kormány jó úton jár, érvényesül a választók akarata, a külföldi médiumok pedig elhamarkodottan ítélték el a tavaly év végén elfogadott médiatörvényt – mondta Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik alapítója és szóvivője szerdán, Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.

Csizmadia László szerint felmerül a kérdés, hogy a médiatörvényt támadó nemzetközi sajtó az elmúlt hetekben, miért adott széles megnyilvánulási lehetőséget a magyarországi „bukott politikusoknak”, „vagyonukat törvénytelenül szerző oligarcháknak”, illetve a „Magyarországra ritkán ellátogató magyar világpolgároknak”.

Kiemelte: az Európai Unió soros elnökségét a bírálatokkal szemben a „talpától a feje tetejéig demokratikus szellemű ország vette át” januárban, egy olyan „európai polgár vezetésével, aki a szovjet fegyverek árnyékában is követelte a demokráciát”.

A Fidesz-KDNP pártszövetség a „szavazatok fegyverével, nemzeti összefogással” nyerte meg az országgyűlési választásokat tavaly tavasszal, amivel „előzetes társadalmi szerződést kötött” a polgárokkal – mondta Csizmadia László.

A CÖF alapítója szerint a civilek a demokrácia visszaállítására, a kordonok lebontására adtak felhatalmazást a kormánynak, továbbá arra a szerinte már beteljesült követelés végrehajtására, hogy a civil társadalmat is vonják be a jogalkotás folyamatába.

A fórum alapítója reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi média nem akarja visszaállítani az elmúlt nyolc év gyakorlatát, amikor is minden ellenzéki javaslatot lesöpörtek a parlament napirendjéről, a kormány sokszor bűnös eszközökkel herdálta el a nemzeti vagyont, Magyarország pedig a „korrupció melegágya” és a világ egyik legeladósodottabb „rendőrállama” lett.

Csizmadia László szerint a médiatörvény nem pártpolitikai kérdés, tanulmányozása és összevetése a többi uniós tagállam hasonló jogszabályaival hatalmas szaktudást igényel, és remélik, hogy ez alatt nem éri diszkrimináció Magyarországot. A szóvivő szerint az Európai Unió erősségét egy egységes médiatörvény létrehozása bizonyítaná. A civil tömörülés alapítója elmondta, elvárják a jogszabályt kritizáló nemzetközi médiumoktól, hogy az elmarasztalásokhoz hasonló terjedelemben hozzák nyilvánosságra a CÖF kormányt támogató véleményét is.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta: a munkavállalók jogosan gondolhatják, hogy az elmúlt két évtizedben „mindenféle erkölcsi és demokratikus korlátot átlépett a társadalom kifosztása”. A szakszervezeti vezető szerint a magyar és a külföldi sajtó azonban erről mindeddig nem volt hajlandó pontos képet közvetíteni, helyette inkább a „globális hatalom” oldalán „hecckampányt” indítottak az Orbán-kormány ellen.

Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke úgy foglalt állást, hogy „egész Európa és a demokratikus világ hálával tartozik Magyarországnak és kormányának”, ezért az utóbbi időben megdöbbenve tapasztalták az országra zúduló „nemtelen támadásokat”. A KÉSZ vezetője szerint ezeket az „itthoni hazaáruló körökből indult” kritikákat elsősorban az váltotta ki, hogy a kabinet hozzá mert nyúlni a „profit és a média uralmához”.

Szerinte a kétharmados társadalmi felhatalmazással rendelkező parlamenti többség már eddig is „prófétai tetteket hajtott végre”; Magyarország EU-elnöksége alatt pedig példát mutathat az „erkölcsi mélységekre visszavezethető” válságban lévő európai, jóléti társadalmaknak.

Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ügyvezető elnöke rasszizmusnak és diszkriminációnak minősítette a médiatörvényt ért támadásokat és minden kritikát megfogalmazó külföldi újságírót felszólított arra, hogy kövesse meg a magyar embereket.

Schulek Ágoston, a CÖF alapító szóvivője elmondta: a Civil Összefogás Fórum több mint ezer egyesületet, szervezetet foglal magában. Emlékeztetett arra, hogy a CÖF szervezte az „eddigi legnagyobb magyarországi civil demonstrációt 2009 virágvasárnapján”, amikor több mint 200 ezren vonultak fel a Hősök terén.

***

Az Amerikai Magyar Szövetség óv az elhamarkodott véleményalkotástól

Objektív, tisztességes, kiegyensúlyozott és tényeken alapuló értékelést sürgetett Magyarországgal – így a médiatörvénnyel – kapcsolatban az Amerikai Magyar Szövetség a Koszorús Ferenc elnök és Lipták Béla, a Yale Egyetem volt professzora által jegyzett, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A dokumentum példátlannak nevezte azt a sietséget, amellyel az új magyar médiatörvényt megítélték és maró sajtóvisszhangban részesítették. A közlemény szerint a törvénnyel kapcsolatos vélemények a legjobb esetben is a törvény részleges ismeretén alapulnak, s néhány esetben úgy tűnik, hogy elfogultság vagy politikai megfontolás motiválta őket.

A közlemény szerint a negatív sajtójelentések elhamarkodottak, és hamis képet festenek Magyarországról, amely a szovjetek által rákényszerített több mint 40 évi kommunista uralom után csatlakozott a nemzetek demokrata közösségéhez.

„A magyar kormány támogatja, hogy az Európai Unió teljes egészében felülvizsgálja a médiatörvényt és kifejezte, hogy változtat rajta, ha szükséges” - hangoztatta a dokumentum.

A szerzők szerint a véleménynyilvánítással várni kellene a törvény teljes felülvizsgálásáig. A közlemény emlékeztetett rá: a magyar kormány kitart amellett, hogy az új médiatörvény olyan médiatörvények elemein alapul, amelyek már érvényben vannak Európában. „Miután elhangzott az a vád, hogy a médiatörvény megsérti az Európai Unió normáit, az alapvető tisztesség azt követeli, hogy a törvényt összevessék azokkal a törvényekkel, amelyek más nyugat-európai országokban szabályozzák a médiát.”

A szerzők hangsúlyozták: egyetlen európai médiatörvény sem váltott ki olyan ellenséges reakciókat, mint a magyar, s hogy Tony Blairt a 2006-os brit, a faj- és vallási gyűlölet elleni törvény elfogadtatása után nem hasonlították diktátorokhoz, mint Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét.

A dokumentum emlékeztet rá, hogy a Freedom House 2010-es sajtószabadság-rangsorolása szerint Magyarország egyike annak a 8, korábban a szovjet blokkhoz tartozó országnak, amelynek sajtója a „szabad” minősítést kapta. A közlemény szerint sok hagyományos nyugati demokrácia, köztük Nagy-Britannia nem fért be az első 25 ország közé. Magyarországot Franciaországgal együtt a 40. helyre sorolták. Olaszország, amelyet a 72. helyre rangsoroltak, a „részben szabad” minősítést kapta.

Az Amerikai Magyar Szövetség – amely az Egyesült Államokban élő magyarok egyik legfontosabb szervezete – ezért úgy hiszi, hogy az összetett kérdés inkább mélyreható és objektív elemzést érdemelne, mintsem túlzó véleménynyilvánításokat.


A médiatörvény hatályos szövege egyébként olvasható a médiahatóság honlapján
S azért tér el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján elérhető változat a Magyar Közlönyben kihirdetett szövegtől, mert a jogszabályt két nappal az elfogadása után egy másik törvénymódosítás keretén belül megváltoztatta az Országgyűlés (a 164. paragrafusról van szó).
A tavaly megjelent szöveg szerint a Médiatanács hatósági határozatainak felülvizsgálatáról a bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni, míg a honlapon olvasható változat szerint erre harminc nap áll a bíróság rendelkezésére. Az eltérés oka az, hogy a december 21-re virradó éjjel elfogadott médiatörvényt már december 23-án módosította a parlament. A harmincnapos határidőre vonatkozó kitételt az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításához fűzött módosító javaslat tartalmazta. Az alkotmányügyi bizottság által benyújtott indítványt a Ház utolsó ülésén – a törvényjavaslattal együtt – elfogadta.
A Balsai István fideszes bizottsági elnök által aláírt indítvány indoklása szerint a médiatanács hatósági határozatai ellen indítható bírósági eljárások gyors befejezése közérdek és az érintett médiaszolgáltató méltányolható magánérdeke is, ezért szükséges rövid határidőt megállapítani. (A médiatörvény alapján a keresetlevél benyújtásának önmagában nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására, de a keresettel támadott médiahatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése kérhető a bíróságtól.)
Az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításának szövege már december 30-án, azaz egy nappal a médiatörvény kihirdetése előtt megjelent a Magyar Közlönyben.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!