Romániai magyar lapok a magyar kormány külföldi megítéléséről és támogatási politikájáról

MTI 2011. január 12., szerda 12:40

A magyar kormány politikájának külföldi megítéléséről, illetve a határon túli magyarság támogatásának új rendszeréről ír szerdán a romániai magyar sajtó.

A Krónika vezércikke az egyik román televízió beszélgetős műsorára utalt, amelyben Adrian Severin szociáldemokrata párti európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)parlamentjének tiszteletbeli elnöke lekicsinylően beszélt a magyar EU-elnökségről. Azt próbálta érzékeltetni, hogy Magyarország a médiatörvényével, a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítésével annyira nevetségessé tette magát Európában, hogy immár teljesen alkalmatlan az unió elnökségével kapcsolatos teendők ellátására.

"Mi tagadás, rosszulesett a becsmérlő szavakat hallgatni... De amikor mélyebben elmerültem a kérdés átgondolásában, az jutott eszembe, aligha lehet felróni valamit Adrian Severinnek. Tőle sem baloldaliként, sem románként nem várható el, hogy ne csapja le a magas labdákat, amelyeket a jobboldali magyar kormány adogat" - fejti ki a cikk szerzője.

Szerinte a magyar kormány a belső használatra szánt törvényei miatt kezdte bal lábbal az EU soros elnökségét. A rátermettsége villogtatása helyett most azért kell diplomáciai erőfeszítéseket tennie, hogy meggyőzze Európát európaiságáról, s hogy elkerülje a nevetségessé válást - véli a szerző. Úgy látja: a kialakult helyzetet nem lehet teljes egészében a baloldali médiafölényre, a multinacionális összeesküvésre, a kisantantos reflexekre fogni.

"Ez bizony jelentős mértékben a magyar kormány sara. A kétharmados többség azt az illúziót kelthette a kormánypárti politikusokban, hogy nincs határ, hogy bármit megtehetnek" - állapítja meg a Krónika vezércikke, aki szerint a romokban heverő imázs a kétharmad korlátait jelzi.

"Most már csak abban reménykedhetünk, hogy Budapesten tanultak az elmúlt napokból, és a féléves magyar EU-elnökség végére feledhetővé válnak a kezdeti botladozások" - fűzi hozzá a Krónika vezércikke.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) a határon túli magyarságot érintő támogatáspolitikáról ír. Emlékeztet: a korábbi Szülőföld Alaptól eltérően a Bethlen Alapnál nem a határon túli szervezetek képviselőiből álló szakkollégiumok döntenek a pályázatok elbírálásáról, hanem egy háromfős "szuperbizottság", melynek döntéseit kilencfős kollégium készíti elő. E testületből a törvény kizárja a határon túli magyarok képviselőit - állapítja meg az ÚMSZ, hozzáfűzve: a kollégium tagjait egyébként szintén a "szuperbizottság" nevezi ki.

Ulicsák Szilárdtól, a határon túliak támogatását felügyelő miniszteri biztostól a lap megtudta: bonyodalmas lett volna, ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselőjüket, mint ahogy az a Szülőföld Alap esetében történt.

A támogatások elbírálásának ezt a módját a Bethlen Alapról szóló törvény vitájakor a magyarországi ellenzék is bírálta - emlékeztet a lap, idézve Szabó Vilmos szocialista politikust, aki szerint azért történik a változás, hogy a kormány szabad kezet kapjon a pénz elosztására, és azok számára, akik a kormánynak kedvesek, a politikai hűség lesz az egyedüli szempont.

Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke az ÚMSZ érdeklődésére csak annyit mondott: "Az új budapesti kormánynak joga van változásokat bevezetni minden téren. Én már semmin sem csodálkozom".