rss      tw      fb
Keres

Magyar hivatalos reakciók a médiatörvény világvisszhangjára



Péntek
Orbán
-írás a Financial Timesban: a bírálók túl gyorsan ítélkeznek – Orbán: ha igazolódnak az aggályok, orvosoljuk őket – Schmitt: a magyar médiatörvény éppen hogy jogokat véd – Fidesz: a szocialisták félemlítették meg az újságírókat

Szombat
Fellegi
: nem a jogszabályt, hanem a kommunikációját rontottuk el – Harrach: a hisztériakeltéssel súlyos károkat okoznak az országnak

Vasárnap
Fideszes bizottsági elnök
: a médiatörvénynél fajsúlyosabb kérdések lesznek napirenden

Hétfő
Martonyi
Párizsban: A médiatörvény módosítása is elképzelhető – Navracsics a médiatörvényről a Rzeczpospolita című lapnak: bizalmatlanság Közép-Európa iránt – Németh Zsolt: magyar értelmiségi körök a hazájuk elleni hisztérikus kirohanások hátterében – Magyar néppárti EP-képviselők: a médiatörvénnyel szembeni vádak célja Magyarország lejáratása – A „magyar civilek” álláspontja: vesztes politikusok és pártok teszik tönkre Magyarország és az EU jó hírét


Péntek

Orbán-írás a Financial Timesban: a bírálók túl gyorsan ítélkeznek

Az új médiatörvényre adott heves reagálások nem térítik el Magyarországot attól, hogy európai uniós elnökségének kritikus kérdésére, az EU gazdaságpolitikájára összpontosítson - írta a Financial Times című brit napilap által pénteken „Magyarország bírálói túl gyorsan ítélkeznek” címmel közölt cikkében Orbán Viktor miniszterelnök.

Világossá kell tenni, hogy Magyarország soros EU-elnökként talán minden eddiginél elkötelezettebb az unió demokratikus értékei mellett, amelyekben az EU ereje rejlik, írja Orbán. A törvény elfogadása utáni éles reakciók a szöveg ismeretének teljes hiányán alapultak, mert a jogszabály az uniós értékekre épül, és megfelel a 21. század reformtörekvéseinek. A magyar miniszterelnök ismét arra hivatkozik, hogy a kormányoknak több más országban még előkelőbb szerepük van a médiavezetők kinevezésében, Németországban és Finnországban hasonló mértékű bírságokat lehet kiróni a médiaszabályok megsértéséért, továbbá Olaszországban, Portugáliában és Franciaországban a szabályok betartását ugyanúgy egy testület felügyeli, mint Magyarországon.

Megismételte azt is, hogy Magyarország csak akkor kötelezhető a jogszabály megváltoztatására, ha a kifogásolthoz hasonló szabályozást más tagállamokban is módosítják, különben diszkriminációról lenne szó. Mindez azonban nem fogja elvonni a kormány figyelmét arról, hogy az uniós elnökség kulcskérdésére összpontosítson.

***

Orbán: ha igazolódnak az aggályok, orvosoljuk őket

Ha úgy látjuk, hogy a médiatörvény gyakorlati megvalósulásánál bármilyen politikai aggály igazolódik, készek vagyunk orvosolni ezeket - jelentette ki Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval közös pénteki tájékoztatóján, Budapesten.

A miniszterelnök közölte: a magyar elnökség sikerességének előfeltétele az is, hogy "rossz politikai viták ne árnyékolják be az elnökség idejét". "Itt állunk a leggyengébben", mondta, utalva arra, hogy a médiatörvény okán Magyarországot nagyon komoly támadás érte.

Szerinte a médiatörvény európai minőségét illetően úgy gondolják, a Bizottság a megfelelő jogi vizsgálatok elvégzése után "mindannyiunkat megnyugtató jogi szakvéleményt" ad majd arról, hogy a vita alatt álló jogszabály az EU-s elvekkel, bevett jogszabályi megoldásokkal összhangban van-e, vagy sem. "Biztos vagyok benne, hogy Magyarország számára diszkriminációmentes jogi véleményt fognak elkészíteni és egyenrangú mércével fogják majd a bizottság jogi szakemberei mérni a magyar jogi megoldásokat más államok jogi megoldásaihoz" - mondta.

A kormányfő elmondta: mint minden jogszabály, így a médiatörvény gyakorlati megvalósulását is figyelemmel kísérik, és ha úgy látják, hogy ennek során bármilyen politikai aggály igazolódik, akkor természetesen készek ezeket orvosolni. Mindent megtesznek, hogy a médiatörvény körüli vita ne nehezítse a magyar EU-elnökséget. Fontosnak tartja azt is, hogy a José Manuel Barrosóval folytatott megbeszélésen világossá tudta tenni: Magyarország nem tud elfogadni olyan gondolkodásmódot, amely az országgal szemben azért fogalmaz meg bármilyenfajta kételyt a demokratikus elkötelezettséget illetően, mert itt még csak húsz éve van demokrácia, máshol pedig 200 éve. Ez a diszkrimináció alapja volna - jelentette ki, hozzátéve, Magyarország olyan ország, amely nagyon sok vért áldozott a szabadságért, nagyon sok emberi életet áldozott a demokráciáért, amely egy totalitárius rendszerrel szemben a siker csekély esélye mellett is hajlandó volt felvenni a küzdelmet, és harcolni. Ezért a magyar demokráciának ugyanaz a tisztelet jár Európában, mint bármely más EU-s ország demokráciájának.

A miniszterelnök közölte, nem kívánnak harci kérdést csinálni a médiából, az számukra nem presztízskérdés, szkander vagy erőpróba. Számukra ugyanis minden törvény Magyarországon - legyen gazdasági vagy médiatörvény - a "common sense", józan paraszti ész és a "reasonable arguments", ésszerű érvek kérdése. Ha ezek kikövetelik, hogy változtassanak, akkor változtatnak, de ezek hiányában sem kampány, sem nyomás hatására semmilyen változást nem fognak végrehajtani.

(A szöveg szó szerinti változatát lásd itt)

***

Schmitt: magyar médiatörvény éppen hogy jogokat véd

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint az EU-elnökség óriási feladat, óriási lehetőség Magyarországnak. Az államfő európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi újságírókat pénteken Budapesten fogadva azt is hangsúlyozta, Magyarországon sajtószabadság van, teljes és maradéktalan.

Schmitt Pál köszöntőjét angolul kezdte, majd magyarul folytatva kiemelte: bár az elnökség idején a kormányé a főszerep, ő maga is szeretne aktív szerepet vállalni az eseményekben: minden lehetőséget meg kíván ragadni az ország nemzetközi megbecsülésének javításáért "egy meglehetősen ellentmondásos időszak után".

A 2010-es folyamatokat az államfő úgy látja, "mint a magyarok hatalmas sóhaját, amellyel mintegy ki akartuk fújni az életünkből minden visszatartó, gyengítő mérget, és belélegezni helyére a friss, éltető oxigént".

A köztársasági elnök az európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi újságírókhoz fordulva megköszönte kritikus szemléletüket, amely szerinte mindig józanító hatású és segít kiküszöbölni a hibákat.

Az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban az államfő azt mondta: a jogszabálynak már sokan keltették Európa-szerte rossz hírét, mint fogalmazott, talán a törvény betűjének ismerete nélkül, hiszen a hivatalos fordítás csak napokkal ezelőtt készült el.

Kijelentette: Magyarország demokratikus jogállam, ahol a szabadságjogok maradéktalanul érvényesülnek. Magyarország minden cselekedetét a közös európai mércéhez méri, "így amennyiben a törvény szövege ennek nem felelne meg, nyitottak vagyunk annak átgondolására". A magyar médiatörvény szellemiségére éppen a jogok őrzése a jellemző, azáltal, hogy védi az emberi méltóságot, védi a fiatalok jogait és érdekeit, valamint visszahelyezi jogaiba a valódi közszolgálatiságot. Szerinte az új médiatörvény a jövő generáció jogainak védelmét "erősebb talapzatra" helyezi, és "nem engedi kiszolgáltatni a szólás szabadságának". Hangsúlyozta, Magyarországon sajtószabadság van, teljes és maradéktalan.

***

Fidesz: a szocialisták félemlítették meg az újságírókat

A Fidesz alaptalannak és hiteltelennek tartja a sajtószabadságot féltő szocialista megszólalásokat, illetve "értelmezhetetlen üzenetű flash mob-okat".

A nagyobbik kormánypárt frakciója az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében arra emlékezteti az MSZP képviselőit, hogy a sajtószabadság akkor került valódi veszélybe, amikor egyes szocialista miniszterek, államtitkárok és országgyűlési képviselők hatalmukkal és kapcsolataikkal visszaélve asszisztáltak az újságírók megfélemlítéséhez.

A közlemény szerint csak a szocialisták kormányzása alatt fordulhatott elő olyan eset, hogy a munkájukat végző újságírókat azért keresték fel az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai, mert ők az akkori titkosszolgálatokat is irányító Szilvásy György kancelláriaminiszter vidéki házának építkezésénél jártak. Szintén az MSZP kormányzása alatt történt, amikor egy újságírót azért rabosítottak, mert őt a korábban megjelent írásai miatt Keller László, volt pénzügyminisztériumi államtitkár feljelentette. Ebbe a felsorolásba illik az a történet is, amikor televíziós riportereket alaptalanul akartak drogvádakba keverni, amely ügy részleteiről – mint az később kiderült – Veres János egykori MSZP-s pénzügyminiszter mellett, Draskovics Tibor szocialista igazságügyi és rendészeti miniszter is tudott.

A Fidesz szerint a fentiek fényében Mesterházy Attilának, az MSZP elnökének és párttársainak már évekkel ezelőtt védelmükbe kellett volna venniük az "akkor valóban veszélybe került" magyar sajtószabadságot. A kormánypárt szerint mivel a szocialisták ezt nem tették meg, mostani, "politikai haszonszerzés vezérelte" aggodalmuk alaptalansága mellett hiteltelennek is tekinthető.

***

Szombat

Fellegi: nem a jogszabályt, hanem a kommunikációját rontottuk el

Fellegi Tamás szerint a médiatörvény "rendben van": a jogszabályt nem, hanem annak kommunikációs kezelését rontották el, különösen a törvény elfogadása körüli időszakban. Az esetet közzétevő Economist véleménybloggere elfogadta a miniszter magyarázatát.
A nemzeti fejlesztési miniszter szombaton azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy a brit hetilap, az Economist véleményblogja – magyar hírportálok ismertetése szerint – azt írta: az egyik magyar miniszter egy protokollvacsorán a desszertnél vulgáris kifejezést használva azt mondta a külföldi újságíróknak, hogy elrontották a médiatörvényt.
Szombat kora délután az Economist említett blogja egy újabb bejegyzést tett közzé, amelyben az olvasható, hogy a magyar miniszter megkereste az újságírót, hogy elmagyarázza neki: ő csak arról beszélt, ahogyan a kormány prezentálta az ügyet, továbbá a törvény időzítéséről és arról, hogy nem mérték fel kellően, milyen hűhót vált ki Európa többi részén. A tárcavezető továbbra is kitart a törvény szükségessége és annak lényege mellett. "Elfogadom a magyarázatát" - írja a brit lap újságírója.
Fellegi Tamás az MTI-nek korábban kifejtette: csütörtök este egy budapesti étteremben vacsorát adtak a Brüsszelből érkezett újságíróknak. A rendezvény maga két részből állt, egy sajtóértekezletből és a vacsorából. Az értekezleten alapjában véve a magyar EU-elnökségről volt szó, majd a vacsoraasztalnál szóba került a médiatörvény is, amellyel kapcsolatban az újságírók számos kérdést tettek fel. A tárcavezető szerint nagyon őszinte, nyílt beszélgetés volt, amelynek során az újságírók több ponton ellenvéleményt fogalmaztak meg, ő azonban megismételte, amit Orbán Viktor kormányfő aznap délelőtt már elmondott a nemzetközi sajtó előtt az ügyben. A beszélgetés során – folytatta Fellegi Tamás – elhangzott az a kérdés is, hogy ha ennyire pozitív az álláspontja a médiatörvényről, hogyan alakulhatott ki a mostani helyzet. Erre válaszul a miniszter azt mondta: a médiatörvény szerinte rendben van, amit "nagyon csúnyán elrontottunk, az gyakorlatilag ennek a kommunikációs kezelése volt. (...) Nem voltunk elég ügyesek, aktívak abban, hogy ne hagyjuk ebbe a háborús logikába belecsúszni a kérdést". Véleménye szerint különösen a médiatörvény elfogadása körüli időszak hetében nem voltak elég aktívak. "Nem a médiatörvényt rontottuk el, hanem a helyzet kezelését abban a fázisban." Szerinte nem tettek meg mindent azért, hogy megfelelően ismertessék a szándékaikat.
Ehhez képest az, ami megjelent az Economist véleményblogjában, azt a látszatot kelti, "mintha én a vacsora elején még támogattam volna a médiatörvényt, majd a vacsora végére, mire elértünk a desszertborhoz, már azt mondtam, elrontottuk. Ez nem igaz" - jelentette ki a fejlesztési miniszter.

***

Harrach: a hisztériakeltéssel súlyos károkat okoznak az országnak

A kereszténydemokrata politikus szombaton reményének adott hangot, hogy a félév végén valóban egy erős Európa kormányrúdját adják majd át, s azok a célok és hangsúlyok, amelyeket megfogalmaztak, megvalósulnak, illetve érvényesülnek.

Külön szólt a demográfia és a családpolitika hatásáról a foglalkoztatásra. "Naivitás lenne azt hinni, hogy félév elég arra, hogy a liberálisok családbarátokká váljanak, de ha egy lépést teszünk ebbe az irányba, az is elég lesz" - mondta Harrach Péter.

A KDNP frakcióvezetője azt mondta, még egy reménye van az elnökség idejére: az, hogy halkabb lesz a hangjuk azoknak, akik az időszak kezdetén a médiatörvény kapcsán keltett hisztériával súlyos károkat okoztak Magyarországnak.

Vasárnap

Fideszes bizottsági elnök: a médiatörvénynél fajsúlyosabb kérdések lesznek napirenden

A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a médiatörvénynél sokkal nehezebb és fajsúlyosabb kérdések lesznek napirenden az elkövetkező időszakban a magyar EU-elnökség alatt. Balla Mihály az MTI-nek nyilatkozva a pártja által a legfontosabbnak tartott témák közül kiemelte az Európai Unió bővítését és a Duna-stratégiát.

A magyar médiatörvényről azt mondta, a magyar álláspont világos: a jogszabályban megfogalmazottak alapvetően megtalálhatók több más EU-tagállam hasonló törvényeinek passzusaiban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem mindegyik tagország kritizálja a magyar médiatörvényt, tehát vannak államok, amelyek teljesen elfogadóak. A bírálók szerinte sok esetben egyszerűen hangulatot keltettek anélkül, hogy ismerték volna a jogszabály részleteit.

Balla Mihály szerint az elmúlt időszak elnökségei mindig egy-egy probléma felütésével kezdődtek. Úgy véli, ez természetes, hiszen a soros elnökséget adó ország mindig nagyobb figyelmet kap. A fideszes képviselő ugyanakkor bízik abban, hogy a médiatörvény körüli negatív hangok csendesedni fognak azzal, hogy immár angol nyelven is elérhető a jogszabály szövege.

Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban többen is megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát az elnökségre, a kormánypárti szakpolitikus a belga miniszterelnök csütörtöki szavait nevezte mérvadónak. Yves Leterme, mielőtt a Parlamentben tartott ceremónián átadta az elnökségi zászlót Orbán Viktor kormányfőnek, azt mondta: Magyarország a történelem során már többször bizonyította erős kötődését a szabadsághoz, ezért bizakodva adja át a stafétát. Magyarország felkészült, és minden szempontból jó elnökségre számíthat - összegezte álláspontját Balla Mihály.

Hétfő

Martonyi Párizsban: A médiatörvény módosítása is elképzelhető

A magyar külügyminiszter Párizsban hétfőn francia újságírókkal közölte, hogy Magyarország akár módosíthatja is médiatörvényt, ha az Európai Bizottság konkrét kifogásolnivalót talál benne – mondta el Martonyi János az MTI-nek telefonon.

A külügyminiszter egy francia újságíró-szervezet meghívására találkozott a sajtó mintegy 50 képviselőjével. Szó volt az Európai Unió soros magyar elnökségéről, a prioritásairól, gazdasági kormányzásról, az euró helyzetéről. A nagy vitát kiváltott magyar sajtótörvényről Martonyi elmondta az újságíróknak, hogy a kormány azt kéri, alaposan olvassák el a szöveget. "A megjelent ténybeli félreértések vagy tévedések a szöveg egyszerű elolvasásával is eloszlathatók. Nagyon sok helyen láttam azt, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást pénzbírsággal lehet sújtani. A törvény szerint ez egyértelműen kizárt, a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást szankció nem sújtja, pénzbírságot pedig egyáltalában nem lehet kiszabni."

Martonyi közölte, hogy várja a Európai Bizottság "objektív, pártatlan véleményét". "Ez a vélemény nyilvánvalóan egy alapos elemzésen fog alapulni; lehet, hogy lesznek ajánlások, javaslatok vagy felvetések. Mi ezeket nagyon tüzetesen meg fogjuk vizsgálni, és megnézzük ..., hogyan orvosolhatók. ... Semmilyen megoldás nem kizárt eleve, lehet szó a szabályozás kiegészítéséről, értelmezéséről, szükség esetén akár módosításáról is".

Martonyi a nap folyamán tárgyalt Laurent Wauquiez francia Európa-miniszterrel a magyar elnökségről. A francia miniszter szerint Magyarország felkészült, ezt megerősítette nyilvánosan és a szűk körű tárgyaláson is – közölte Martonyi. Hozzáfűzte: "bíznak bennünk, és én azt hiszem, semmi esetre sem szabad, hogy megengedjük, hogy eltérítsen minket bármi és bárki ettől a különleges, azt kell mondjam, történelmi jelentőségű feladattól".

***

Navracsics a médiatörvényről a Rzeczpospolita című lapnak: bizalmatlanság Közép-Európa iránt

A médiatörvényről és a magyar EU-elnökség célkitűzéseiről nyilatkozott Navracsics Tibor a Rzeczpospolita című lengyel lap hétfői számában megjelent interjúban.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes a médiatörvényt érintő széles körű bírálatokról szólva úgy vélekedett, hogy azok kiváltó oka nem pusztán a médiatörvény volt, hanem egyfajta bizalmatlanság a nyugati országok részéről, amelyek nehezen tudják elhinni, hogy Kelet-Közép-Európában erős demokráciák léteznek. Amikor egy térségbeli ország átveszi az EU-elnökséget, felerősödik a kritika. Nem volt ez másképpen a szlovén és a cseh elnökség idején sem, amelyeknek szintén megvoltak a maguk "nemzetközi botrányai", jóllehet egyiküknek sem volt új médiatörvénye elnöksége kezdetén.

Ez egy teszt, amelyen át kell esni – mondta a miniszterelnök-helyettes. A mindennapos elnökségi munka során a nyugati partnerek és újságírók látni fogják, hogy Magyarország esetében olyan partnerről van szó, amelyben bízni lehet, amely jól felkészült feladatainak ellátására. Navracsics szerint éppen ezért fontos, hogy az EU-elnökséget az idei évben egymás után adó két térségbeli ország, Magyarország és Lengyelország jól együttműködjenek, mert ez hozzájárulhat Közép-Európa "emancipációjához".

A miniszterelnök-helyettes – Orbán Viktor kormányfő álláspontjára utalva – megismételte, hogy Magyarország átdolgozza a médiatörvényt, ha az Európai Bizottság úgy találja, hogy annak egyes pontjai nem egyeztethetők össze az európai joggal. Ugyanakkor Magyarország elvárja, hogy az EU-tagországok összes médiatörvényét vizsgálják meg, és szükség esetén módosítsák.

***

Németh Zsolt: magyar értelmiségi körök a hazájuk elleni hisztérikus kirohanások hátterében

A médiatörvény körüli vitában senkinek sincs joga megkérdőjelezni Magyarország demokratikus elkötelezettségét; a Magyarország elleni hisztérikus kirohanások hátterében egyes magyar "értelmiségi" körök tűnnek fel - foglalt állást Németh Zsolt külügyi államtitkár a magyar EU-elnökségi honlapon közölt blogbejegyzésében.

"Senkinek sincs joga megkérdőjelezni a kormánytöbbségre szavazó milliók európaiságát" - szögezte le az államtitkár, aki első ízben közölt véleményt a hivatalos elnökségi honlapon. Hozzátette, egyetlen nyugati felelős politikus sem vonhatja kétségbe a magyar szakértők hozzáértését, vissza kell utasítani azokat a kormányzati álláspontokat, amelyek már-már a magyar elnökség korlátozásáról értekeztek.

Németh Zsolt - aki Magyarország soros elnöksége és a magyar médiaszabályozás kapcsolatát, az új törvényt ért bírálatokat és azok hátterét vizsgálta - megjegyezte: miután az elnökséggel foglalkozó szakmai stáb rendbe tette az előző kormány tartalmi és logisztikai mulasztásait, a médiatörvény körüli vita megnehezítette az indulást.

Az utóbbi hetek polémiáinak egyik tanulságaként említette: szakítani kellene azzal az előítélettel, hogy csak a régi EU-tagállamok "érettek" az elnökségre. Emlékeztetett arra, más-más indokkal, de támadták Szlovéniát és Csehországot is, és "félő, hogy Lengyelország sem úszhatja meg".

Az államtitkár arról is írt: "nem tud szabadulni attól a feltételezéstől", hogy a külföldi kritikák "inkább bizonyos gazdasági lépéseknek szólnak". Szerinte egyes nagy lobbierejű külföldi körök "érthetően, de nem elfogadhatóan felháborodtak azon, hogy néhány magyarországi gazdasági szektornak társadalmi szolidaritást kellett vállalnia különadó formájában". Azt írta, ennek az lett volna az alternatívája, hogy a deficit tartása érdekében már hatodszor megszorításokkal sújtsák a lakosságot.

Németh Zsolt "fölöttébb lehangolónak" minősítette, "ahogyan egyes magyar, értelmiségi körök feltűnnek a hazájuk elleni hisztérikus kirohanások hátterében".

A külügyi államtitkár úgy fogalmazott, "ne legyen illúziónk": magyarok tettek ki politikai feliratot a Brüsszel jelképének számító szoborra, a szocialista párt ifjúsági csapata próbálta megzavarni José Manuel Barroso európai bizottsági elnök látogatását a parlamentben, továbbá magyarok szervezik a nemzetközi aláírásgyűjtési akciót a demokrácia védelmében. Azt is megállapította, "az elnökségünk elleni kampány élén álló internetes portál próbálta meg hamisan és az újságírói etikát elfeledve elterjeszteni, hogy az EU egyik biztosa bojkottálja Magyarországot".

Németh Zsolt szerint "az elnökségünk 23 millió románozását éljük át". (Az MSZP a kedvezménytörvény kapcsán még 2001-ben azt vetítette előre, hogy 23 millió román munkavállaló érkezhet Magyarországra, amit a Fidesz riogatásnak minősített.)

De a magyar EU-elnökség ennek talán kevésbé látja kárát, mint annak idején a külhoni magyarok. Az államtitkár leszögezte: "felkészültünk, dolgozunk, az elnökséget rendben átvettük, és rendkívül sikeres volt a Európai Bizottság és a magyar kormány múlt heti egyeztetése, kulturális programjaink sikeresek".

***

Magyar néppárti EP-képviselők: a médiatörvénnyel szembeni vádak célja Magyarország lejáratása

Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja közleményben utasította vissza hétfőn a magyar médiatörvénnyel szemben felhozott vádakat.

Szerintük e vádak megalapozatlanok, és alulinformáltságból fakadnak, illetve politikai indíttatásúak.

A képviselőcsoport "különösképpen visszautasítja azokat a vádakat, amelyek a törvény olyan rendelkezéseit támadják, amelyek más tagállam médiaszabályozásában is megtalálhatóak". A közlemény szerint a "rágalmak a magyar soros elnökség lejáratásán keresztül az egész Európai Uniónak okoznak kárt". Felszólítják ezért az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakcióit, hogy "a politikai hisztériakeltést fejezzék be".

A magyar néppárti EP-képviselők szerint a Fidesz-KDNP-kormány – akárcsak gazdasági és más területeken – a médiaviszonyok terén is katasztrofális állapotot örökölt ez előző szocialista vezetéstől. A közmédiumokat „a pazarlás, a korrupció és a teljes politikai és pénzügyi kiszolgáltatottság jellemezte”, a médiahatóság pedig rendszeresen tehetetlennek bizonyult a rasszista, gyűlöletkeltő és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben, valamint képtelen volt megfelelő védelmet biztosítani a kiskorúak egészséges fejlődését sértő tartalmakkal szemben. Ezen a helyzeten kötelessége volt változtatnia az új magyar Országgyűlésnek. Szerintük ezért ültette át a törvényhozás a magyar jogba az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, és "a tagállami szabályozásokban található legjobb gyakorlatra építve megalkotta az új médiatörvényt".

A képviselőcsoport szerint az új jogszabály - összhangban az európai irányelvekkel - biztosítja a rasszista, gyűlöletkeltő és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépés lehetőségét, a kiskorúak egészséges fejlődésének és az emberi méltóságnak a védelmét. "Az új jogszabály védi a sajtószabadságot és a sajtó sokszínűségét, melyet garanciákkal bástyáz körbe. Ennek keretében a pénzügyileg és politikailag független, a magyar Országgyűlés által választott Médiatanács döntései felett a független magyar bíróságok gyakorolnak törvényességi felügyelet."

Az EP-képviselőcsoport utalt arra, hogy Európai Bizottság tanulmányozni fogja a jogszabályt, s annak eredményét "a magyar kormány a legmesszemenőbbig figyelembe fogja venni, és ha szükséges, azzal összhangban módosítja a törvényt".

A képviselők meggyőződése szerint „a jogszabályt érő, alulinformáltságból és politikai rosszindulatból táplálkozó kritikák nemcsak a magyar soros elnökséget támadják, de valójában a megszületése óta legnagyobb kihívással szembesülő Európai Uniónak okoznak kárt”.

***

És végül a „magyar civilek” álláspontja

Civil Összefogás Fórum: vesztes politikusok és pártok teszik tönkre Magyarország és az EU jó hírét

Magyar civilek szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy "néhány előítéletes és velejéig elfogult szerző" írásai alapján alakítsa ki álláspontját Magyarországról. Felhívásukban – amelyet a felhívást jegyző többi szervezet képviseletében a Civil Összefogás Fórum (CÖF) juttatott el az MTI-hez hétfőn – azt követelik, hogy minden országot, így Magyarországot is „kizárólag hiteles tények és a vélemények egyenrangú ütköztetése” alapján ítélje meg Európa és a világ közvéleménye.

"Civilként, magyarként és az Európai Unió polgáraiként felhívjuk a világ országainak és médiumainak figyelmét, ne hagyják, hogy hazánkban a 2010-es parlamenti választásokon súlyos vereséget szenvedett, a kormányzati hatalomból kikerült politikusok és pártok képviselői igazságtalan, megalapozatlan véleményeikkel egyoldalúan befolyásolják az Európai Unió soros elnöke, a Magyar Köztársaság megítélését, és ezzel tönkretegyék nem csak Magyarország, de közvetetten az Európai Unió politikai és gazdasági jó hírét is" – olvasható a felhívásban, amelyet Bencze Izabella, Csizmadia László, Fricz Tamás és Schulek Ágoston, a CÖF alapító szóvivői, Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ügyvezető elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke jegyez.

Álláspontjuk szerint azok az emberek – köztük politikusok, közéleti emberek, újságírók, értelmiségiek – próbálják most Magyarország ellen fordítani a világot, akik két cikluson át maguk is közreműködtek abban, vagy tétlenül nézték, hogy "országunk a korrupció és a szabadrablás terepévé váljon".

A felhívás aláírói – akik szerdán a "Szeresd a magyart, mert mi is szeretjük Európát!" szlogennel sajtótájékoztatót tartanak – azt kérik, a világ és azon belül is az EU-tagországok ne feledjék az elmúlt nyolc év "legmegrázóbb" magyar politikai nyilatkozatát, amely 2006-ban került nyilvánosságra: Gyurcsány Ferenc akkori magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány a választások előtt "éjjel és nappal" hazudott a választópolgároknak. "És nem szabad feledni, hogy e beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006 őszén tíz- és százezrek tüntettek a politikai hazugság ellen Budapesten és más városokban az új szabad választásokért, ám erre a Gyurcsány Ferenc által vezetett hatalom a demonstrálók brutális megveretésével, az emberek bizonyítékok nélküli bebörtönzésével válaszolt, amelynek során lábbal tiporták az emberi jogokat, a szólás- és gyülekezési szabadságot." Felteszik a kérdést, hogy miért hallgatott akkor Európa, az Európai Unió, a világsajtó, a világ közvéleménye, "s miért hangos most, amikor még egyetlen tárgyi bizonyíték sincs arra, hogy a jelenlegi kormány korlátozni kívánná az állampolgári jogokat, a sajtószabadságot, vagy hogy meg akarná szüntetni a demokráciát". Felhívják a figyelmet arra is, hogy a szabad véleménynyilvánítás joga nemcsak a magyar kormány intézkedéseinek ellenzőit, hanem a civil társadalom kormányt támogató többségét is megilleti a nemzetközi médiumokban.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!