Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. január 6.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. január 08. szombat, 05:58
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Ma délelőttig azt hittem, hogy ez nem lehet igaz, amit az Orbán-kormány csinál az unióval, a nyugati világ teljes sajtójával és számos uniós kormánnyal szemben. Körömszakadtáig védve a médiatörvényt. Tegnap délután még azt mondta a szóvivője, hogy fel sem merült, hogy megváltoztassák. Aztán ma délelőtt az első hírek szerint külföldi újságírók jelenlétében azt mondta Orbán Viktor, hogy ha az unió szükségesnek tartja, akkor megváltoztatjuk a médiatörvényt. Azt mondtam, hogy no, ezek szerint mégis megtörtént. Majd jöttek az újabb hírek és az első hírügynökségi beszámolók után a többiek, és ezekben már az volt, hogy elfogadunk bármilyen uniós eljárást, ha meg kell változtatni ezt vagy azt a passzust, akkor megtesszük. De akkor bizony Franciaországban, Németországban és Hollandiában is meg kell változtatni a médiatörvényeket, mert semmi olyan nincs a miénkben, ami az övékében ne lenne. És az a mód, ahogy a francia és a német kormány reagált ebben a vitában, elsietett és szükségtelen volt. A jogszabály pontos ismerete nélkül egyetlen országnak sincs joga bírálni minket és megszabni nekünk, hogy mit tegyünk. Ez szokásos viselkedés a nemzetközi és az európai diplomáciában?
Kovács László: - Nem szokásos, talán nem is általában a nemzetközi politikában és a diplomáciában, hanem az Európai Unión belül sem szokásos. Ha egy ország nyilvánvalóan vagy valószínűsíthetően, vagy az illetékes fórumok véleménye szerint eltér az uniós szabályoktól, durvábban fogalmazva szembemegy velük, és emiatt kritikát kap, akkor ezt nem szokta visszafordítani, hogy ő bírálja végül az Uniót. Egyébként én ugyanezt átéltem, amit Ön, amikor hallottam én is azt, hogy Orbán Viktor kész akár meg is változtatni a médiatörvényt, tehát tovább ment annál, mint amit Martonyi János külügyminiszter – aki hát egy tapasztalt diplomata és rendkívül óvatos ember – már azért utalásszerűen említett, hogy nem lehet ezt kizárni. Na, gondoltam, végül is akkor az utolsó pillanatban tényleg, a bizottság érkezése előtt Orbán Viktor is rájött arra, hogy nem lehet szembemenni az autópályán, mert előbb-utóbb ő jár rosszul. Aztán jött a kiábrándulás, és azt mondtam, hogy ez az igazi Orbán Viktor, aki azt mondja, hogy rendben van, változtatunk, ha más országok is változtatnak. Ez két dolgot mutat. Egyrészt azt, hogy nem érti igazán a probléma lényegét. Tehát hogy nem az a probléma, hogy nálunk a kormány vagy a miniszterelnök nevezi ki a médiahatóság vezetőjét és tagjait. Tehát nem a módszer a probléma, nem az, hogy ki az, aki kinevez, hanem az, hogy kit neveznek ki. Ugyanis a kinevezés valóban az uniós tagországok majd mindegyikében szintén a kormány vagy a kormány javaslatára történik. Olaszországban például a köztársasági elnök nevez ki, aki mellesleg…
-… Volt kommunista.
- Volt kommunista és később szociáldemokrata vezető, az egyik legprominensebb baloldali politikusa Olaszországnak, tehát nem Berlusconi oldalán áll, ez eleve ad egy féket, egy ellensúlyt. Míg nálunk mondjuk Schmitt Pálról aligha lehet azt mondani, hogy ő Orbán Viktorral szemben bármilyen ellensúlyt is képezne. De a lényeg az, hogy mindazokban az országokban, ahol tehát a kormány vagy a miniszterelnök nevezi ki a médiahatóság vezetőit, nem a saját párthívek közül nevezik ki őket, hanem politikailag független és nagyon tekintélyes embereket neveznek ki. Éppen ezért nincs szó arról sem, hogy ha van egy kormányváltás, akkor ott mindenkit leváltanának. Mondjuk a BBC vezetőjét nem szokták leváltani azért, mert Nagy-Britanniában változik a kormány. Ugyanis az egy olyan tekintélyes szakember, aki politikailag független, akit el tud fogadni egy munkáspárti kormány akkor is, ha előtte a konzervatívok nevezték ki, és ez a fordított esetben is igaz.
- De látom, hogy nemcsak az Európai Unió sajtója és nemcsak ilyen-olyan kormányzati tisztviselők vagy szóvivők voltak elégedetlenek, hanem most már egyre idegesebbek és türelmetlenebbek a különböző, például európai parlamenti képviselők is. Egy egész friss hír szerint az osztrák szociáldemokraták európai képviselőiből álló delegáció vezetője szerint az Európai Bizottság gyors és félreérthetetlen fellépésére van szükség a magyar médiatörvény miatt. És ő azt javasolja, erről szeretném a véleményét hallani, hogy ne egy szokásos szerződésszegési eljárást indítsanak Magyarország ellen, mert az akár két és fél évig is eltarthat, hanem egy úgynevezett azonnali jogvédelmi intézkedést, amivel nagyon gyorsan más belátásra lehetne Magyarországot bírni. Ez lehetséges?
- Lehetséges, de én nem tartom valószínűnek, hogy ez történik. És hadd mondjam el, hogy ha egy jó tündér teljesítené egy kívánságomat és megkérdezné, hogyan szeretném, hogy rendeződjön ez az egész dolog, akkor azt mondom, hogy nem azt szeretném, hogy Magyarország ellen különböző szankciókat vezessenek be és azzal kényszerítsék a kormányt jobb belátásra. Hanem azt, hogy a kormány magától ismerje fel, hogy szembe megy mindennel, szembe megy az európai normákkal és próbáljon alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, hogy Magyarország egy huszonhét országból álló közösség tagja, és vonatkoznak rá az uniós szabályok.
- Na de ez olyan lenne, mintha a kritikusoknak lenne igaza, például a Magyar Szocialista Pártnak. Még csak az hiányozna, hogy az MSZP követelésére a kormány visszavonja az elfogadott és életbe léptetett médiatörvényt és annak átdolgozására, esetleg össztársadalmi vitára szólítson fel.
- De eszemben sem lenne azt mondani, hogy az MSZP követelésére vonta vissza. Hanem azért vonta vissza, mert az Európai Unió tagállamainak most már egyre növekvő száma, politikusok és vezető lapok egyaránt azt mondják, hogy ami Magyarországon történik, az ellentétes a demokrácia, a jogállamiság szellemével. És ez a nagy vihar nem csupán a médiatörvény miatt van. A médiatörvény, ahogy mondani szokták, csak a hab a tortán. Hiszen több mint fél éve elkezdődött a kizárólagos hatalom építése. Ez a sokat emlegetett 2009 őszi kötcsei beszéd alapján történt, ahol Orbán Viktor ugye azt mondta, hogy egy centrális politikai erőteret kell kiépíteni, ahol egy nagy kormányzó párt egymaga mindenféle vita nélkül határozza meg, mi a nemzeti érdek, és azt hogyan kell képviselni. Ez történt az elmúlt nyolc hónapban, ennek a kiépítése miatt minden olyan posztot, amely egy normálisan működő demokráciában, jogállamban független tisztségviselők által van betöltve, itt a Fideszhez abszolút lojális korábbi parlamenti képviselőkkel vagy más politikusaikkal töltötték be. Ugye a köztársasági elnöktől a legfőbb ügyészig, az Állami Számvevőszék elnökétől a médiahatóság elnökéig. Ez jelenti a problémát, és ezen kellene változtatni, ha végre rájönne arra a miniszterelnök, hogy a politikában a kompromisszumoknak van szerepe. A politika és a futball, ami neki a kedvenc sportja, és én ezt megértem, az két teljesen különböző dolog. A politikában a kompromisszum, a megegyezés a döntő, a futballban a győzelem. Ő szeretné legyőzni az Európai Uniót, szeretné legyőzni a szomszédos országokat, mindenkit le szeretne győzni, de ez nem fog neki sikerülni, és Magyarországot hozza lehetetlen helyzetbe.
- Ha végül mégis valamiért és valahogyan a kompromisszum mellett döntene Orbán Viktor, akkor vajon a mi európai partnereink elfelejtik-e azt, ami az elmúlt hetekben, napokban és persze hónapokban történt, mondván, hogy na jó, hát végül is jobb belátásra bírtuk? Vagy ez sem így működik az európai politikában és egyáltalán a diplomáciai és politikai életben?
- Én a következőt feltételezem. Ugye vannak dolgok, gazdasági természetű és ilyen dolgok, mint a tizenhárom multinacionális társaság panasza, amit ki fog vizsgálni az Európai Bizottság, és itt sor kerülhet szankciókra, amennyiben kiderül, hogy ez a különadó, a válságadó hátrányosan érinti a külföldi cégeket a magyarokkal szemben. A visszamenőlegességet is kifogásolhatják és azt is, hogy a telekommunikációs szektorban csak fejlesztésre lehet fordítani a különadókkal beszedett pénzt. Tehát Magyarország elébe nézhet ilyen eljárásoknak, de én azzal számolok, hogy ez nem a soros elnökség idején, hanem ezt követően fog történni.
- Mert ezeknek hosszabb vizsgálati idejük van?
- Amiatt is, de amiatt is, hogy nem is fogják siettetni. Tehát a bizottság itt óvatos lesz, Barroso elnök sem szeretné meggyőződésem szerint, elég jól ismerem őt, hiszen öt évig dolgoztam a közvetlen közelében, ha a magyar elnökség vagy bármelyik elnökség botrányokkal lenne tarkítva. És ha egy soros elnök ellen indul vizsgálat, az főleg ilyen súlyos ügyekben egy nagyon botrányos dolog. Viszont van egy másik, ennél nem kevésbé súlyos probléma. Ez, amire Ön az előbb utalt, hogy amiket a magyar kormány az elmúlt nyolc hónapban tett, ami nem feltétlenül tételes jogsértés, de sérti a parlamentáris demokrácia szellemét, sérti az Unió alapvető elveit, értékrendjét, sérti a jogállam szellemiségét, ezek Magyarországot rossz színben tüntetik fel és ezt nem fogják elfelejteni akkor sem, ha visszalép a kormány, ami hát nagyon is kérdéses. Tegyük fel, hogy visszalép, de mindenben úgysem fog visszalépni, akkor is mindaz, ami történt, nyomot hagy. És én ettől tartok, hogy Magyarország elveszti, ha ugyan már el nem vesztette a szimpátiát, a bizalmat, a jóindulatot és ezzel a támogatást. És ha egy közepes méretű ország az Európai Unióban a többi tagállam szimpátiájára, bizalmára, jóindulatára, támogatására nem számíthat, akkor nem fog tudni működni. Én ezt látom igazán veszélyesnek, és nagyon sajnálom, hogy ezt a miniszterelnök és az ő hívei nem mérték fel, nem mérik fel. Hiszen az a Magyarország, amely, ne feledjük, elsőként került be harmadmagával a NATO-ba, az elsők között kezdett tárgyalásokat az Európai Unióval a csatlakozásról, elsőként csatlakozott az egykori szovjet blokkból az OECD-hez és az Európa Tanácshoz, ez a Magyarország most majdhogynem a szégyenpadon üldögél és ezt önmagának, pontosabban a jelenlegi kormányának köszönheti.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő