rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: nemzetközi sajtó, politika


A Regnum című orosz hírportál összefoglalója a magyar belpolitikáról
Német nyelvterület: A Handelsblatt bírálja az EP néppárti frakcióját – Financial Times Deutschland: „Brüsszel mindannyiszor elfordította a fejét” –
ARD-riport Budapestről: diplomáciai romhalmaz
A román sajtó a médiatörvényről: „a Securitate egyik besúgója szerkesztette” – Le Soir: nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség – Brüsszeli lap: Magyarországnak el kell oszlatnia a kétségeket
Politikusok, szervezetek: Bizottság: Nincs szó Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásról – Az Európai Újságíró Szövetség szerint az EU-nak el kell érnie a jogszabály módosítását –
Lambsdorff egyértelmű állásfoglalást kér Barrosótól – EP-vizsgálatot kezdeményezett a szocialista frakció – Osztrák EP-képviselő azonnali intézkedést javasol Magyarország ellen – Párizs nem akarja leckéztetni Budapestet – A francia külügyminiszter a magyar médiatörvényről – Az SPD delegációja a magyar médiatörvényről


A Regnum című orosz hírportál összefoglalója a magyar belpolitikáról

A Regnum című, Oroszországban a FÁK-tagállamok tájékoztatására létrehozott hírportál csütörtökön összefoglalót közölt a magyar belpolitika egy évéről Magyarország 2010-ben: A nacionalizmus és a hatalom új rendszere címmel.

A korábban sokáig Magyarországon élő szerző, Dmitrij Szjomusin szerint „az elmúlt év megerősítette a 20. század ismert tényét, hogy éppen a magyarok Európa leginkább nacionalista nemzete. Tavasszal a ’szavazófülkék forradalma’ megerősítette, hogy a magyar szavazók nem kevesebb mint 75 százaléka a múlt század elejének naftalinszagú ideológiai halmából csakis a nacionalizmust választja, és a belátható jövőben Magyarország számára ennek nincs alternatívája. Ezért nem véletlen, hogy az elmúlt húsz év alatt a politikai tájkép teljesen megváltozott, és az ország a következő évtizedre a hatalom új konfigurációját kapta” – írta a szerző.

Ismertette a parlamenti, majd az önkormányzati választások eredményét, és megállapította: „Ilyen módon a különböző szintű hatalmak egyetlen központjává a Fidesz frakciója vált, amelynek tagjai – a minisztériumok, az államapparátus és a kulcsfontosságú helyi önkormányzatok vezetése, valamint a Fidesz pártstruktúrájának kézben tartása útján – ellenőrzésük alatt tartanak mindent. Az élen egyszemélyi pártvezető áll Orbán Viktor miniszterelnök személyében, akinek vezető szerepe és tekintélye a pártban vitathatatlan. Mostantól csakis ő ellenőrzi a magyar politika legfelsőbb köreibe való bejutást”.

„A Fidesznek és kisebb partnerének, a KDNP-nek alkotmányos többsége van a parlamentben, és ez az országgyűlést a törvények elfogadásának hatékony szervévé változtatta. Az Alkotmánybíróság kísérletét, hogy hatást gyakoroljon a törvényhozási folyamatra, könnyűszerrel visszaverte a parlamenti többség: ezt követően a bírákat lefokozták, a testületet pedig jelentéktelen politikai díszletté változtatták. A jobboldali rezsimet szolgáló új alkotmány előkészítése került naprendre. Az új rezsim hatalmának konszolidációja sikeres volt, s év végére kizárólag a Nemzeti Bank maradt az Fidesz ellenőrzésén kívül.” A szerző ismertette az új országgyűlés eddig munkáját és megállapította: „Kirajzolódik a de facto egypárti politikai rezsim jelensége.”  Szjomusin megállapítja, hogy éppen a magyar parlament vált a Fidesz válságellenes, új gazdaságpolitikája legitimációjának központjává, s megemlítette a főleg a nagy külföldi konszerneket érintő adó bevezetését, amelyet a Fidesz átmeneti, 1-2 évre szóló intézkedésnek minősített.

A politikai szférában a cikk első sorban az októberben elfogadott médiaalkotmányt és a decemberben elfogadott médiatörvényt emelte ki, amelyek célját abban látja, hogy két választási periódusra garantálja Orbán Viktor mai miniszterelnök számára a tömegtájékoztatás ellenőrzését.

A szociális szférában a szerző a legfontosabb változásnak a nyugdíjrendszer átalakítását látja, amellyel szerinte „kudarcba fulladt a magyar nyugdíjrendszer nyugati mintára történő átalakítására tett kísérlet”.

Szjomusin hivatalos magyar adatok alapján részletesen ismertette a jövedelmek és a foglalkoztatottság helyzetét is.

A külpolitikáról úgy vélekedett, hogy ez az egyik eszköze Orbán Viktor személyes hatalmának legitimációjához. Ismertette a határon túli magyarokat érintő intézkedéseket, s azt, hogy a Fidesz a kisebbségben élő magyarok különféle mélységű autonómiájáért való harcot tűzte a zászlajára. Szjomusin szerint azonban ez az Európai Unió válságának körülményei között meglehetős kockázatokat rejt Magyarország számára, hiszen a szomszédokkal való konfliktusokat ígér. „Ezért, a nemzeti politika konfliktuspotenciáljának ellensúlyozására, a fideszesek kezdtek aktívabban fellépni a regionális politika terén a közös gazdasági és politikai érdekek Európával és Oroszországgal szembeni védelmében”, s ehhez keresnek aktívan szövetségest.

„Az új magyar külpolitika értékelésében nem szabad kihagyni a számításból a vidéki származású férfi személyes becsvágyát, aki Trianon megsemmisítőjeként akar bekerülni a magyar történelembe. A legkézenfekvőbb Orbán Viktor és a Fidesz egyszerű törekvése, hogy megszilárdítsa a helyét a hatalomban, megszerezve a határon túli, új magyar állampolgárok szavazatait a következő választásokra. Közelebbi vizsgálódás során azonban bonyolultabbnak tűnik a kérdés.” A szerző megemlítette a Wikileaks honlapon megjelent, Orbán Viktorról szóló amerikai diplomáciai táviratokat, és úgy vélte: jellemző, hogy Martonyi János külügyminiszter a magyar nacionalizmus érdekeitől távol állónak tűnik, inkább látszik a mai globalizmus „ügynökének” a magyar kormányban. „Így törvényszerűen felmerül a kérdés, nem azok szankcionálták-e az új magyar nemzetiségi politikát, akik érdekeltek a nemzetállamok helyzetének további aláásásában, és a konfliktusok kiprovokálása révén a diszkreditálásában” – vetette fel Szjomusin.

A magyar-orosz viszonyról a szerző úgy vélte, a fiatal demokraták megvetése Oroszország iránt érthető. Ezt azzal indokolta, hogy gyermekkorukat még úttörőtáborokban és a KISZ-ben töltötték, de egyetemre már a rendszerváltás idején jártak, s akkor kezdtek karriert csinálni, amikor ezt Mihail Gorbacsov orosz pártfőtitkár megengedte nekik, miközben a kommunisták és a szocialisták, még a szovjet időkből, közelebb álltak Oroszországhoz. Az Oroszországhoz a magas kultúrán át vezető másik közeledési útvonal zárva maradt előttük. „Egyébként Tolsztoj és Dosztojevszkij őszinte tisztelője aligha vállalhatna szerepet a magyar politikában, amelynek provincializmusa egy kulturált emberben csak hányingert kelthet. És ez független attól, hogy horthysták, kommunisták, szocialisták és liberálisok, vagy mint most, a Fidesz kormányoznak-e. Úgy tűnik, hogy Magyarország egész nagysága, vezéreinek minden politikai erénye elesett a mohácsi csatamezőn 1526-ban. Ettől a naptól kezdve, ritka kivételektől eltekintve, szinte minden magyar politikus nyárspolgár, akinek életcélja, hogy megfelelő beszédeket mondjon, jókat egyen-igyon, és szépen feküdjön a temetőben. És ez alól a jelek szerint Orbán Viktor sem kivétel” – írta Szjomusin.

Úgy vélte, Nagy Imre újratemetésétől kezdve Orbán megbékíthetetlen oroszgyűlölőként vált ismertté, és ezt nem ritkán éles kijelentésekkel is alátámasztotta. Egyébként első kormányzása idején ettől volt „nem fogadható és kézszorításra sem érdemes” a Kremlben. „Mostanra idősebb lett, külleme is más lett, és politikusként is megváltozott: liberálisból keresztény tradicionalistává, a korábban impulzív politikusból energikus pragmatistává vált.” A szerző emlékeztetett rá, hogy Orbán még ellenzékiként kiharcolt egy személyes találkozást Vlagyimir Putyinnal, majd hatalomra jutva, tavaly november 30-án, életében először Moszkvába látogatott.

„Be kell azonban ismerni, hogy minden 2010-ben tett látogatása közül ez volt a legkevésbé sikeres. Erről tanúskodik egyebek mellett a sajtótájékoztató elmaradása is, noha ilyet rendszeresen tartanak a tárgyalások befejeztével. A magyar kormányfő szeretné újra nemzeti tulajdonba venni, megvásárolni a Mol és a Malév orosz kézben lévő részeit, de az orosz fél az orosz cégek és bankok érdekeit védte. Nem sokkal előbb a Mol ügyében Putyin szemrehányást tett a magyaroknak Németországban, és Igot Szecsin első miniszterelnökhelyettes az EU segítségét kérte a probléma megoldásához. Vagyis mindkét fél szigorúan gazdasági jellegűnek állítja be a konfliktust” – írja Szjomusin.

Kérdés azonban, hogy valóban erről van-e szó. „Figyelmet érdemel, hogy a magyar-orosz kapcsolatok gazdasági részének felügyeletét Orbán Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterre bízta, aki szakmailag távol áll a gazdasági problémáktól. És a magyar miniszterelnök e különös bizalmat élvező politikai tanácsadója, a kormányfő szürke eminenciása, akinek a tanácsait zárt ajtók mögött hallgatja, valójában az az ember, aki a globalizáció érdekeit képviseli a magyar kormányban. Ezért az Oroszországgal fennálló, mai gazdasági talajú konfliktusokhoz az új magyar vezetés politikai célokat köthet. Ez lehetővé teszi számára, hogy hatást gyakoroljon az orosz kapcsolatok fejlesztésére, amit a magyar társadalomra alapvetően kedvezően tekint. Orbán Viktor környezete az orosz felet a magyarok és az európaiak előtt engedményeket nem ismerő, makacs és önző tárgyalópartnereknek fogja beállítani” – írta Szjomusin. „A mai világ hatalmasai az orosz kapitalizmusnak periferiális státust szánnak, és Magyarország új hatalmasai teljesíteni szándékoznak ezt a parancsot, miközben Oroszország és a szovjet múlt kiszorítása Európából és Magyarországról folytatódik.” A szerző példaként azt hozta fel, hogy a MIG 29-esek december 30-án emelkedtek fel utoljára Magyarországon, és a magyar pilóták végleg átültek a Gripenekre.

***

Német nyelvterület

A Handelsblatt bírálja az EP néppárti frakcióját

Az Európai Parlament hiteltelenné teszi az EU külpolitikáját címmel közölt a magyar médiatörvényhez kapcsolódó cikket csütörtöki számában a Handelsblatt.

A német üzleti és pénzügyi körök lapjának külpolitikai tudósítója, Mathias Brüggmann azt veti az Európai Parlament képviselőinek szemére, hogy a magyar médiatörvény körüli vitában az európai értékek képviselete fölé helyezik a saját pártcsaládjuk iránti hamisan értelmezett szolidaritást.

„Csak azért, mert Magyarországot a jobboldali-konzervatív Fidesz párt elnöke, Orbán Viktor kormányozza, a kereszténydemokrata néppárti EP-frakció képviselői sorompóba lépnek egy olyan törvényért, amely egyáltalán nem használ a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságának. A törvény természetesen nem jelenti a Nyugat pusztulását. Viszont kitárja a kaput a cenzúra és a tudósításokba való politikai beavatkozás előtt, főleg azért, mert az újonnan létrehozott médiafelügyeleti hatóság csak a kormány híveiből áll. A törvényt ezért eltörölni kellene, nem pedig megvédeni” – írja Brüggmann.

Szerinte ezt a néppárti frakció nagyjai is tudják, mégsem cselekszenek az ünnepi beszédeikben hangoztatott, szabadságot követelő elveik szerint. Az EP képviselőinek egyharmadát kitevő néppárti családnak éppúgy tagja az EU elnöke, Hermann van Rompuy, mint Manuel Barroso bizottsági elnök, Angela Merkel kancellár és az EU-államok legtöbb kormányfője, köztük Orbán Viktor.

„Ezért sem a CDU elnöke, sem az Európai Bizottság, sem az egyre több hatalomra törekvő EP-képviselők nem lapíthatnak a Magyarországról zajló vitában – írja a Handelsblatt cikkírója. – Nem szabad ugyanis hallgatni az alapvető jogok kérdésében, amelyek közé a véleménynyilvánítás szabadsága is tartozik. Az Európai Néppárt politikusainak visszakozásra kell bírniuk a magyar kormányt.”

Brüggmann véleménye szerint az e kérdésben tanúsított hozzáállástól függ az európai külpolitika szavahihetősége. Másként hogyan támadhatná az EU Fehéroroszországot az ellenzékkel való bánásmódja miatt; hogyan bírálhatná Oroszországot a Hodorkovszkij elleni botrányos bírósági per miatt; hogyan kérhetné számon Kínától az emberi jogokat? „Ha az EU-ból hiányzik a tartás ahhoz, hogy kritikus szemmel figyelje a tagállamaiban zajló fejleményeket, akkor nem lesz elegendő súlya ahhoz, hogy megbélyegezze a világban tapasztalható fonák állapotokat.”

A Magyarország szavazati jogának megvonását követelő hangok nem segítik elő a probléma megoldását, írja a lap, mert még inkább a frontok megmerevedéséhez vezetnek. A bírálatnak azonban az uniós napirend elején kell szerepelnie. „Európa ugyanis értékközösség, és a polgári értékek megőrzése fontosabb dolog, mint a közös piac és a közös fizetőeszköz. Éppen ezért az EU-n belüli kritika nem felségsértés, hanem polgári kötelesség. Ezt elsősorban az Európai Parlament képviselőinek kellene a zászlójukra írniuk. Ehhez azonban előbb véget kellene vetniük a pártpolitikai taktikázásnak, és nevükön nevezniük az EU-ban és a tagállamokban jelentkező problémákat, nemzetre és párthovatartozásra való tekintet nélkül. Máskülönben eljátsszák Európa szavahihetőségét" – zárta cikkét a Handelsblatt kommentátora.

***

Financial Times Deutschland: „Brüsszel mindannyiszor elfordította a fejét”

Jobb az óvatosság címmel vezércikkben foglalkozott csütörtökön a Financial Times Deutschland a magyar médiatörvénnyel és az Európai Bizottság ennek kapcsán tanúsított magatartásával.

A névaláírás nélkül közölt, így a gazdasági-pénzügyi lap szerkesztőségének álláspontját tükröző írás emlékeztet a tíz évvel ezelőtt az osztrák FPÖ kormányra kerülése nyomán elrendelt uniós szankciókra, amelyek sikertelennek bizonyultak. Jörg Haider pártja benn maradt a bécsi kormányban, az EU pedig egy idő után csendben visszakozott.

„A Magyarországgal zajló jelenlegi vitában az Európai Bizottság legalábbis egyelőre elkerülte ezt a blamázst. Szankciók elfogadása és a konfliktus tovább szítása helyett óvatosabban jár el. Jogi szempontból vizsgálja Orbán Viktor kormányfő vitatott támadását a magyar média szabadsága ellen, valamint az új adótörvényt. Ez okos dolog: Brüsszel tartózkodik a frontok további keményítésétől, Magyarország megőrizheti a tekintélyét. Végül is a vizsgálat befejezése után a bizottságnak még mindig lesz lehetősége arra, hogy fokozza a nyomást az országra. Brüsszel legfőbb célja az, hogy megakadályozza a nagyobb fokú nyugtalanságot az éppen csak elkezdődött magyar EU-elnökség idején.”

A lap szerint e fokozatos megközelítésnek máris megmutatkozik a hatása: Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy „a kormány együtt akar működni az EU-val – ezzel azt jelezte, hogy Budapest beadja a derekát. Még ha a tartalmat illetően nem tér is jobb belátásra, Orbán Viktor kormánya legalábbis kezdi felfogni, hogy problémája van a partnereivel, és hogy elszigetelődés fenyegeti Európában”.

A Financial Times Deutschland úgy látja, hogy Brüsszel már korábban megkísérelhette volna a konfliktus hatástalanítását. Hivatalba lépése óta Orbán nem csupán a kemény új médiatörvényt léptette életbe. Emellett csorbította az alkotmánybíróság hatáskörét, az új állampolgársági törvénnyel megsértette a szomszédos Szlovákiát, és megkérdőjelezte a jegybank függetlenségét. Brüsszel mindannyiszor elfordította a fejét.

„Magyarország kormányát demokratikus úton választották meg. Brüsszelnek pedig elvből nem kellene beavatkoznia egy tagállam kormányzati tevékenységébe. Ám a Magyarországgal zajló vitában Barroso bizottsági elnök most utalt az EU alapjogi chartájára is, emlékeztetve arra, hogy Európa több akar lenni puszta gazdasági és valutaközösségnél. Ha Magyarország megsért egy alapvető jogot, amelyben megállapodtak az EU-államok, akkor Brüsszel nem maradhat tétlen” - zárta vezércikkét a Financial Times Deutschland.

***

ARD-riport Budapestről: diplomáciai romhalmaz

Szilveszter napján éjfélkor Budapest utcáin tömegek ünnepelték a magyar EU-elnökség kezdetét, amelytől hazájuk imázsának javulását remélték. Ám néhány nap elteltével a tájkép inkább diplomáciai romhalmazra hasonlít – hangzott el a német közszolgálati televízió (ARD) csütörtök délutáni magazinműsorában.

A tv-csatorna Budapestre kiküldött tudósítója, Hilde Stadler emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor kormányfő pártja kétharmados többséggel rendelkezik az Országgyűlésben. Ennek alapján a miniszterelnök hónapok óta megmutatja erejét a hazájában. Elfogadtatott egy új médiatörvényt, valamint egy különadóról szóló törvényt, amely érzékenyen érinti a külföldi vállalatokat. A német riporter szerint a bel- és külföldi tiltakozások hidegen hagyták Orbánt.

Az új médiatörvény első áldozataként mutatta be Stadler a Magyar Rádió műsorvezetőjét, Mong Attilát, akit már decemberben „fölfüggesztettek az állásából”, amiért műsorában egyperces csenddel tiltakozott a médiatörvény ellen. Az ARD kamerája előtt nyilatkozó Mong kifejtette: a médiatörvény sérti az alkotmányos demokrácia elveit, a véleménynyilvánítás szabadságát és az EU alapelveit.

Az ARD-nek az adásban megszólaltatott brüsszeli tudósítója, Rolf-Dieter Krause eléggé valószínűtlennek nevezte, hogy az EU a vitában a magyar szavazati jog megvonásához folyamodna. A döntő a nyilvánosság előtt zajló vita lesz – vélekedett.

A német tudósító elmondta, Budapest arra hivatkozik, hogy a törvényben csupa olyan elem van, amely szerepel más EU-tagállamok hasonló törvényeiben is. „Ez azonban, amennyire én ellenőrizni tudtam, nem minden esetben van így” – jegyezte meg Krause. Szerinte döntő jelentőségű, hogy „a magyar törvény elemeinek kombinációja teljesen új médiajogot eredményezett, amely de facto a sajtószabadság felszámolását jelenti. Ugyanis egy kizárólag a kormánypárt által ellenőrzött bizottság dönt arról, hogy a jövőben mi minősül kiegyensúlyozottnak.”

A műsorvezető közbevetésére, miszerint a magyar kormányfő – csütörtök délelőtti szavai szerint – „kész elfogadni a kifogásokat” a médiatörvénnyel szemben, az ARD brüsszeli tudósítója úgy vélte: „Orbánnak muszáj elfogadnia a kifogásokat. Ám – tette hozzá Krause – én óvatosságra intenék. Orbán azt mondta, hogy kész a változtatásokra, amennyiben az összes többi EU-tagállam, amelynek törvényei között szintén szerepelnek ezek az előírások, megváltoztatná a saját törvényét. Ez tehát azt jelenti, hogy semmi nem fog változni”.

Arra a kérdésre, vajon mi várható a magyar EU-elnökségtől, az ARD tudósítója kijelentette: Brüsszelben az a kérdés merül föl, „vajon Magyarország felfogta-e, mitől Európa Európa? Nemcsak a sajtószabadság kérdéséről van szó, hanem arról is, hogyan bánunk vállalatokkal, külföldi beruházókkal. Vannak konfliktusok az Európai Központi Bankkal is. A kérdés az, vajon Magyarország átérzi-e az EU szellemiségét. Ez a döntő szempont, és (Magyarországnak) alighanem sokat kell még tanulnia a következő fél évben” – mondta a német közszolgálati tv brüsszeli tudósítója.

***

A román sajtó a médiatörvényről: „a Securitate egyik besúgója szerkesztette”

A magyarországi médiatörvény megalkotásának hátteréről írt csütörtöki számában két román napilap.

Az Adevarul és a Jurnalul National egyaránt külön cikket szentelt Heltai Péter személyének, de kizárólag a magyarországi sajtóban megjelent információkat ismerteti. Az Adevarul azt a címet adta teljes újságoldalt kitevő anyagának: „A médiatörvényt a Securitate egyik besúgója szerkesztette”. A Jurnalul National pedig a címében megállapítja: a törvény kezdeményezője a Securitatéval működött együtt. Ez a lap az RFI (radiofrance internationale) internetes oldalán megjelent berlini tudósítás alapján írt erről, Gáll Tibor, Berlinben élő erdélyi magyar képzőművész állításaira hivatkozva.

A médiatörvénnyel kapcsolatos kötelezettségekről a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) megkérdezte Karácsonyi Zsigmondot, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnökét, tekintettel arra, hogy több magyarországi sajtótermék foglalkoztat tudósítóként romániai magyar újságírót.

„A tiltakozás semmilyen formájának nem vagyok híve” – jelentette ki a lapnak Karácsonyi arra a kérdésre, hogy miért nem foglalt állást a szervezet a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. Mint elmondta, jelenleg belső vita zajlik a törvényről, amelyen MÚRE-tagok vesznek részt, hamarosan pedig az igazgatótanács is tárgyalni fogja.

„Sikerült az MÚRE-t egységesnek megtartani, nem politikai törésvonalak szerint rendezkedtünk be, mint Magyarországon, ezért sokkal átgondoltabban kell reagálnunk olyan esetekben, amikor úgy tűnik, hogy politikai felhang is társul az egyes eseményekhez"”– érvelt a hallgatás mellett Karácsonyi.

Elmondta: a magyarországi médiaszervezetek nem voltak egységesek a tiltakozás terén, a MÚRE mindegyikkel együttműködik, viszont csak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége részéről láttak határozott állásfoglalást. Ugyanakkor kifogásolta azt, hogy a törvényalkotók nem konzultáltak a sajtószervezetekkel. Úgy véli, párbeszéddel elkerülhető lett volna, hogy sajtószabadságot érintő és korlátozó rendelkezések kerüljenek be a törvénybe.

A magyar médiatörvény rendelkezései egyébként értelemszerűen érvényesek a magyarországi lapok romániai tudósítóira is – írja az ÚMSZ. Szőcs Levente, a Népszabadság romániai tudósítója a lapnak elmondta: sem figyelmeztetést, sem jelzést nem kapott arra vonatkozóan, hogy a január elsejétől életbe lépett médiatörvény miatt vigyázzon arra, mit ír le.

A Népszava romániai tudósítója, Lokodi Imre úgy nyilatkozott: sem szóbeli, sem írásbeli figyelmeztetést nem kapott arra vonatkozóan, hogyan „viselkedjen” az új médiatörvény hatálybalépése után.

Gazda Árpád, a Heti Válasz és az Inforádió romániai tudósítója azt mondta: semmilyen felkészítést nem kapott Budapestről az új médiatörvény érvénybe lépésével kapcsolatosan: „Nem szólt senki, hogy erre vagy arra a dologra figyeljek oda.”

***

Le Soir: nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség

Nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség, hiszen napok óta másról sincs szó, mint a magyar médiatörvényről – írta a Le Soir című, balközép-liberális irányultságú, francia nyelvű belga napilap, csütörtöki számában megjelent beszámolójában.

A cikk ismertette a törvényt ért külföldi bírálatokat. Franciaország és Németország is a törvény módosítását követelte a magyar kormánytól – folytatta a szerző, majd megállapította, mindennek nyomán semmi nem történt, s idézte Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint nem ijednek meg a kritikáktól.

Ezután a Le Soir Martonyi János magyar külügyminiszter külföldi újságírók előtt szerdán elhangzott szavait ismertette, és „stratégiaváltásként” értékelte őket. Azt emelte ki a Martonyi által mondottakból, hogy el kell olvasni a törvényt, és meg kell várni az Európai Bizottság kommentárjait, esetleges ajánlásait, aztán pedig lehet arról beszélni, mi a teendő.

A cikk beszámolt arról, hogy a magyar hatóságoknak módjuk nyílik az eszmecserére: csütörtökön Yves Leterme belga miniszterelnök és Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos tartózkodik Budapesten, pénteken pedig az Európai Bizottság testületével találkozik a magyar kormány.

***

Brüsszeli lap: Magyarországnak el kell oszlatnia a kétségeket

Magyarországnak el kell oszlatnia a médiatörvénnyel kapcsolatos kételyeket – írta csütörtökön megjelent számában a brüsszeli hetilap.

Az Economist-csoporthoz tartozó, kizárólag európai uniós ügyekkel foglalkozó újság – amely terjedelmes címoldalas anyagában és vezércikkében is a magyar jogszabályról írt – felsorolta a törvénnyel kapcsolatos, csaknem valamennyi eddigi politikai nyilatkozatot, pro és kontra.

Megjegyezte, az EU-ban szokatlan, hogy egyes tagországok más tagok helyi szabályozását bírálják. Nicolas Sarkozy francia elnök szóvivőjét idézve hozzátette: szerinte ugyanakkor a törvény „a sajtószabadság súlyos csorbulását” jelenti, és több tagállam szeretné elérni, hogy megváltoztassák.

A European Voice úgy vélte, hogy a törvény szövege túlságosan sok értelmezési lehetőséget tesz lehetővé.

A jelenlegi politikai helyzetben pedig a szabályozó hatóság esetében is fennáll „legalább a kockázata”, hogy egyes interpretációi politikai megfontolásból erednek majd.

A vezércikk szerint figyelembe kell venni, hogy nem olyan országról van szó, amelyben megszakítás nélküli a médiapluralizmus, a véleménynyilvánítási szabadság és a virágzó demokrácia. Olyan országról van szó, ahol a média politikai és üzleti érdekek küzdőtere, és még élő emlékezet, hogy mindezt lábbal tiporták.

A független, sokoldalú sajtó fejlesztése különösen fontos egy olyan országban, amelyben problémákat okozott a kiélezett politika és a faji alapú szélsőségesség – írta a lap. Európában szétnézve nem nehéz más példákat találni, ahol a média szabályozásának politikai interferenciái vannak. Az azonban Magyarország „balszerencséje vagy butasága”, hogy éppen akkor vezet be egy problémás új médiaszabályozást, amikor átveszi az uniós elnökséget. A soros elnökség intézményének egyik hosszú távra szóló erénye, hogy betöltőjének bizonyos hozzáálláshoz, alapértékekhez kell igazodnia. Magyarországnak is méltónak kell lennie erre – zárul a brüsszeli hetilap írása.

Politikusok, szervezetek

Bizottság: Nincs szó Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásról

Jelenleg nincs szó arról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana a médiatörvény miatt Magyarország ellen – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a Bizottság, arról azonban nem kívánt állást foglalni, hogy milyen a törvény Brüsszelnek megküldött magyar fordításának minősége vagy tartalma.

Az Európai Bizottság nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy törvényeikről fordítást készíttessenek, mivel ez diszkriminatív lenne azokkal az országokkal szemben, amelyek nyelve nem a három bizottsági munkanyelv – angol, francia, német – egyike.

Egyes tagállamok felajánlják, hogy lefordítják saját törvényeiket, ilyenkor a Bizottság elfogadja a fordítást, és abból dolgozik. Ha viszont a tagállam nem készít fordítást, akkor azt a Bizottság automatikus elkészítteti. A Bizottság abban az esetben is saját fordításból dolgozik, ha valamilyen probléma merül fel, akkor a tagállam által készített fordítással együtt.

A Bizottság minden olyan törvényt áttekint, amelynél felmerül az uniós jognak való megfelelés. A Bizottság a magyar médiatörvény esetében egyelőre csak az audiovizuális fejezetet veti össze a vonatkozó közösségi irányelvvel.

A Bizottság tájékoztatása szerint az úgynevezett kötelezettségszegési eljárást akkor indíthatja el a Bizottság, ha egy általa megvizsgált tagállami törvényt áttekintett, és megállapította, hogy az egy vagy több ponton nem felel meg a vonatkozó uniós direktívának. A médiatörvény kérdésében nem indult ilyen eljárás Magyarország ellen, mert még a törvény előzetes vizsgálata sem zárult le.

A magyar médiatörvény körüli vizsgálódás – amelynek meg kell előznie a későbbiekben esetleg indítható kötelezettségszegési eljárást – akár hónapokig is eltarthat.

Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője szerdán megerősítette, hogy a Bizottság megkapta a magyar médiatörvény angol fordítását és a hozzá fűzött kormányzati tájékoztatást. A szóvivő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján visszautasította, hogy a Bizottság későn reagált volna a médiatörvény ügyében. Emlékeztetett rá, hogy Neelie Kroes, az audiovizuális menetrendért felelős, egyben a médiaügyekkel foglalkozó bizottsági tag már néhány nappal a jogszabály elfogadása után levélben fordult magyar partneréhez, információkat kérve a törvényről.

***

Az Európai Újságíró Szövetség szerint az EU-nak el kell érnie a jogszabály módosítását

Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) csütörtökön arra kérte José Manuel Durao Barroso európai bizottság elnököt, hogy a vezetése alatt álló testület alaposan elemezze az új magyar médiatörvényt, és érje el annak megváltoztatását.

Barroso budapesti látogatásának előestéjén a bizottsági elnökhöz írt levelében a brüsszeli székhelyű szervezet úgy vélte, „szükséges lesz uniós szabálysértési eljárást indítani Magyarország ellen ..., ha a magyar kormány nem változtat a törvényen”.

Brüsszeli közleménye szerint az EFJ azt is hozzátette, hogy szerinte a törvényt nem csupán technikai kritériumok alapján, az audiovizuális szolgáltatásokkal foglalkozó uniós irányelv fényében kell megvizsgálni, hanem az alapvető jogok uniós chartájának szempontjából is, mert az utóbbiban foglalt egyes elveket is sért.

A közlemény szerint a nemzetközi szervezet úgy véli, ebben az esetben nem csupán az újságírás mint közjó elve forog kockán, hanem az EU hitelessége is mint az emberi jogokat védő politikai intézményé.

***

Lambsdorff egyértelmű állásfoglalást kér Barrosótól

A német liberális párt (FDP) európai parlamenti képviselője csütörtökön felszólította az Európai Bizottság elnökét, hogy foglaljon egyértelműen állást a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban.

A Frankfurter Rundschaunak nyilatkozó Alexander Lambsdorff kijelentette: a brüsszeli bizottság nem vonulhat vissza egy hosszadalmas jogi vizsgálat mögé. Világos szavakkal fel kell szólítania a magyar kormányt, hogy változtassa meg a törvényt.

A szociáldemokrata párthoz közel álló német újság emlékeztet rá, hogy pénteken kerül sor az EU soros elnökségének hivatalos átadására Budapesten. Ebből az alkalomból mind a 27 EU-biztos ott lesz a magyar fővárosban. „Az eseményre azonban árnyékot vet a vitatott magyar médiatörvény; ennek értelmében olyan felügyeleti szervet hoznak létre, amelynek kizárólag Orbán párthívei a tagjai. Az Európai Parlament több képviselője és egyes kormányok tagjai szerint az Európai Bizottság nem elég egyértelműen foglalt állást ez ellen” - írta a Frankfurter Rundschau.

Lambsdorff a lapnak nyilatkozva úgy vélte, „ha egy uniós tagjelölt ilyen törvénnyel érkezne, elutasítanák” a csatlakozási kérelmét. Emlékeztetett rá, hogy az EBESZ és több európai kormány bírálta a törvényt. Ezért a brüsszeli bizottság „nem viselkedhet úgy, mint egy jegyzői iroda. (A bizottság) politikai szerv, és a törvényt is politikailag kell megítélnie”.

Az FDP-képviselő szerint ha az Orbán-kormány megmakacsolja magát, akkor „komolyan el kell gondolkodni a szankciókon, a 7. cikk alapján”. Lambsdorff szerint a szankciókkal való fenyegetés „széles körű egyetértésre” találna az Európai Parlamentben.

***

EP-vizsgálatot kezdeményezett a szocialista frakció

Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz csütörtökön hivatalosan is kezdeményezte, hogy az EP polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága indítson vizsgálatot a magyar médiatörvény ügyében.

Brüsszelben kiadott közleményében Schulz kiemelte, hogy egy ilyen vizsgálat akár szankciókat is eredményezhet, tekintettel az EP szerződéses jogosítványaira.

A frakcióvezető azt is jelezte, hogy a hónap közepén, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bemutatja a magyar EU-elnökség prioritásait az EP strasbourgi plenáris ülésén, kérdésekre kell számítania ebben a témában.

A német EP-képviselő kérte José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnököt, hogy „legyen határozott az uniós értékek védelmében” a végrehajtó testület és a kormány pénteki budapesti találkozóján.

Jelezte, azt szeretné, ha az EP-vizsgálatba az érintett EU-biztosok (Neelie Kroes audiovizuális és Viviane Reding alapjogi biztos) is bekapcsolódnának.

„Európa-szerte nagy az aggodalom, hogy az új magyar médiatörvény és a kormány kinevezte médiatanács elfojtja a sajtószabadságot” – írja közleményében Schulz.

***

Osztrák EP-képviselő azonnali intézkedést javasol Magyarország ellen

Az osztrák szociáldemokrata európai parlamenti képviselők delegációvezetője szerint az Európai Bizottság gyors és félreérthetetlen fellépésére van szükség a médiatörvény miatt Magyarország ellen.

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) politikusa, Jörg Leichtfried csütörtökön Bécsben kiadott közleményében azt írja, a médiatörvény a demokráciát veszélyezteti, ezért „meg kell akadályozni, hogy egy szerződésszegési eljárással elhúzódjon az ügy”. Az uniós szerződések megszegéséért indított eljárások akár két és fél évig is eltarthatnak a politikus szerint. Ehelyett úgynevezett „azonnali jogvédelmi intézkedést” javasolt, amit az Európai Bíróságtól kérhet a bizottság.

A politikus szerint volt már példa ilyen intézkedésre, például a 2003-ban, a Tirol tartomány által elrendelt szektorális gépjárműforgalmi tilalom ellen.

***

Párizs nem akarja leckéztetni Budapestet

Franciaország nem akarja leckéztetni Magyarországot – hangsúlyozta csütörtökön Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter, miután Budapest éles kritikával illette a magyar médiatörvény módosítására tett francia kérést.

„Nem arról van szó, hogy bárkit is leckéztetni akarnánk” – mondta a miniszter a France Inter rádiónak, értésre adva, hogy Párizs csak „komoly, objektív munkát” remél Magyarország és az Európai Bizottság között, amely lehetővé teszi adott esetben „a problémák” megoldását.

Francois Baroin francia kormányszóvivő kedden kijelentette, hogy Franciaország a magyar médiatörvény „módosítását” szeretné, a törvényt „a sajtószabadság mélyreható megváltoztatásának” minősítve. „Erőfeszítést kell tenni arra, hogy különbséget tegyünk a belső, Magyarország számára felmerülő kérdések és az európai elnökség betöltésének feladata között” – vélekedett Laurent Wauquiez.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön „túlságosan is elsietettnek és szükségtelennek” nevezte a francia (és a német) kormány reagálását. „Nem emlékszem rá, hogy Magyarország valaha is bírálta volna a francia médiatörvényeket” – mondta. Egyúttal megemlítette, hogy Magyarországon – Franciaországgal ellentétben – nincs olyan jogszabály, amelynek értelmében az államfő nevezhetné ki a közszolgálati televízió elnökét. „És én sohasem mondtam, hogy ez egy antidemokratikus törvény lenne” jegyezte meg Orbán.

***

A francia külügyminiszter a magyar médiatörvényről

A magyar médiatörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság pontosításokat kért, és külügyminiszterként azt mondhatom, hogy ezeket illik megvárnunk – mondta Michele Alliot-Marie francia kül- és Európa-ügyi miniszter az Europe1 rádióállomásnak.

Előbb meg kell várni a választ, akkor mondhatok véleményt – válaszolta a miniszter a riporternek, aki arról faggatta őt, mit gondol erről a törvényről, megdöbbentette-e őt.

Az újságíró szerint, aki a sajtószabadság végéhez hasonlatosnak minősítette a magyar médiatörvényt, Franciaországnak „bonyolult álláspontja van” a kérdésről.

Erre a miniszter azzal felelt: a francia álláspont egyáltalán nem bonyolult, vannak szabályok, eljárásrendek, amelyeket egy demokráciában be kell tartani, és nem kell (előre) ítéletet alkotni. „Mindössze annyit mondok, hogy várjuk a választ, és természetesen azt kívánjuk, hogy a szólásszabadság, a kommunikációs szabadság és a sajtó szabadsága, amelyek az Európai Unió elveinek részét képezik, teljes mértékben tiszteletben legyenek tartva”.

***

Az SPD delegációja a magyar médiatörvényről

Axel Schafer, a német Szociáldemokrata Párt (SPD) delegációjának vezetője szerint a Fidesz-kormány demokratikus alapelveket helyez hatályon kívül, ezek közé tartozik egyebek között a most életbe lépett médiatörvény – tájékoztatta az MSZP sajtóosztálya csütörtökön az MTI-t azután, hogy az SPD delegációjának vezetője Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével folytatott tárgyalást.

A közlemény szerint Mesterházy Attila ismertette a médiatörvény MSZP által kifogásolt részeit, amelyeket a német tárgyaló delegáció hasonlóképpen értékelt.

Axel Schafer hozzátette: csak az utóbbi egy-két napban több száz írás jelent meg a német médiában arról, hogyan csorbul a sajtószabadság joga Magyarországon. „A magyar médiahatóság egyes német interpretációk szerint sem más, mint egyszerű ’médiarendőrség’.”

A közlemény szerint Mesterházy Attila azt közölte, mindent elkövetnek a médiatörvény visszavonása érdekében.

Az SPD delegációja kitért az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére is, amely szerintük elfogadhatatlan minden demokratikus országban.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!