Magyar hivatalos reakciók a médiaszabályozás világvisszhangjára



A kormány elutasítja az EU-elnökségi feladatok korlátozásának felvetését – Szijjártó: nem merült fel a változtatás szükségessége a kormányülésen – Martonyi: meglátjuk, miként orvosolhatjuk a helyzetet, ha szükség van rá – Schöpflin György: a magyar kormány szükségszerűen nyitott a korrekciókra, ha a médiaszabályozás túlságosan elbillentette az egyensúlyt a demokratikus normáktól – Győri Enikő: Jó lehetőség a magyarországi ellenzéknek a felemelkedésre – Navracsics: gőg a nyugatiak részéről – Államtitkárság: A kormány szerint a külföldi kritikákat az ellenzék fűti

A kormány elutasítja az EU-elnökségi feladatok korlátozásának felvetését

A kormány határozottan elutasít minden olyan megnyilatkozást, amely kétségbe vonja a magyar uniós elnökség cselekvőképességét és az elnökségi feladatok korlátozásának lehetőségét veti fel - közölte a Külügyminisztérium szerdán az MTI-vel.

Werner Hoyer német külügyi államminiszter kedden jelentette ki: a német kormány ellenzi, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon. A politikus szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával átengedné az Európai Bizottságnak. Hoyer ezt a magyar médiatörvénnyel indokolta, amely szerinte a médiát szigorú állami ellenőrzésnek veti alá.

A Külügyminisztérium közleményében emlékeztet: kedden elkészült a médiatörvény hivatalos angol fordítása, amelyet mind a magyar külképviseletek, mind a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviseletek megkaptak. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elküldte a törvény szövegét Neelie Kroes európai uniós biztosnak, kérve a bizottság állásfoglalását, kifejezve a további egyeztetés szándékát. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár ugyanezt jelzi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaügyekkel foglalkozó megbízottjának.

A közlemény szerint a kormány várja annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet az Európai Bizottság a megküldött törvényszöveg ismeretében lefolytat, ugyanakkor elkötelezett uniós elnökségi programjának végrehajtása mellett.

***

Szijjártó: nem merült fel a változtatás szükségessége a kormányülésen

Semmilyen módon nem merült fel a kormány hét eleji ülésén a médiatörvény megváltoztatásának szükségessége; a kabinet tagjai megerősítették, hogy egy „ízig-vérig” európai jogszabályról van szó - jelentette ki a miniszterelnök szóvivője szerdán Budapesten, újságírók előtt.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a médiatörvény minden egyes fontos pontja megtalálható más európai uniós tagállamok hasonló jogszabályaiban. A médiatörvény erősíti a tisztelet kultúráját, a gyermekek jogainak és az emberi méltóságnak a védelmét is. Véleménye szerint a törvény szempontjából új időszámítás kezdődik azzal, hogy a szöveget lefordították angol nyelvre. Ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy mindenki megismerje a jogszabályt, aki eddig külföldön írt és beszélt róla. Mert „azok a rendkívül vaskos és veretes vélemények, amelyek eddig külföldön a magyar médiatörvényről megjelentek”, azelőtt láttak napvilágot, hogy a jogszabályt lefordították volna angolra.

A szóvivő szerint ha a szöveg ismeretében is vannak – ezúttal már konkrét – kérdéseik az eddig kritizálóknak vagy azoknak, akik eddig még nem nyilvánultak meg az ügyben, állnak a rendelkezésükre. „Készséggel állunk rendelkezésére az Európai Uniónak is akármilyen szinten, akármilyen módon merül fel az igény a konzultációra”, mondta Szijjártó Péter.

Szerinte ha valaki áttekinti az elmúlt egy-két hét politikusi megnyilatkozásait az EU-ban a médiatörvénnyel kapcsolatban, azt láthatja, hogy az unióban is ugyanolyan módon, pártalapon folynak a viták, mint Magyarországon vagy bármely más ország belpolitikájában.

Hétfőn több sajtótermék „üres vagy üresnek tűnő címlapján hirdette a sajtószabadság megszűnését”, ám kinyitva őket azt látni, hogy az eddiginél is jóval nagyobb lendülettel kritizálják, gyalázzák a kormányt, a politikusait, és tehetik ezt bármilyen probléma vagy szankció nélkül. „Tehát a sajtószabadság halálát hirdető orgánumok azóta megírt cikkei, tudósításai adják a bizonyítékát annak, hogy ez a médiatörvény, amely január 1-jén hatályba lépett, semmilyen módon nem sérti, sőt erősíti és támogatja a sajtó, a média szabadságát. Ha ez nem így lenne, akkor nyilván olyan gyalázkodó írások nem jelenthetnének meg háborítatlanul ezekben a médiumokban, amelyek most meg tudnak jelenni” – mondta Orbán Viktor kormányfő szóvivője.

Arra a felvetésre, hogy hiányos a médiatörvény angol fordítása, Szijjártó Péter az MTI hírét ismertette, amelyben a médiahatóság arról tájékoztat, először a törvény lényegi részét fordították angolra.

Azzal kapcsolatban, hogy a német külügyi államminiszter keddi kijelentése szerint a német kormány ellenzi, hogy Magyarország EU-elnökként a keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon, a szóvivő azt mondta: világos szabályok szólnak arról, ki mit és hogyan képviselhet az Európai Unióban. Szijjártó Péter az ügyben José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének szerdai nyilatkozatát nevezte irányadónak. (José Manuel Barroso azt mondta, a médiatörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdések megvilágítását, továbbá a kételyek eloszlatását reméli a magyar hatóságok részéről. Kijelentette: nem lehet előre ítélkezni a törvényről folytatott konzultációk eredményeiről.)

Az MTI azon felvetésére, hogy a francia kormány szóvivője kedden azt mondta, Franciaország azt szeretné, „módosítsák” az új magyar médiatörvényt, Szijjártó Péter közölte: „a nyilatkozatban szereplő állítások tényszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Ez a médiatörvény semmilyen módon nem korlátozza a sajtószabadságot”.

***

Martonyi: meglátjuk, miként orvosolhatjuk a helyzetet, ha szükség van rá

Martonyi János magyar külügyminiszter külföldi újságíróknak tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: egyelőre korai lenne megmondani, hogy változtatnak-e a magyar hatóságok a vitatott médiatörvényen.

„Várjuk meg az Európai Bizottság megállapításait, és meglátjuk, miként orvosolhatjuk a helyzetet”, ha szükség van rá - mondta az AFP beszámolója szerint.

A külügyminiszter korábbi kritikákra válaszolva hozzátette: „nevetséges” lenne azt gondolni, hogy Magyarország úton van a tekintélyelvűség felé - jelentette az APA osztrák hírügynökség.

Martonyi az új szabályozással kapcsolatban azt mondta, különbséget kell tenni a különféle médiumok és a kormányok reagálásai között.

Az új médiatörvényt többen élesen bírálták: az Európai Bizottság is kételyének adott hangot a jogszabály egyes pontjainak és a médiahatóság politikai függetlenségének kapcsán.

Brüsszel ezen kívül a válságadóról is magyarázatot vár. A meghatározott időre szóló, kiemelkedő bevételekkel rendelkező gazdasági ágazatokat sújtó adót sok külföldi vállalat protekcionistának tartja. Martonyi visszautasította a vádakat, szerinte ezek „teljesen tévesek”, „nincs diszkrimináció” a külföldi cégekkel szemben – írta a francia hírügynökség.

***

Schöpflin György: a magyar kormány szükségszerűen nyitott a korrekciókra, ha a médiaszabályozás túlságosan elbillentette az egyensúlyt a demokratikus normáktól

A gyakorlat mutatja majd meg, kinek van igaza, a magyar kormánynak vagy vádlóinak – írta a médiatörvénnyel kapcsolatban az EUobserver című, brüsszeli uniós portálon szerdán közzétett véleményében Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője.

A szerző szerint a média nem tartozik másnak közvetlen felelősséggel, mint tulajdonosainak és a részvényeseknek. Egyre inkább pénzt termelő fejőstehénnek tekintik, nem a demokratikus ellenőrzés eszközének. Egy demokratikus kormány ellenben felelősséggel tartozik választóinak, tehát a kormányok sokkal nagyobb nyomásnak vannak kitéve, hogy orvosolják, ha valami rossz történik.

Schöpflin szerint ilyen rossz dolog lehet, ha addig ismételnek féligazságokat vagy szövegösszefüggésükből kiragadott dolgokat, mígnem azok saját életet kezdenek élni, és ez ellen védtelenek az egyének, valamint a sérülékeny kisebbségek. „E területen próbál egyensúlyt teremteni a magyar médiatörvény. Hogy mennyire sikeresen, ez a jövőben dől el.”

Schöpflin György szerint „a magyar kormány szükségszerűen nyitott a korrekciókra, ha a médiaszabályozás túlságosan elbillentette az egyensúlyt a demokratikus normáktól”.

***

Győri Enikő: Jó lehetőség a magyarországi ellenzéknek a felemelkedésre

A médiatörvényről és a körülötte kialakult helyzetről is biztosan szó lesz a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) pénteki budapesti ülésén - mondta Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár kedden a magyar sajtónak.

A kormány az EB rendelkezésére bocsátja a törvény hiteles angol fordítását - tájékoztatott a 2011 első félévi magyar EU-elnökség első külügyminisztériumi sajtóreggelijén az államtitkár, hozzátéve, hogy „folyik a párbeszéd”.

„Normális, őszinte, tiszta párbeszédre készülünk” - jelentette ki Győri Enikő, aki elmondta, ő is csak előző este kapta meg a médiatörvény hiteles fordítását.

Az államtitkár szerint „nagyon nem szerencsés”, hogy „mindenki előbb kezdte el kommentálni a témakört, mint hogy elolvasta volna, mi ez a szabály”. Arra kért mindenkit, olvassa el a törvényt, és jelezze, mely pontokkal vannak problémák. Leszögezte, hogy a kormány kész a konzultációra.

Az államtitkár megjegyezte, az EB-nek az a dolga, hogy figyelje a kormányok és törvényhozások tevékenységét a 27 tagállamban, feladatköréből adódóan bármit megvizsgálhat.

A médiatörvény nemzetközi visszhangja kapcsán kijelentette, hogy ez egy politika játszma része, „nagyon jó lehetőség a magyarországi ellenzéknek a felemelkedésre”. „Az ellenzék belekapaszkodik a saját helyzete javítása érdekében bármibe.” Azt mondta, a világ nem igazán tud mit kezdeni a Fidesz kétharmados parlamenti többségével, azzal, ha egy politikai erő egy demokráciában túlnyeri magát. Kifejtette, hogy a kormány a válságkezelés során nem ütközött uniós normákba, meg kellett oldani azt a feladatot, hogy ne szaladjon el a deficit. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány az elnökségi szakmai munkára szeretné a figyelmet terelni, az elnökségi felkészülés visszhangja egyértelműen pozitív volt, nem hangzott el kritika.

A válságadók bevezetése kapcsán határozottan visszautasította azt a véleményt, hogy azok diszkriminatívak és külföldellenesek lennének. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mi a véleménye a 13 európai nagyvállalat Brüsszelnek címzett leveléről, amelyben kifogásolják az adókat, az államtitkár azt mondta: a problémákat itthon kell kezelni, „jó lenne, ha a gondjainkat, problémáinkat itthon beszélnénk meg”.

Szerinte „most van egy helyzet a médiatörvény kapcsán, amelyre minden egyéb ügyet is rá lehet pakolni”, s ezt „mérhetetlenül felháborítónak” tartja. Szerinte azokban az országokban van „nagy hörgés”, amelyeknek a vállalatai komoly érdeksérelmet szenvedtek el, de nem diszkriminációt. Szavai szerint a nemzetközi sajtóban alpári stílusú cikkek is megjelentek.

A magyar EU-elnökség második munkanapján a matyó mintás lila elnökségi sálat viselő államtitkár elmondta: a szilveszteri lakossági megnyitó után az uniós elnökség politikai nyitánya csütörtök este lesz, amikor az előző félévi EU-elnök, Belgium miniszterelnöke átadja a magyar kormányfőnek az elnökségi zászlót az Országház kupolacsarnokában.

***

Navracsics: „gőg a nyugatiak részéről”

(2011. január 3.) „Sok szempontból valóban új rendszert építünk, teljesen új logika alapján. Az elmúlt húsz év logikája kimondva-kimondatlanul a félelem volt. A félelem attól, hogy bár a demokratikus erők győzhetnek egy választáson, de a kommunisták valahogy mégis visszajöhetnek. Éppen ezért az alkotmányos rendszerben igyekeztek minél több intézményi gátat állítani a visszarendeződés elé. Korlátozták a kormány és a parlament jogkörét, azt remélve, hogy ezzel egy MSZP-kormányzás esetén is megvédhetők a demokratikus vívmányok. Tudjuk, nem volt alaptalan a félelem. Ám ezekre a gátakra a jövőben nem lesz szükség. Fontos, hogy a most kiépülő rendszer sokkal közelebb áll a nyugati típusú demokráciákhoz, mint az eddigi.”

„A médiatörvényt és a médiaalkotmányt együtt kell kezelni. Az a hisztéria, ami elindult, mindenképpen túlzó, majd az idő igazságot tesz. Ha valóban gondok adódnak a gyakorlatban, nem leszünk restek módosítani a törvényt, amely alapvetően jó dolgozat.”

„…egy hisztériára nehéz válaszolni. Ráadásul ez a vita már régen túlment a médiatörvényen. Én abban hiszek, hogy a következő időszakban feketén-fehéren bebizonyosodik, hogy ez európai, jogállami rendelkezés.”

„Én is úgy látom, hogy lehet finomítani a rendszeren. Számomra kicsit elnagyoltnak tűnt a médiatörvény és a médiahatóságot érintő alkotmánymódosítás előterjesztőinek érvelése amellett, hogy azonnal, már januárban bevezessék új rendelkezéseket. Ha nyugodtabb tempóban készülnek az új jogszabályok, lehet, hogy tökéletesebb lett volna a végtermék.”

„Valóban megfigyelhető ilyen gőg a nyugatiak részéről. Emlékszem rá, hogy amikor Csehország az elnökség előtt állt, nem csak újságok, egyenesen a francia kormány vetette fel, hogy inkább ők látnák el az elnökséget. Tehát létezik egyfajta lenézés, még mindig nem hiszik el, hogy a közép-európai demokráciák egyenrangúak a nyugatiakkal. A második fél évben Lengyelország követ minket, s együtt bebizonyítjuk, hogy nincs igazuk a kétkedőknek.”

***

Államtitkárság: A kormány szerint a külföldi kritikákat az ellenzék fűti

Az új médiatörvény valós tartalma és a jogszabály politikailag gerjesztett visszhangja nem egy és ugyanaz, a külföldi vélemények arról tanúskodnak, hogy a megszólalók érezhetően nem ismerik a törvény valós tartalmát, közölte hétfőn a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság a Független Hírügynökség kérdésére a médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi kritikák kapcsán.

A kormány szerint a külföldi kritikák megfogalmazói vélhetően nem ismerik a törvény tartalmát, és nyilatkozataikat a hazai ellenzék fűti. A média működésének – pénzügyi, hatósági – szabályozása minden demokráciában természetes és szükséges, ugyanúgy, mint a bármely más közszolgáltatás vagy kereskedelmi tevékenység szabályozása.
A kormány szerint az új médiatörvény a magyar tévénézők, médiafogyasztók érdekeinek érvényesítésére, és a közpénzekből támogatott közszolgálatiság védelmére született, amelyről a kritikusok „elfelejtenek” megemlékezni - olvasható az állásfoglalásban. Az új médiatörvény a közönségnek hatékony érdekérvényesítést, a médiaszolgáltatóknak egyértelmű szabályozást, a közmédiának a megújulás lehetőségét biztosítja a kormány szerint. Legfontosabb alapelvként deklarálja, hogy a sajtó, a vélemény és a szólás szabadsága sérthetetlen. Az új szabályozás fokozottan védi a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat és gyerekeket, például az új korhatár-besorolással vagy a reklámok hangerejének csökkentésével.
A médiatörvény a kormány szerint megfelel a vonatkozó uniós irányelvnek és a modern technika elvárásainak is. Normatív, garantált támogatást ír elő a közszolgálati médiaszolgáltatóknak, lehetőséget teremt arra, hogy az eddiginél több hazai gyártású műsor készülhessen. A kormány szerint a szabályozás a közszolgálati hírcentrum létrehozásával a magas színvonalú BBC-modellt követi. „A tájékozódáshoz való jog mindenkit megillet, ezért a jogszabály kimondja, hogy a hírcentrum hírszolgáltatása a közönség és valamennyi médiaszolgáltató számára ingyenes.”
A hatóság összes eljárásában biztosított a bírósági felülvizsgálat lehetősége. A kormány szerint az új szabályozásban megfogalmazott szankciórendszer objektív, megfelel a jogállamiság és jogbiztonság elveinek, igazodik a modern médiaigazgatás sajátosságaihoz. A szankciórendszer három legfontosabb alapelve a fokozatosság, az arányosság és az egyenlő elbánás. A törvény a hangsúlyt a jogsértések megelőzésére és az önkéntes jogkövetés ösztönzésére fekteti - derül ki az állásfoglalásból.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!