rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: A Le Monde vezércikke és a francia kormányszóvivő nyilatkozata



A Le Monde vezércikke: Magyarország fütyül az európai értékekre – Egyéb hírek a Le Monde-ban Magyarországról – Franciaország is módosítást kér – Jean Quatremer írása Wilfried Martensről


A Le Monde vezércikke: Magyarország fütyül az európai értékekre

„Lopva, vagy majdnem, január elsején az Európai Unió soros elnökségének gyeplőjét egy olyan kormányra, nevezetesen Magyarország kormányára bízta, amely nyíltan megsérti az európai egyezményeket, és amely fütyül az Európai Alapjogi Chartában lefektetett uniós értékekre” – írja január ötödikei számában közölt szerkesztőségi vezércikkében a Le Monde.

Az írás emlékeztet rá, hogy a magyar parlament, ahol a Fidesznek kétharmados többsége van, több olyan törvényt is elfogadott, amely ellentétes az Unió szellemével, mert az Unió „a hatalmi ágak egyensúlyán alapuló demokratikus tér”. Különösen ilyennek tartja a médiatörvényt, amely a köz- és magánmédiára, annak minden válfajára kiterjed, és amely felhatalmazza a Fidesz tagjaiból vagy hozzá közel álló személyekből összeállított öttagú hatóságot, hogy igen súlyos büntetésekkel szankcionálja azt, ami szerinte „politikailag nem kiegyensúlyozott”. Joga van átvizsgálni számítógépeket és dokumentumokat, még mielőtt valamilyen bűncselekményt megállapítottak volna. „A nemzeti hírügynökség egységes híradást készít a közrádiónak és a három televíziós csatornának.” A cikk idézi az EBESZT, amely szerint a törvény a sajtószabadságot fenyegeti.

„Brüsszelben a Bizottság alig reagált minderre. Hétfőn tudatta, hogy ’kételyei’ vannak a szöveg célszerűségét illetően. De nem kezdett szabályszegési eljárást, noha ez a törvény ellentétes az európai egyezményekkel. Csak az [európai] szocialisták, a zöldek és a liberális demokraták fejezték ki egyértelmű elítélésüket.”

„A legtöbb uniós országban – kivéve Németországot, Luxemburgot és késve ugyan, de Franciaországot* – a vezetők bátortalanok. Nem merik bírálni azt a magyar kormányt, amely egyebek mellett a hatalmi ellensúlyokat is megnyirbálta – például az Alkotmánybíróság jogkörét – és egy letűnt korszak nacionalizmusával kérkedik. Ők maguk is a Brüsszellel szemben ellenséges populista áramlatok fogságában vergődve bizonytalanok a tekintetben, hogy követeljék-e Orbán csapatától azt, ami az Unió egyik tagjától elvárható: a közszabadságok kényes tiszteletét, ami például feltételezi a szabad, nem ellenőrzött sajtót.

Nincs igazuk. Európa nemcsak egy nagy piac. Ha valaki elnyerte a csatlakozás lehetőségét, nem függetlenítheti magát mindattól, ami az Unió sajátosságát adja: hogy politikai értékközösség is. Ez alapkérdés – és ez bizony megér egy megfelelő formában megfogalmazott figyelmeztetést Budapestnek.”

***

A Le Monde január 3-ai számában a következő, Magyarországgal kapcsolatos hírekről számolt be:

Magyarország bírálatok közepette kezdi uniós elnökségét

„Magyarország alig kezdte meg hathónapos elnökségét az EU élén, Brüsszel máris felszólította, hogy tisztázza a vitatott médiatörvényt és a vállalatokra kivetett különadókat.”

A cikk részletesen beszámol a médiatörvény és a médiahatóság vitatott problémáiról, és kiemeli a hatalmas büntetéseket, amelyek „a közérdek, a közrend és a közerkölcs megsértése esetén” szabhatók ki. Megemlíti, hogy Neelie Kroes már karácsony előtt magyarázatot kért a magyar hatóságoktól, amelyre azt a választ kapta, hogy a törvény nem ellentétes a közösségi joggal. „Hétfői közleményében a magyar közigazgatási és igazságügyi minisztérium pontról pontra cáfolta azokat a bírálatokat, amelyeket Németország, Nagy-Britannia, Luxemburg és az EBESZ fogalmazott meg a törvénnyel szemben, „mivel láthatóan nincsenek alapos ismereteik a szövegről”. Az írás beszámol arról is, hogy októberben nagy iparvállalatok az EU-hoz fordultak a magyar különadók miatt, s a bizottság „ebben az ügyben vizsgálatot indított.”

Magyarországon újságok tiltakoznak az új médiatörvény ellen

„Január 3-án két magyar és egy német újság első oldalán tiltakozott az új magyar médiatörvény ellen, sajtószabadságot követelve.” A cikk beszámol arról, hogy a Népszabadság címlapján egyetlen mondat szerepelt minden uniós ország nyelvén: „A sajtószabadság nem létezik többé Magyarországon”, akkor, amikor Magyarország hat hónapra átvette az Unió elnökségét. Berlinben a Die Tageszeitung jelent meg ugyanezzel a címlappal és ugyanezzel a tipográfiával. Ugyanilyen tiltakozás jelent meg a Népszava címlapján is. A Le Monde a Népszabadságot „középbal”, a Népszavát „baloldali” lapnak nevezi. Felidézi, hogy decemberben két hetilap, a Magyar Narancs és az ÉS tiltakozott üres címlappal a törvény ellen, majd felidézi a médiatörvény legvitatottabb szabályait.

Nagy európai ipari cégek az EU-hoz fordultak: szankciókat kérnek Budapest ellen

A cikk a Die Welt cikkét ismerteti arról, hogy tizenhárom nagy európai ipari cég – németek, osztrákok, hollandok, franciák és csehek – versenyellenes magatartás miatt szankciókat kérnek Magyarország ellen. „Azzal vádolják Magyarországot, amely most vette át hat hónapra az Unió soros elnökségét, hogy kivételes adókat kényszerít rájuk.” A Deutsche Telekom szerint ez 100 millió eurós többletkiadást jelentett neki 2010-ben, a Magyar Telekom révén. „A levél aláírói szerint a nagyvállalatokra kivetett rendkívüli adó 1,3 milliárd eurót hoz a magyar kormánynak.”

***

Franciaország is módosítást kér*

Franciaország azt szeretné, hogy „módosítsák” az új magyar médiatörvényt – jelentette ki kedden a francia kormány szóvivője, aki a France Inter rádiónak adott nyilatkozatában az AFP hírügynökség szerint azt is mondta, hogy a törvény szövege, amelyet már mások is bíráltak az Európai Unióban, „a sajtószabadság súlyos csorbulását” jelenti.

Francois Baroin rádiónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy „a Magyarországon kialakított eszközrendszer igen látványos (...) a sajtószabadság mélyreható megváltoztatását jelenti, és nyilvánvalóan tagadhatatlan, hogy Franciaország – az unió más országaihoz hasonlóan – azt szeretné, hogy ezt a szöveget módosítsák”.

Ez a törvény „nem összeegyeztethető annak a sajtószabadság-eszmének az alkalmazásával, amelyet az európai szerződések mindegyike érvényesnek tekint”, mondta Baroin.

„A francia álláspontnak, amelynek a kormány nevében ma hangot adok, (és) valamennyi európai uniós tagállam álláspontjának kellően határozottnak kell lennie politikai és diplomáciai téren ahhoz, hogy a magyar kormány uniós elnöksége nyugodtabb lehessen ennek a szövegnek a zárójelbe tételével” – mondta a kormányszóvivő, a napokban kezdetét vett magyar uniós elnökség kapcsán.

A január 1-jén életbe lépett új magyar törvény – mint az AFP írja – 730 ezer euróig terjedő büntetés kiszabását irányozza elő a rádió- és televíziós csatornákra „a közérdek, a közrend és a közerkölcs veszélyeztetése” vagy „elfogult tájékoztatás” esetén, anélkül, hogy világosan meghatározná, mit kell ezen érteni.

A jogszabály azt is lehetővé teszi az új médiahatóság számára, hogy forrásaik kiadására kényszerítse az újságírókat a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben.

Az Európai Bizottság hétfőn „kétségeit” fejezte ki a magyar törvény ügyében, egyebek közt a médiahatóság függetlenségével kapcsolatban, s részletes tájékoztatást kért Budapesttől - írta a francia hírügynökség.



* Mint kiemelt híreink közt beszámoltunk róla, Jean Quatremer, francia újságíró 2010. december 30-ai blogbejegyzésében elítélte Franciaországot, amiért nem szólal meg a magyar médiatörvény ügyében: „Németország, Luxemburg, az EBESZ, az Európai Parlament ’liberális és demokrata’, valamint zöld képviselői, emberjogi szervezetek, köztük az Amnesty International, nemzetközi újságíró szakszervezetek elítélték a törvényt, de a közösségi intézmények pillanatnyilag hallgatnak, csakúgy, mint a tagállamok többsége, köztük Franciaország is, ’az emberi jogok hazája’.”


Jean Quatremer egyébként január 2-án ismét Magyarországról ír, ezúttal az Európai Néppártot és elnökét, Wilfried Martenst bírálva. Felidézi, hogy Martens gratulált Orbán Viktornak abból az alkalomból, hogy átvette az Unió soros elnöki tisztét. „Martens szerint kétség sem fér ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt alelnöke új impulzust ad majd az európai tervnek.”

„Az ember csak dörzsöli a szemét, keresgél, de aztán be kell látnia: egyetlen szó, egyetlen célzás sincs [Martens közleményében] az Orbán-rendszer tekintélyelvű irányáról. Martenst még csak nem is nyugtalanítja a sajtószabadság megszüntetése Magyarországon. Még csak nem is értetlenkedik miatta. A jó európai jobboldal szerint láthatóan semmi sem történik a Duna partján. Bár kétségtelen, hogy ha az Európai Néppárt elkezdene nyugtalankodni tagjainak populista irányultságán, sőt a szélsőjobbal kötött szövetségein, nem sokáig maradna életben…”

(Martenshez lásd írásunkat: Tényleg úgy gondolják! )



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!