rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban – EU-elnökség és médiatörvény (január 4.)

I. Ellene:

Német nyelvterület: A német kormány elvenné a médiaügyeket a magyar EU-elnökségtől – ZDF: „Orbán médiatörvénye nem bocsánatos bűn” – FT Deutschland: valamivel több bizalmat a magyarok demokráciaszeretetének – Die Presse: „A magyar kormány nem csak ugat, hanem harap is” – Der Standard: „a populizmus mestere”; New York Times: Visszalépés a politikai cenzúra felé; Pozsonyi Új Szó: Budapest öngólja; Olasz sajtó: „az EU-val és legerősebb országaival való súrlódás”; Svéd sajtó: aggasztó a médiatörvény

Brüsszel: EU-bizottság: nincs új fejlemény a médiatörvény ügyében – Aggódik a brüsszeli tudósítóegyesület a magyar médiatörvény miatt

II. Mellette:

Orbán védelmére kelt a Rzeczpospolita – Breier-cikk a Handelsblattban – SEEMO: felületesek a médiatörvény kritizálói


I. ELLENE

Német nyelvterület

A német kormány elvenné a médiaügyeket a magyar EU-elnökségtől

Minden eddiginél keményebb hangot ütött meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban a német kormány. A külügyi államminiszter szerint csak olyan ország méltó a közös európai értékek képviseletére, amely maga is betartja őket.

A német kormány ellenzi, hogy Magyarország EU-elnökként a keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon – jelentette ki a dpa német hírügynökségnek kedden a német külügyi államminiszter.

Werner Hoyer szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről, például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával, átengedné az Európai Bizottságnak. Hoyer ezt az új magyar médiatörvénnyel indokolta, amely a médiát szigorú állami ellenőrzésnek veti alá. „Az Európa nevében való megszólalás joga természetesen tartalmazza azt a kötelességet, hogy belül is tiszteletben tartsák az európai értékeket, hogy kifelé hitelesen képviselhessék őket.”

A német politikusnak az a véleménye, hogy az Európai Bizottságtól ne csak a médiaügyekért felelős Neelie Kroes vizsgálja meg, hogy nem sértett-e Magyarország uniós jogot, hanem az alapjogok harcos védelmezőjeként ismert Viviane Reding is.

Az aktuális EU-elnök folytat tárgyalásokat az együttműködésről a keleti partnerországokkal, köztük Moldáviával, Grúziával és Örményországgal. Nem csupán anyagi segítségről, hanem az alapértékek tiszteletben tartásáról is szó van.

„Magyarország nem föltétlenül a leghitelesebb tárgyalópartner, amikor a sajtószabadságról van szó.”

A németül rendelkezésére álló 16 oldalas összefoglalóról az államminiszter azt mondta: „az még meg is haladja az aggályokat. Nincs ok a riadó lefújására”.

***

ZDF: „Orbán médiatörvénye nem bocsánatos bűn”

Január elseje óta Magyarországon nincs alapja a sajtószabadságnak és a sajtó sokszínűségének – jelentette ki a német közszolgálati televízió (ZDF) főszerkesztője.

Az adó szokásos esti politikai háttérműsorának, a Heute Journalnak hétfő esti adásában elhangzott kétperces kommentárjában Peter Frey úgy vélekedett, hogy a médiatörvény nemcsak a tízmillió magyart érinti, de valamennyi európait – és kínos helyzetbe hozza az Európai Unió többi 26 tagjának állam- és kormányfőit is. Elég baj, hogy Silvio Berlusconi és Nicolas Sarkozy rendben lévőnek találja a kormányhű és kegyencek által irányított médiát. Ám hogy az EU új elnöke sebtében felszámolja Európa egyik legfontosabb vívmányát, az minőségileg mást jelent.

„Ha a német kancellár a jövőben bírálja a pekingi vagy moszkvai kormányt azért, mert újságírókat üldöznek vagy blokkolják az internetet, akkor ők nyugodtan mutogathatnak Budapestre. Így veszíti el Európa, így veszítjük el mi a szavahihetőségünket. Természetesen bírálnunk kell Lukasenkát és Fehéroroszországot vagy a teheráni mollákat, amiért őrizetbe vettek két német újságírót. Ám az igazi próbakövünk Magyarország" – mondta  ZDF főszerkesztője.

Véleménye szerint Európa közepén komoly csorba esik egy alapvető jogon. „Orbán médiatörvénye nem bocsánatos bűn. Demokrácia és piacgazdaság már régóta nem számítanak ikertestvéreknek. A szabadság kijár a piacnak – de nem a kényelmetlen gondolatoknak. Növekedés kapitalizmus és fogyasztás által, de bírálat nélkül: ez veszedelmes bacilus, amely világszerte terjedőben van. Ha Európa nem áll ellen ennek a bacilusnak, akkor önmagát és legjobb értékeit adja fel. Mindaddig, amíg Orbán médiatörvénye hatályban van, Budapest nem sütkérezhet Európa vezetője szerepének ragyogásában. Diplomáciai baráti gesztusok, mint az EU csúcsvezetőinek bemutatkozó látogatása, gyávaságot jelentenek, mosolygást egy cenzor oldalán. Az (uniós) csúcstalálkozókon megszokott családi fotó szégyen volna Angela Merkelre és kollégáira nézve. Most nemcsak az eurónak, de a szabadságnak is védőernyőre van szüksége Európában” – zárta kommentárját a ZDF főszerkesztője.

***

FT Deutschland: valamivel több bizalmat – a magyarok demokráciaszeretetének

Valamivel több bizalmat címmel közölt kommentárt kedden a Financial Times Deutschland a magyar médiatörvény kapcsán, amelyet „rendkívül kérdésesnek” minősít; ugyanakkor úgy véli, hogy korai volna még siratni a fiatal magyar köztársaságot.

A gazdasági és üzleti napilap szerint főleg egyes EU-partnerek harsány hangja lő túl a célon. Éppen ezért „jó, hogy az Európai Parlament konzervatív néppárti frakciója egyelőre megakadályoz bátrabb lépéseket Magyarország ellen – például szankciókat vagy az elnöki jogkör megvonását. Ettől el kellene választani az EU-n belüli formális folyamatokat. Teljesen rendjén való, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a médiatörvényt, és utánajár annak a panasznak, amelyet európai nagyvállalatok nyújtottak be az új különadók ellen" – írta a FTD.

A név nélkül közölt s így a szerkesztőség álláspontját tükröző kommentár szerint „Magyarországnak és az európai partnereknek természetesen ébernek kell lenniük. Ami Magyarországon történik, annak nyugtalansággal kell eltöltenie mindenkit, akinek fontos a demokrácia. Orbán kormánya a hivatalba lépése óta eltelt rövid időt arra használta fel, hogy egy sor veszélyes dolgot tegyen. Parlamenti határozattal korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. A kötelező magánnyugdíjpénztárak tőkéjét átterelte az állami kasszákba. A szlovákiai magyaroknál tett látogatásaival Orbán nyugtalanságot keltett a térségben. Főként az új médiatörvény fenyeget azzal, hogy hatályon kívül helyez némely alapvető jogot. Ennek alapján ugyanis az állam a jövőben mélyen beavatkozhat a tudósításokba.”

Az FTD kommentárja szerint mindez ellentétes azzal az 1989-as szellemiséggel, amely Orbán pályája során is döntő szerepet játszott. Egyben azt is mutatja, hogy „valaki, aki egykor a helyes oldalon állt, nem mentes a hibáktól. Csakhogy Orbán ettől még nem olyan vágású autokrata, mint Lukasenka fehérorosz elnök, akihez manapság hasonlítják. Az efféle szemrehányások csak arra jók, hogy elhomályosítsák a tisztánlátást – és kapóra jönnek azoknak a bírálóknak, akiknek így nem kell érvekkel előállniuk. Érvekre majd a következő választáson lesz szüksége a magyar kormánynak. A magyarok nagy többséggel választották meg Orbánt – és le is válthatják őt. Ennyi bizalmat meg kell előlegezni a magyar demokráciának" - zárta kommentárját a Financial Times Deutschland.

***

Die Presse: „A magyar kormány nem csak ugat, hanem harap is”

Vezércikkben foglalkozott a Die Presse című osztrák napilap kedden a magyar kormány politikájával és a protekcionizmussal a mai Európában.

A konzervatív napilap írásának a címe: A magyar kormány nem csak ugat, hanem harap is. A mai iparosodott világ a szabad kereskedelem és a személyek egyre szabadabb mozgásának több mint hatvanéves fejlődésére építhet. Az, hogy a protekcionizmus pusztán a belföldi vállalkozókat támogatja az általános jólét kárára, a jelek szerint ma a politikusok között is általánosan elfogadott. „Lehet, hogy a válságban protekcionistább módon ugatnak, de alig harapnak.” Mindenesetre vannak kivételek, ezek egyike Magyarország. Egyelőre nem lehet megítélni, hogy az új magyar adók, "amelyeket a gyakorlatban külföldi cégek fizetnek", egy mégis megerősödő európai protekcionizmus előfutárai-e vagy "az Orbán-kormány különútja félszabadságba vezető nacionalista kurzusukon". Az utóbbi esetben, bár a "fertőzőképesség" regionálisan korlátozott volna, mégsem volna helyénvaló a megkönnyebbülés - vélekedett a szerző.

A magyar alkotmánybíróság hatáskörét „már korlátozták”, a költségvetési tanácsot „gyakorlatilag feloszlatták”, a sajtószabadságot „már korlátozták”. A nemzeti bank monetáris tanácsát márciusban „kormányhű tagokkal töltik meg”, s akkor e testület függetlenségének is „sötétek lesznek a kilátásai”. Annyira nem rossz a helyzet, mint a Horthy-korszakban - írja a szerző –, „de a kurzus abba az irányba mutat”. Ennélfogva az új adók tesztet is jelentenek arra nézve, hogy az Európai Unióhoz tartozás egyáltalán mérséklő hatással lehet-e a nacionalista egoizmusra.

Egyetlen egy törvényt nem szabad „Európa próbakövévé tenni”, ráadásul minden országnak megvannak a maga trükkjei a saját vállalkozói előnyben részesítésére. De ha Orbán próbálkozása nem vált ki többet egy vállvonogatásnál, az jobban megkérdőjelezné az unió alapjait, mint a valutaunió felbomlása – állt a Die Presse vezércikkében.

***

Der Standard: „a populizmus mestere”

A magyar kormány politikájáról közölt kommentárt keddi számában a Der Standard című osztrák lap.

Tartani lehet tőle, hogy Orbán taktikája beválik, csak a pénzügyi piacok nyomása téríthetné el Magyarországot a populista irányvonaltól - írta a liberális lap hasábjain Eric Frey ügyeletes vezető szerkesztő.

Frey "a populizmus mesterének" nevezi a miniszterelnököt. "Az a bosszantó Orbán stratégiájában, hogy nagyon is beválhat a számítása" - írta. A szerző úgy látja, hogy bár a kormány gazdaságpolitikája további évekre meghosszabbíthatja az ország nyomorúságát és hosszú távra Európa peremére szoríthatja Magyarországot, "az államférfiakkal ellentétben populisták számára az ilyen kilátások közömbösek".

Bármilyen hangos lesz is a médiatörvény elleni kritika, sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs eszköz a kezében valódi nyomásgyakorlásra. A nemzetközi kiközösítés, amivel fenyegetni tudnak, belpolitikailag a magyar miniszterelnök kezére játszik. A magyar EU-elnökség bojkottálása több problémát okozna az EU-nak, mint Magyarországnak, az európai nemzetközi bíróságok előtti eljárások pedig túl sokáig tartanak ahhoz, hogy most "álmatlan éjszakát okozzanak az öntudatos miniszterelnöknek" - állt a cikkben.

Ugyanez érvényes a külföldi nagyvállalatoknak a magyar válságadó elleni fellépésére is a szerző szerint. A törvény formailag nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben. Azt, hogy a feltételeket úgy állapították meg, hogy mindenekelőtt a külföldi cégeket terheli az adó, csak fáradságos szerződésszegési eljárás révén lenne bizonyítható, és ez megintcsak évekig tart. Még a német és az osztrák gazdasági miniszter is csak szóbeli támogatást tud nyújtani a konszerneknek.

Aki ilyen méltatlanul bánik a befektetőivel, azt kockáztatja, hogy senki nem fektet be nála többé. De ez is csak hosszú távon mutatkozik meg, ugyanis a konszerneknek a gyors kivonulás túlságosan drága volna - írta Frey.

A szerző úgy látja, hogy bár a Nemzetközi Valutaalaptól kapott nagy hiteleket már visszafizették, az ország továbbra is rá van utalva a pénzügyi piacok jóakaratára, hogy képes legyen refinanszírozni a Közép- és Kelet-Európában legnagyobb államadósságot. "Senki sem kíván pénzügyi válságot egy szomszéd országnak, de egy kevés abból a nyomásból, amit a görögök és az írek nemrég éreztek (...), kényszeríthetné leginkább Orbánt kurzusváltásra. Magyarország hosszú távú kilátásaira nézve ez áldás volna" - zárta kommentárját a Der Standard cikkírója.

***

New York Times: Visszalépés a politikai cenzúra felé

A magyarok joggal büszkék arra, ahogy országuk szembeszállt a szovjet tankokkal 1956-ban, és ahogy segített áttörni a vasfüggönyt a kivándorlás szabadabbá tételével 1989-ben. Nem lehetnek azonban büszkék az új médiatörvényre, amely e héten lépett életbe, épp amikor Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét – írja keddi szerkesztőségi cikkében a The New York Times.

Az Orbán Viktor miniszterelnök pártja, a Fidesz által életbe léptetett törvény sajnálatos visszalépést jelent az olyan politikai cenzúra felé, amelytől a kommunista uralom alatt szenvedett az ország - folytatja az amerikai napilap. - Ennek nem lenne helye egy demokratikus Európában. Olyan sajtófelügyelő tanácsot hoz létre, amelynek minden tagját a Fidesz nevezte ki, s amely ellenőrzi az összes sugárzott, nyomtatott és internetes médiumot, s eldönti, hogy tartalmuk „kiegyensúlyozatlan”, „erkölcstelen” vagy „az emberi méltóságot sértő”-e. Ha a tanács rosszall valamit, bénító, egymillió dollárig terjedő bírságot szabhat ki.

Orbán pártja, amely kétharmados parlamenti többséget szerzett tavaly, nem áll meg itt a hatalom megragadásában. Totális háborút vív az intézményes fékek és ellensúlyok ellen, amelyek célja a demokrácia védelme az egypárti uralommal szemben.

A Fidesz már elfogadott olyan törvényt, amely korlátozza az Alkotmánybíróság jogát a pénzügyi intézkedések felülvizsgálatához, beleértve az Orbán általi nyugdíjalap-kisajátítást a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében. A párt megvonta a pénzt az ország független Költségvetési Tanácsától, és megbízható, a párthoz lojális emberekkel töltött be más fontos felügyelő posztokat. És még ennyivel sem érte be: Orbán kinevezett egy tanácsot a magyar alkotmány átírására. A nyolcvanas évek végén Orbán azzal szerzett nevet magának, hogy ellenállt a szovjet elnyomásnak, és kiállt a független politikai életért. Két évtizeddel később ő és pártja mintha elfelejtette volna ezeket az eszményeket.

Az új sajtótörvény joggal késztetett bírálatra sok más európai vezetőt, köztük Angela Merkel német kancellárt, az Európai Parlament vezető tagjait és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, amely a választások tisztaságát ellenőrzi a földrészen. Orbán egy régi vágású szovjet tömbbeli vezető modorában azzal vágott elutasítólag vissza, hogy „a messziről vagy Nyugat-Európából jövő bírálatoktól nem ijedünk meg”.

A magyarok nem hajlandók csendben beállni a sorba – írja végül az amerikai újság. – Miután a parlament a múlt hónapban elfogadta a médiatörvényt, több lap üres címoldallal tiltakozott. Megérdemlik az erőteljes, folyamatos nemzetközi támogatást. Orbán úr talán elfelejtette, de Magyarország tragikus történelme megtanította népének, hogy a szabad sajtó és az ellenőrzött kormány nem vehető magától értetődőnek.

***

Pozsonyi Új Szó: Budapest öngólja

Budapest öngólja címmel közöl kommentárt Magyarország EU-elnökségéről az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden.

„Magyarország január elsejével átvette az Európai Unió soros elnöki posztját. Bármennyire készült is erre az eseményre a teljes magyar kormány és az állami adminisztráció, a médiatörvény módosítása miatt mégis keserűre sikeredett az esemény” - írja Nagy András.

Bár az elmúlt időszakban saját elnököt és külügyminisztert kapott az EU, a soros elnöki poszt továbbra is megtisztelő feladat egy olyan ország számára, amelyre először kerül sor, sőt kihívás is.

„Sajnos, Magyarországon sokan abban a tévhitben élnek, hogy ezen időszak alatt az ország sok problémáját meg lehet oldani, sőt akár az EU bizonyos politikáin is változtatni lehet. Sajnos ez nem így van. A dolog úgy működik, hogy van az EU-vonat, amelyet félévenként más-más mozdonyvezető vezet, de a sínek előre le vannak rakva, így legfeljebb a sebességen lehet változtatni, s a kalauz változik, ám a váltókat a nagyok kezelik, ők mondják, merre mehetünk.”

Nagy András szerint az EU-elnökséget remekül ki lehet használni az ország népszerűsítésére. „Ehelyett Magyarország pontosan három hét alatt lett az EU aktuális fekete báránya. Az elmúlt hónapban valószínűleg nem jelent meg egyetlen pozitív cikk sem az országról a releváns európai és világsajtóban. Orbán Viktort lassan már dél-amerikai és ázsiai diktátorokkal hozzák egy szintre, ami természetesen túlzás, de a sajtónak parancsolni (szabad demokráciában) nem lehet.”

A szerző úgy véli: nyilvánvaló, hogy azzal, ami Magyarországon történik, nem értenek teljesen egyet az EU-s partnerek, de nem valószínű, hogy hivatalos formában hamarosan megfeddnék.

„A háttérben most egymással küzd az erős és hiteles EU-elnökséget és a szabadságjogokat féltő unió. Érzik, nem lehet valaki a csapat vezetője úgy, hogy közben úton-útfélen leteremtik. Valószínű, hogy Orbán Viktornak egyelőre senki sem mondta még a szemébe, hogy nem viselkedik demokrata módjára, ám most nagyon nem lennék azon sok száz magyar diplomata helyében, akik ahelyett, hogy emelt fővel vezethetnék fél éven keresztül szakmai csoportjukat, nap mint nap kénytelenek lesznek magyarázkodni. Budapesten valaki nagyon eltaktikázta az egészet, és ez talán a legenyhébb kifejezés” – zárul az Új Szó kommentárja.

***

Olasz sajtó: „az EU-val és legerősebb országaival való súrlódás”

A milánói Corriere della Sera és a torinói La Stampa is cikket közölt kedden - egyaránt brüsszeli tudósítóik tollából – a magyar uniós elnökségről, érintve a médiatörvény és a válságadó kérdését is.

A Corriere della Sera Újságok és adók, az EU figyelmeztetése: „Magyarország magyarázattal tartozik nekünk” címmel közölte egy héten belül már második írását Magyarországról. A napilap brüsszeli tudósítója Navracsics Tibort idézte, aki a „félretájékoztatáson alapuló hisztériának” nevezte a sajtószabadság miatti aggodalmakat. „Ha így van, akkor viszont olyan hisztéria, mely az európai intézmények szívében és élén lángol” – kommentálta a milánói lap az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke, Neelie Kroes és a budapesti kormány közötti levélváltást. A Corriere della Sera írása szerint azonban „van egy további probléma is, sőt a problémák problémája politikai szempontból: mindez négy nappal a soros magyar elnökség kezdete előtt történik... és viharos hónapokat sejtet június 30-ig”. A lap a médiatörvény és a válságadó kérdését is érintve „az EU-val és legerősebb országaival való súrlódásról” írt: a „német nagyvállalatok vezetik francia, osztrák, holland és cseh kollégáik lázadását a konkurencia ellenes adókkal szemben”. A tudósításhoz mellékelt keretes összefoglalóban a Corriere della Sera „Brüsszel súlyos aggodalmáról” írt a kettős állampolgárság miatt. A La Stampa Magyarország, meredek kezdet címmel, Az EU elnökség féléve összecsapással kezdődik Budapest és Brüsszel között felcímmel közölte brüsszeli tudósítójának írását. „Három nap elnökség és két súlyos vitás ügy... a magyar félév nem fanfárok közepette indult, mint ahogyan azt Orbán Viktor remélte volna”. A La Stampa is a médiatörvényt és a válságadót említette, hangsúlyozva, hogy a Budapest és Brüsszel közötti „levélváltás kettős és fájdalmas szabálysértési eljárásba torkollhat”. A lap szerint a vita „felkavarhatja” a 27 EU-biztos és a magyar kormány közötti, hagyományos, első elnökségi találkozóját. „Van, aki máris a katasztrofális 2009-es cseh elnökség szellemét idézi, de még túl korán van... Ez azonban nem zárja ki, hogy mostantól június végéig Európa új történetének megírása a vártnál nehezebb feladatnak bizonyul” – vélekedett a La Stampa brüsszeli tudósításában.

***

Svéd sajtó: aggasztó a médiatörvény

„Mára már 'felébredt' és egyebet is ír a svéd vezető sajtó a magyar miniszterelnökről, s kormánya érthetetlen, az európai értékrenddel szembe menő rapid politikájáról. Immár, minden óvatoskodás nélkül kéri számon, hogy egy ilyen kormányt hatalomra juttató s ott megtűrő ország miként lehet az EU irányítója a most következő fél évben – írja blogjában delisa. A liberális Expressen is vezércikket szán a kérdésnek: Európa nem engedheti meg magának, hogy Magyarország mindezt következmények nélkül megtehesse.

De nem vélekedik másként a konzervatív reggeli lap, a Svenska Dagbladet, s balliberális társa, a Dagens Nyheter sem. Megemlékezve a magyar sajtó bizonyos képviselőinek (Magyar Narancs, ÉS, Népszava, Népszabadság, Mong Attila) magatartásáról is – ők üres címlappal vagy más módon tiltakoztak a kormány sajtószabadságot sértő intézkedései ellen. Ma reggel, pedig, a nevetséges Ice-T sztori kapcsán ír az egyik nagy napilap egy 'mindre civiliserade Ungern'-ről. (elárulom: mindre=kevésbé)

Azonban nem szeretnék ismétlésbe bocsátkozni, hiszen ugyanazt olvashatjuk róluk, mint a többi európai lapban.

Csak remélem, hogy az Unket, Ungern jelzős szerkezet nem marad Magyarországon sokáig, ugyanis a 'stank' már most is az elviselhetőség határán van a szabad sajtóra oly büszke és kényes svéd újságírótársadalom és svéd közvélemény számára (a svéd szabad sajtó törvény 1766-óta érvényes, s a legrégebbi a világon).

Ma reggel a szóban forgó lap cikkét követő hozzászólások között valaki bojkottról írt. S míg Carl Bildt külügyminiszter (a Moderaterna párt tagjaként Orbán uniós pártcsoporttársa) egyelőre diplomatikusan fogalmaz,  a liberális eu-miniszter, Birgitta Olsson megtöri a jeget a konzervatív-liberális svéd kormány részéről, amikor aggasztónak nevezi az új magyar médiatörvényt.

Det här är inte roligt! Ez nem éppen vidám…”

***

Brüsszel

EU-bizottság: nincs új fejlemény a médiatörvény ügyében

A magyar médiatörvény részletes jogi vizsgálata – a teljes szöveg pontos fordítása híján – még el sem kezdődött, és az elemzés elvégzésére nincs semmilyen határidő, akár évekig is tarthat – közölte kedden az Európai Bizottság szóvivője.

Olivier Bailly szerint ugyanakkor nincs szinkronban az európai uniós szabályok megsértésének gyanúja miatt indított eljárások menetrendje a soros elnökségek rendjével. Ha a bizottság arra a következtetésre jut, hogy eljárást kell indítani egy ügyben, nem kell tekintettel lennie arra, hogy ki tölti be éppen a soros elnökséget.

A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján a törvénnyel kapcsolatban elsősorban elméleti jellegű újságírói kérdések hangzottak el. Ezekre válaszolva, illetve a sajtóban megjelent észrevételeket kommentálva a szóvivő elmondta: számos példa van a múltból arra, hogy a bizottság eljárást indított egy-egy tagország ellen, miközben az a soros elnökség tisztét töltötte be.

Jelenleg is összesen több ezer szabálysértési eljárás van folyamatban a 27 tagország ellen. Más források szerint az eddigi értékelések elsősorban arra összpontosítottak, hogy a tisztán vett audiovizuális előírásokkal összhangban van-e a törvény. E területen lehet ugyanis leggyorsabban előrehaladni az elemzéssel.

Bailly meggyőződését fejezte ki, hogy pénteken, az Európai Bizottság testülete és a magyar kormány budapesti találkozóján bizonyosan lesznek kétoldalú egyeztetések az audiovizuális témában illetékes EU-biztos és miniszterpartnere között.

Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: az uniós alapjogi chartát csak abból a szempontból lehet vizsgálni, hogy az uniós jogszabályok nemzeti átültetésekor, alkalmazásakor a tagországok eleget tesznek-e Chartának. Nem vizsgálhat a bizottság ebben az értelemben olyan elemeket, amelyek az uniós jogszabályban nem szerepelnek, kivéve, ha azok korlátozzák az irányelv érvényesítését. E pillanatban nincs szó arról, hogy a charta szempontjából is elemeznék a törvényt.

***

Aggódik a brüsszeli tudósítóegyesület a magyar médiatörvény miatt

A Brüsszelben működő külföldi tudósítók egyesülete szerint az új magyar médiatörvény veszélyezteti a média szabadságát.

Az MTI-hez kedden eljuttatott, január 1-jei keltezésű állásfoglalásában a Nemzetközi Sajtóegyesület (API) emlékeztetett arra, hogy a törvény akkor lépett életbe, amikor Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét.

„Ebben az időszakban a brüsszeli székhelyű tudósítók folyamatosan érintkezésben lesznek a magyar kormány képviselőivel és tisztségviselőivel. A tudósítók teljesíteni fogják azt a feladatukat, hogy független módon, objektíven és szakszerűen tájékoztassák olvasóikat, hallgatóikat és nézőiket a magyar elnökség fejleményeiről. Ez azt is jelenti, hogy biztosítani fogják a véleménynyilvánítás szabadsága és a szabad média elvének további tiszteletben tartását.”

Az API szerint a magyar médiatörvény messzemenő politikai ellenőrzést valósít meg a médiatartalom fölött, és lehetővé teszi „a kormány által kinevezett testületek” számára, hogy „általánosan és gyengén meghatározott kritériumok alapján egyoldalúan ítéljen meg” médiatartalmakat. Az ilyen kritériumok közt említi az egyesület a közrend védelme, a kiegyensúlyozottság, a közügyekről való megfelelő tájékozódás szempontját. Szerinte e fogalmak homályossága a média öncenzúrájához vezethet, hogy elkerüljék a bírságolást.

Az API kifogásai közt szerepel az is, hogy a törvény a gyűlöletbeszéd elleni védelmet kiterjeszti csoportok széles körére – „bármely közösségre” –, és hogy vonatkozik a szándékolatlan sértésre vagy gyűlöletkeltésre is.

A Nemzetközi Sajtóegyesület felszólítja a magyar kormányt, hogy olyan törvénnyel helyettesítse az elfogadott jogszabályt, amely eleget tesz a véleménynyilvánítási szabadság nemzetközi normáinak.

Az állásfoglalást Ann Cahill, az API elnöke, az Irish Examiner brüsszeli tudósítója, valamint Michael Stabenow, a Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója jegyzi.

***

II. MELLETTE

Orbán védelmére kelt a Rzeczpospolita

A viták középpontjába került Orbán Viktor magyar kormányfő védelmére kelt a Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap - adta hírül kedden a dpa német hírügynökség.

A hírszolgálati iroda „Rzeczpospolita: Európa igazságtalan Orbánnal szemben” címmel ismertette a lengyel újság cikkét. Innen idézi: „Orbán meg akarja változtatni Magyarországot, és ebben konzervatív eszmék vezérlik. Új alkotmányt akar adni az országának, és abban Magyarország keresztény örökségének, valamint az emberi élet értékének a tiszteletét írnák elő.”

A lengyel lap felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló lépéseket tesz José Luis Zapatero, Spanyolország szocialista kormányfője, aki úgy véli, hogy a választók támogatása feljogosítja arra, hogy erkölcsi forradalmat hajtson végre.

A Rzeczpospolita szerint „Európa Spanyolország belügyének tekinti a Zapatero által követett politikát, míg a nyugati baloldalt sokkos állapotba hozta Orbán konzervatív forradalma”. Orbánnak nem szabad elfelejtenie, hogy Európa – még ha igazságtalanul is – a jobboldalnak még jobban a körmére néz, idézte a dpa a lengyel napilapot.

***

Breier-cikk a Handelsblattban

Magyarország demokratikus marad címmel közölte kedden a Handelsblatt Breier Zsuzsa írását, amely túlzottnak nevezi a médiatörvény kapcsán a magyar kormányt érő külföldi bírálatokat.

A német üzleti és pénzügyi napilap vélemény oldalán közölt írásban az európai kultúrát támogató német egyesület (GFKE) vezetőségi tagja sorra veszi és cáfolja a törvénnyel kapcsolatban felhozott kifogásokat. Mindazonáltal szerinte is akadnak „nehéz kérdések”, például a „nemzetbiztonság” vagy a „kiegyensúlyozottság” fogalmának meghatározása. „Ám nevezhető-e ez mindjárt antidemokratikusnak, vagy pláne olyasminek, ami a vezéri államhoz vezet?” - teszi föl a kérdést Breier.

Elismeri ugyanakkor, hogy a médiatörvényt széles körű társadalmi vita nélkül fogadta el a parlament. Jobb lett volna – éppen a kormánypártok kétharmados parlamenti többsége miatt – előzetes vitát folytatni a törvényről. „Az erősen mérgezett belpolitikai légkörben pedig talán gesztust jelentett volna a megosztott ellenzék felé, ha annak egy képviselőjét is meghívták volna a médiát felügyelő hatóságba – ha az ellenzéki pártok képesek lettek volna megállapodni annak személyében. Habár: a kerekasztalok ideje lejárt, a megválasztott parlamentet pedig a választók legitimálják.”

Breier szerint „ma még nem lehet bizonyossággal megmondani, jó-e vagy rossz a magyar médiatörvény, és hogy felhasználható-e a sajtószabadság megfojtására. Hacsak nem rendelkezik valaki prófétai képességekkel, mint némely német hetilap, amely már ma tudja, a magyar EU-elnökségnek 'nincs esélye arra, hogy pontot tegyen egy sikertörténet végére'.”

„Mi, magyarok fáradságos úton szabadultunk ki a háború utáni rend romjaiból és a kommunista diktatúrából, és nagy elszántsággal készültünk a soros EU-elnökség nem egyszerű feladatának (ellátására), méghozzá egy válságtól gyötört EU-ban. Köszönjük az ilyen bátorításokat. Mindazonáltal: Magyarország nem mond búcsút sem a sajtószabadságnak, sem a demokráciának, és különösen nem Európának” - zárta írását a Handelsblattban Breier Zsuzsa.

***

SEEMO: felületesek a médiatörvény kritizálói

A Délkelet-Európai Média Szervezet egyetért a kormánnyal abban, hogy a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kritikák egyetlen közös vonása, hogy nem ismerik eléggé a rendelkezés szövegét. A szervezet vezetője bízik abban, hogy a következő hónapokban több ponton is módosítják majd a törvényt – írja kedden a hvg.hu.

Az IPI legutóbb decemberi látogatása során hívta fel a figyelmet arra, hogy hiba volt széles körű szakmai konzultáció nélkül parlamenti vitára bocsátani a javaslatot. A helyzet pikantériáját csak növeli a szervezet szerint, hogy az EU soros elnökeként Magyarországnak a sajtószabadság védelmében példát kellene mutatnia a térség országai számára. Márpedig az elnagyolt szabályokra építő törvény alapján kilátásba helyezett bírságok, illetve az állami ellenőrzéshez való visszatérés nem éppen ezt a célt szolgálják az IPI Délkelet-Európai Médiaszervezete, a SEEMO vezetője szerint. Oliver Vujovic budapesti látogatása során a sajtóorgánumokra kiszabható bírságokra vonatkozóan kifejtette: "abban sem vagyok biztos, hogy a médiatörvénybe kell-e büntetőjogi szabályokat beemelni."

Az IPI és a SEEMO delegációjának december közepi látogatását követően a szakemberek jelezték: korábban megfogalmazott aggályaik nem teljesen megalapozatlanok. Vujovic egyúttal kifejezte abbéli reményét, hogy a következő hónapokban lesznek még módosítások a törvény szövegében.

Az IPI és a SEEMO küldöttségének az NMHH vezetőivel zárt ajtók mögött folytatott év végi megbeszélése során minden bizonnyal jól érveltek a médiatörvényt védők, hiszen az IPI hétfői cikke azzal zárul, hogy a SEEMO támogatja a kormány fent idézett nyilatkozatát, azaz maga is úgy véli, a médiatörvény EU-kompatibilis, a kritikusai pedig csak felületesen ismerik a szövegét.


Forrás: MTI, hvg.hu, sved.nolblog.hu



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!