rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: az európai osztályban hátul ülő rossz tanuló (december 28–január 3.)



Die Welt: Orbánnak öröm teljhatalmának kipróbálása az EU-n – Der Tagesspiegel: Az európai demokráciával szembeni kihívás – Der Spiegel: Lopakodó mérgezés? – Brüsszel a részleteket várja – Osztrák sajtó: „nagy tisztogatások várhatók” – Ziarul Financiar: Európa legautoritáriusabb politikai vezetője – Le Matin: Magyaroszág az európai osztályban hátul ülő rossz tanuló – Schiff András: Az EU-nak és az Egyesült Államoknak Magyarországon kell tartania a szemét – taz: Paul Lendvai szerint 15–20 évre rendezkedik be Orbán


Die Welt: Orbánnak öröm teljhatalmának kipróbálása az EU-n

Európa ereje és Magyarország kamaszévei címmel közölt vezércikket hétfőn a Die Welt.

A német konzervatív újság korábbi főszerkesztője, Thomas Schmid megállapítja: a tehetetlen, a felbomlás szélén tántorgó Belgium után egy erőtől duzzadó Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. Májusi hivatalba lépése óta a kormány határozottan arra törekszik, hogy oly módon alakítsa át az országot, amely nem illik az öreg EU-módihoz. Vajon veszélyt jelent-e Magyarország az Európai Unióra nézve? – teszi föl a kérdést a cikkíró.

Szerinte ezt a feltevést "erősíti a médiatörvény, amely sérti a szabadelvű alapokon álló társadalmak egyik elvét: a hatalmi ágak megosztásának elvét. Hogy ezzel az előző kormányok is próbálkoztak, az nem teszi jobbá a dolgot. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország még nem hagyta maga mögött az állam-tekintélyelvű hagyományt... A médiatanács, amelynek tagjait ráadásul kilenc évre nevezik ki, olyan ellenőrző szervet jelent, amely túlzott hatalmat biztosít az államnak a média fölött. Ha a médiát a 'kiegyensúlyozottság' és a 'nemzetbiztonság' (tiszteletben tartására) akarják kötelezni, az kitárja a kaput az önkény előtt".

Véleménye szerint az EU-nak gondot okoz a magyar különút. Az egy évtizeddel ezelőtti osztrák példából tanult Brüsszel – és mégis tanácstalan. A többség tudja, hogy kényes helyzetről van szó. "A szankciók előtti akadályok igen magasak, ezért nehéz lenne Magyarországot a médiatörvény miatt szankciókkal sújtani. Ráadásul ebben az esetben a magyar kormány kiváló munícióval rendelkezne, és visszadobhatná a labdát Nyugat-Európa térfelére. Utalna Silvio Berlusconi erőteljes médiabefolyására Olaszországban, vagy Sarkozy francia elnök abbéli hajlamára, hogy nagyon is irányító szándékkal foglalkozzék a médiával."

A Die Welt cikkírója szerint Magyarország nemcsak a médiatörvénnyel teszi próbára az EU-t. "Orbánon látszik – írja –, mekkora örömet szerez neki teljhatalmának kipuhatolása és az EU türelmének a próbára tétele. Hatalmi színjátéka bizonyos értelemben visszavágás: egy ország, amely sokáig bénult volt, magát bénította meg, és nem szabadult a múlt démonaitól, most megmutatja, mire képes: elérkezett a (...) pimasz kamaszkorba".

A demokrácia barátait rettegéssel tölti el, amikor Orbán ma arról beszél, hogy Magyarország eljutott a "közösség" (nemzeti egység) korába, és kormánya hosszú időre "nemzeti centrumot" fog képezni”. "Bármennyire hiányzik is a mi kormányainkból a reformer lendület - Orbán galoppja nyugtalanító. Bevezette az alacsony adókulcsot, a nyugdíjpénztár tartalékát átirányította az állami költségvetésbe, elindított egy nemzeti-katolikus irányba mutató alkotmányreformot, magyar állampolgárságot biztosított a világban élő magyaroknak, és igen sok posztot saját Fidesz-pártjának tagjaival töltött be. Mindez nem illik a brüsszeli Európához. De mit lehet tenni?" - kérdezi Schmid.

Bölcs lépésnek nevezi, hogy Magyarország az értékek és a nemzet problémáját akarja uniós elnöksége súlyponti kérdésévé tenni. Ezzel egyrészt olyan hagyományokat helyez előtérbe, amelyek Nyugat-Európában már csaknem feledésbe merültek, a néhai vasfüggönytől keletre viszont ma is erőteljesen jelen vannak. Másrészt ezzel az unió saját föderalisztikus melódiáját játssza el Brüsszelnek – például amikor Győri Enikő Európa-ügyi államtitkár azt mondja, hogy féléves elnöksége alatt Magyarország ápolni akarja "Európa eltérő kulturális hagyományainak értékes örökségét".

"Magyarország az EU-családhoz tartozik. Számítani lehetett arra, hogy egyszer majd egy új keleti tag nem áll be a sorba, és ingerlő módon kijátssza a maga különleges voltát. Az EU most megmutathatja, hogy képes produktív módon kezelni az efféle kihívásokat" - zárta vezércikkét a Die Welt korábbi főszerkesztője.

***

Der Tagesspiegel: Az európai demokráciával szembeni kihívás

A magyar EU-elnökséggel és a médiatörvénnyel foglalkozik hétfői számának vezércikkében a tekintélyes berlini liberális újság, a Der Tagesspiegel. Hermann Rudolph, a lap szerkesztőbizottságának tagja megállapítja: az Európai Unió soros elnöksége előrelendítheti bizonyos kérdések megoldását. Magyarország például kiemelten kíván foglalkozni a roma kérdéssel és a Duna-térség stratégiájával. Az elnökség azonban jelentősen hozzájárulhat a közösségről kialakult képhez. Ezáltal pedig Magyarország mint európai tényező kerül a látómezőbe, ami rendjén is van.

„Az új médiatörvény ugyanis csak a legutolsó lépése annak az európai demokráciával szembeni kihívásnak, amely 2010 tavasza óta a Kárpát-medencei országban. Orbán Viktor miniszterelnök váratlan döntésekkel és szokatlan szigorúsággal arra használta ki az akkor megszerzett kétharmados többséget, hogy felszámolja és aláássa a demokratikus ellenőrzés mechanizmusait. Nem kétséges, hogy alapos munkát végez. Viszont a polgároknak arra a többségére támaszkodhat, amely erős emberre és nemzeti hozzáállásra vágyik. Azt is látni kell persze, hogy Orbánnak ég a lába alatt a talaj.

Rudolph a továbbiakban idézi a Pester Lloyd szerzőjét, aki „konzervatív forradalomként” jellemezte Orbán stratégiáját. A Der Tagesspiegel cikkírója szerint „ennek a fogalomnak Európában, főleg Németországban fatális kicsengése van. A két világháború közötti időszak tekintélyelvű politikájára utal, amikor Európában összefogtak a demokráciát aláásó erők, míg végül az a szélsőségesek karmaiba került. A tegnap Európája nem a ma Európája.”

A szankciók, amennyiben egyáltalán lehetségesek, hosszadalmasak, és aligha vezetnek célra: „Orbán diadalmenetének körülményei is arra utalnak, hogy kihívást jelentenének a nemzeti dacnak. Az Európai Bizottságnak persze meg kell vizsgálnia, mennyiben sérti az európai jogot Orbán rabiátus gazdaság- és pénzügyi politikája. Segítséget csak az jelenthet, ha az európaiak reagálnak a Magyarország által választott különútra. Most kell megmutatkoznia annak, hogy létezik-e olyan európai nyilvánosság, amely méltó erre a névre. Magyarországnak pedig, amely évszázadokon át fontos része volt a földrész történelmének, meg kell mutatnia, hogy joggal tartozik az Európai Közösséghez” - zárta írását a berlini Der Tagesspiegel.

***

Der Spiegel: Lopakodó mérgezés?

A Der Spiegel első januári számában Lopakodó mérgezés címmel közölt riportot a magyar médiatörvényről s annak magyarországi és külföldi fogadtatásáról. Walter Mayr, a német hírmagazin külpolitikai részlegének riportere bevezetőjében elmondja: Orbán Viktor kormányfő pontosan a magyar EU-elnökség kezdetekor lép a tettek mezejére. Az új médiatörvény célja az újságírók pórázra fogása, ami ellen a facebook-nemzedék tiltakozik. Idézi a 228 paragrafusból álló új törvény büntetési tételeit, amelyeket „politikailag kiegyensúlyozatlan tudósításokért” szabhat ki az új hatóság. Kitér néhány elítélő külföldi visszhangra, megemlítve, hogy a médiahatóság elnökét, Szalai Annamáriát kilenc évre nevezték ki. Megszólaltatja Hantos Józsefet, Szalai egykori üzlettársát, akivel annak idején Miami Press néven szexújságot adtak ki: a fotókat Hantos szerezte be Ausztriából, míg „a cikkeket Szalai, a főszerkesztő írta”. A múlt dacára Hantos úgy véli, Szalai a megfelelő személy arra, hogy megvédje a tízmilliós magyar népet nemcsak a fiatalkori romlottságtól és rasszizmustól, de a túlságosan önálló médiumok által történő politikai befolyásolástól is. „Orbán Viktor 2010 májusa óta kormányoz – folytatódik a riport. – Az egykor liberális ellenzéki politikusból nemzeti köntöst viselő gátlástalan hatalmi politikus lett. Az állítólag 'a nép akaratából' táplálkozó 'konzervatív forradalmát' azon a talajon hajtja végre, amelyet az egykori MSZMP örökösei hagytak hátra több évi rossz gazdálkodás után.”

Mayr megszólaltatja Majtényi László liberális jogászt, aki szerint ha Orbán helyett ismét a szocialisták kerülnének hatalomra, ugyanott folytatnák, ahol abbahagyták, és semmi sem lenne jobb. Ezért téved az, aki minden magyar baj okát az új kormányban keresi. „Már a régi rendszer is korrupt volt, most pedig más módon lesz rosszabb: az új médiatörvény frontális támadás a véleménynyilvánítás szabadsága mint alapvető jog ellen”– mondja Majtényi.

A Der Spiegel riportere szerint az Európai Néppárt neves képviselői, Angela Merkel kancellártól Hermann van Rompuy EU-elnökön át José Manuel Barroso bizottsági elnökig kritikátlanul nézték, amint Orbán felszántja a magyar politikai tájat. Dorgálás nélkül csorbította az alkotmánybíróság jogkörét, megkérdőjelezte a nemzeti bank függetlenségét, s a főügyészi posztra, valamint a tudományos és a kulturális élet csúcspozícióiba saját híveit neveztette ki.

A riporter emlékeztet arra, hogy a magyar médiában meghatározó szerepet játszó konszernek (RTL, ProSieben-Sat1, Springer, WAZ-csoport) részéről eddig nem hallatszott tiltakozás Orbán és a médiatörvény ellen. Eötvös Pált, a Népszabadság volt főszerkesztőjét idézi, aki szerint ez megrendítő jelzés a nyugati értékközösség táborából. Mint hozzáteszi, az új médiafelügyelő hatóság létrehozása „egyfajta ősbűn. Kis adagokban hat, mint az arzén. Az eredmény pedig lopakodó mérgezés”.

***

Brüsszel a részleteket várja

Az Európai Bizottság azt az előzetes választ kapta a magyar kormánytól a médiatörvénnyel kapcsolatos érdeklődésére, hogy az összhangban van az uniós joggal, de a brüsszeli testület jelenleg még várja a részletesebb tájékoztatást ebben a kérdésben – mondta el hétfőn a testület egyik szóvivője, Olivier Bailly. Megerősítette, hogy Neelie Kroes, a médiaügyekért is felelős EU-biztos karácsony előtt levelet intézett a budapesti kormányhoz, amelyben több aggodalmat fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. Mint mondta, a magyarok már küldtek egy előzetes választ, amely szerint a szabályozás összhangban van az uniós előírásokkal, és további tájékoztatást ígértek. (Lásd Navracsics Tibor levelét.)

Olivier Bailly szerint Brüsszel most azt várja, hogy a magyar médiatörvény angol nyelvű szövegének az ismeretében – amit még nem kaptak kézhez – megítélhessék, a magyar jogszabály teljes összhangban áll-e a szóban forgó uniós irányelvvel. A sajtótájékoztatón egy újságíró megkérdezte, vizsgálja-e az Európai Bizottság azt, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az uniós alapjogi charta 11. cikkének, amely a sajtószabadságról szól. A szóvivő válasza szerint ezt eddig még nem vizsgálta az uniós végrehajtó testület.

Bailly hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szó az Európai Bizottság, mint testület által indított vizsgálatról, csupán a médiaügyekben illetékes uniós biztos kért részletes tájékoztatást a magyar kormányzattól.

***

Osztrák sajtó: „nagy tisztogatások várhatók”

A magyar kormány politikájával, a médiatörvénnyel és az európai uniós elnökséggel foglalkozó írásokat közöltek hétfőn osztrák lapok. A Profil című hetilap budapesti tudósítója hosszú írást közölt a magyarországi eseményekről. A kormány hét hónap hivatali idő után arra készül, hogy felülvizsgálja a húsz évvel ezelőtti átmenetet a diktatúrából a demokráciába, alkotmánymódosításokkal demokratikus intézményeket és eljárásokat szüntet meg, vagy fordít a visszájára, és „Európa közepén, lépésről lépésre, céltudatosan és hatalma tudatában vezéri elvre épülő államot (Führerstaat) hoz létre Orbán Viktor személye körül” – írta a szerző, Gregor Mayer. – „Képes-e Magyarország egyáltalán még hitelesen képviselni az EU-t?” – kérdezi. A nyelv, „amelybe a miniszterelnök és pártbeli társai demokrácia-leépítésüket öltöztetik, átkozottul hasonlít az orwelli újbeszédre” – utal George Orwell brit író 1984 című antiutópiájára. Példaként „a választófülkékben lezajlott forradalom” és a „ nemzeti együttműködés rendszere” jelzős szerkezeteket említette. A szerző úgy látja, az EU-ban sehol sem biztosít magának az állam olyan erőteljes beavatkozási lehetőséget a média tevékenységébe, mint Magyarországon.

A cikkíró a közszolgálati média átalakításáról azt mondja: „nagy tisztogatások várhatók”, s „az igazgatói szinteket máris válogatott Fidesz-káderekkel vagy szélsőjobboldaliakkal töltötték meg”. A szerző szerint „a külföldi újságírókat is szívesen elhallgattatnák”, de az EU-s Európában aligha elképzelhető a kiutasítás vagy beutazási tilalom elrendelése.

A Die Presse Orbán nem Lukasenka címmel közölt kommentárt. A konzervatív napilap munkatársa, Burkhard Bischof szerint a jelek szerint eddig minden külföldi kritika lepergett Orbán Viktorról, az Európai Tanács új elnökéről, de annak, hogy „közép-európai Pinochetnek” nevezik vagy hogy Vlagyimir Putyinnal vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel hasonlítják össze, biztosan nem fog örülni – írta.

„Orbán Viktor persze nem egy Lukasenka. Annyira kívül minden civilizált és demokratikus kereten, mint a fehérorosz diktátor, mégsem tud és fog viselkedni”. Ha most ismét csitító hangok szólalnának meg Európa fővárosaiban, miszerint türelmet kell tanúsítani Minszkkel szemben, az óriási szégyen volna. Az EU-nak most egészen szilárdan és következetesen össze kell fognia „a minszki ámokfutó” ellen, és ebben Orbán Viktornak is részt kell vennie – írja a szerző.

***

Ziarul Financiar: Európa legautoritáriusabb politikai vezetője

A hétfői román lapok az Európai Unió magyar elnökségének megkezdéséről írnak az eddigi Fidesz-belpolitika tükrében.

A tekintélyes pénzügyi-üzleti napilap, a Ziarul Financiar szerint az EU elnökségét most az a Magyarország veszi át, amelyet Európa legautoritáriusabb politikai vezetője irányít. Emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt különadókat vezettek be, szűkítették az alkotmánybíróság jogait, gyakorlatilag államosították a magánnyugdíjpénztárakat, és legalább négy független intézmény vezető testületében kaptak helyet Fideszhez közel álló személyek.

A román lap szerint Orbán eltökélt abban, hogy ellenálljon a médiatörvény megváltoztatására irányuló nyomásnak. Az újság szerint ez a konfliktushelyzet az EU számára sorsdöntő pillanatban alakult ki, amikor az integrációs szervezet az euróövezet országainak nyújtandó pénzügyi támogatás egész mechanizmusát készül átalakítani, és meg akarja szilárdítani a költségvetési fegyelmet. Az uniós célok eléréséhez pedig „Orbánnak változtatnia kellene agresszív stílusán”.

Meg nem nevezett brüsszeli diplomaták a lap szerint úgy vélik: a Magyarország által követett, nem szokványos politikának aligha lesz erős hatása az EU-ra. Egy meg nem nevezett európai uniós diplomata a lapnak azt mondta: ezek az intézkedések valóban nem lesznek jótékony hatással a magyar elnökség szempontjából, de „nem kell eltúloznunk ezt a hatást”.

***

Le Matin: Magyaroszág az európai osztályban hátul ülő rossz tanuló

Magyarország uniós elnökségéről közölt írást vasárnap a Le Matin című svájci lap internetes oldala  A tekintélyelvű Magyarország tölti be hat hónapig az EU elnöki tisztét címmel.

Január elsején Magyarország hat hónapra átvette az Európai Unió (EU) elnökségét. Ugyanezen a napon lépett életbe a magyar parlament által decemberben elfogadott médiatörvény, "újabb aggodalommal bővítve azokat, amelyeket már eddig is kiváltott ez az európai osztályban hátul ülő rossz tanuló".

Orbán Viktornak és a Fidesznek az április választásokon aratott győzelme óta a tekintélyelvűség szele lengi be az országot - folytatja a lap. Az 1998 és 2002 közötti miniszterelnöksége után a hatalomra visszakerült, karizmatikus Orbán Viktornak immár teljes cselekvési szabadsága van. Pártja ellenőrzi a parlament kétharmadát. A szocialisták padlón vannak, súlyos vereséget szenvedtek a választásokon. Orbán így tetszése szerint folytathat konzervatív és nacionalista politikát, ami az EU-t aggasztja.

A Le Matin utal arra, hogy Brüsszel már májusban reagált, amikor az Orbán-kormány megszavaztatta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. A Magyarországot területének kétharmadától megfosztó trianoni szerződéstől gyötört Orbán a lap szerint meghátrálásra kényszerült, ám az EU gyorsan talált újabb okokat a riadalomra: az országban működő külföldi cégek pénzügyi megzsarolását, a magánnyugdíjszámlákon tartott, 11 milliárd eurónyi összegek erőszakos államosítását...

Merre tart Magyarország? - teszi fel a kérdést a svájci újság. Úgy felel, hogy "csúszik lefelé a szabadsággyilkosság lejtőjén az új médiatörvénnyel, amely Orbán Viktorhoz közel állók által teljes mértékben ellenőrzött felügyelő hatóságot hoz létre. E törvény, Európában példa nélküli inkvizíciós rendszert kényszerítve az újságírásra, egyebek közt igen súlyos bírságok kirovását irányozza elő a ’politikailag nem kiegyensúlyozott’ sajtóorgánumokra."

A Le Matin felidézi Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter kérdését, hogy "egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére". Osztja az aggodalmat Christa Markwalder berni országos tanácsos is, aki szerint "a szabadság az EU alapértékeinek a része, s ezeket meg kell védeni", emlékeztetve az Ausztria elleni szankciókra 2000-ben, amikor Jörg Haider idegengyűlölő pártja bekerült a kormányba. De a probléma szerinte már nem ugyanazon a szinten vetődik fel, tekintve, hogy a soros elnökségnek már nem akkora a jelentősége a lisszaboni szerződés óta, amely megteremtette az Európai Tanács elnöki tisztségét.

A budapesti születésű André Reszler történész, a Genfi Egyetem címzetes professzora árnyalja azt a képet, hogy az ország egy "caudillo" hatalmába került volna. "Orbán Viktor viselkedésében semmi sem utal arra, hogy szélsőséges lenne. Konzervatív liberális ő, akinek a személyisége kevésbé tekintélyelvű, mint a stílusa. A magyarok, akik katasztrofális gazdasági helyzetben vannak, azt várják tőle, hogy rendkívüli dolgokat vigyen végbe. És ő az eddigiekkel szakító gesztusokkal válaszol e várakozásra."

Jacques Pilet, a L’Hebdo című hetilap – szenvedélyes Európa-párti – vezércikkírója már kevésbé elnéző Orbánnal szemben: "Újra divatba hozott olyan nagyon mérgező témákat, mint Nagy-Magyarország. Az EU-nak most diszkréten, de határozottan erőt kell mutatnia. Vannak hozzá eszközei. Például felfüggesztheti a pénzügyi támogatások folyósítását, mint azt Bulgáriával tette."

Messze vagyunk már azonban az Ausztriával való bánásmódtól – fejezi be cikkét a svájci lap. Tizenegy évvel később, amikor a kemény jobboldal duzzad az erőtől egész Európában, nem a mennydörgő demokrácialeckék idejét éljük.

***

Schiff András: Az EU-nak és az Egyesült Államoknak Magyarországon kell tartania a szemét

A magyar médiatörvényről és az uniós elnökségről jelentetett meg rövid írást vasárnap a The Washington Post című amerikai napilap véleményrovatában Schiff András zongoraművész.

A lap internetes felületén is olvasható, Magyarország EU-szerepe vitatható című írásban Schiff András gratulál a lap szerkesztőségének az újságban december 26-án megjelent, Magyarország putyinizálódása című írásért.

Schiff azt írja: Vlagyimir Putyin Oroszországa nem tagja az Európai Uniónak, viszont Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországa igen. „Ez a rangos intézmény nem csupán kereskedelmi és gazdasági szervezet, hanem az európai értékek közvetítője is. Ezért teszem fel a kérdést: vajon Magyarország készen áll-e és megérdemli-e azt, hogy átvegye szombaton az Európai Unió soros elnökségét.”

"A legutóbbi hírek valóban nyugtalanítóak. A tolerancia szintje rendkívül alacsony. Rasszizmus, romákkal szembeni diszkrimináció, antiszemitizmus, idegengyűlölet, sovinizmus és reakciós nacionalizmus – mindezek a kórjelek mélyen aggasztóak. Olyan emlékeket ébresztenek, amelyekről reméltünk, hogy rég feledésbe merültek. Sokan félnek", írja Schiff András.

A legutóbbi médiatörvények csak az utolsó láncszemet jelentik a sokkoló események sorában, és Schiff András szerint ezek közül sok a művészeteket is sújtja. "Az EU-elnökség megtiszteltetés és felelősség. Az EU-nak és az Egyesült Államoknak Magyarországon kell tartania a szemét. Az EU-nak irányelveket kell meghatároznia a tagállamok számára. Oltalmaznunk és tiszteletben kell tartanunk közös értékeinket" - írta Schiff András.

***

taz: Paul Lendvai szerint 15–20 évre rendezkedik be Orbán

A berlini liberális napilap, a tageszeitung 2010. december 28-án interjút közölt Paul Lendvai, Bécsben élő újságíróval Orbán Viktor túlhatalmáról. Az interjút a Heti Válasz ismerteti. Lendvai elmondja, hogy az elmúlt időszak minden félelmét felülmúlta, mert a Fidesz még a várakozásokhoz képest is rohamtempóban építi le a demokráciát. Szerinte Orbán sikerének egyik oka, hogy egyszerűen nincs komolyan vehető ellenzéke. „A szocialisták és a liberálisok az elmúlt nyolc évben felszámolták magukat, és elvesztették az önbizalmukat. Támadják ugyan a kormányt, de jelenleg a médiában egyértelműen a jobboldalnak és a szélsőjobboldalnak van fölénye.”

Lendvai szerint Orbán leginkább a hatalom megőrzésére játszik, egy olyan helyzet kialakítására, ahol valóban – mint még 2009-ben mondta – 15–20 évre berendezkedhet miniszterelnökként.

Lendvai semmilyen értelemben sem számít uniós botrányra a következő félévben. „Szankciókkal nem lehet jelenleg semmit sem elérni, mert a politikai környezet a Fidesznek kedvez. Orbán csak heroikus ellenállóvá stilizálná magát." Lendvai úgy véli, Orbán az EU-elnökség idejére visszafogja majd magát, „a demokrácia véleményem szerint sokkal inkább lesz veszélyeztetve az elnökség után", amikor már kevéssé figyelnek az országra.

Lendvai szerint az európai konzervatívok azért állnak ki Orbán mellett, mert nem ismerik Magyarország tényleges helyzetét, „nem beszélik a nyelvet". A legnagyobb gond azonban az, hogy Magyarországon hiányzik egy valódi konzervatív, mérsékelt erő, olyan, mint a lengyel Donald Tusk vagy a cseh Karel Schwarzenberg pártja.

Ugyanebben a lapszámban a TAZ külpolitikai szerkesztője cikket ír a magyar állapotokról. Szerinte Orbán példája is jól mutatja: az Európai Unió tökéletesen alkalmatlan arra, hogy saját tagállamain számon kérje állítólagos értékeit. „Miként követelhetné a következő fél évben Orbán Viktor a fehérorosz elnöktől, Lukasenkótól a sajtószabadságot, amikor Lukasenkónak elegendő lesz lazán a magyar médiatörvényre hivatkozni?"


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!