rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: Uniós elnökség a médiatörvény ellenszelében



AFP–dpa: A demokratikus erényektől távolodva – The Times: Kíméletlen politikai irányító az elnöki székben – Die Presse: Orbán traumái az elnökség fényében

AFP–dpa: Uniós elnökség – a demokratikus erényektől távolodva

Budapesti keltezésű, elemző tudósításokban számolt be az AFP francia és dpa német hírügynökség arról, hogy szombattól fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A hírügynökségek kiemelték, hogy a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió rendkívül nehéz kihívások előtt áll, ugyanakkor tudósítottak arról is: Magyarország olyan időszakban vette át az elnökségi stafétabotot, amikor a parlament által elfogadott médiatörvény mind belföldön, mind külföldön heves tiltakozásokat váltott ki.

Az AFP francia hírügynökség a kihívások között első helyen az euróövezet válságát, a roma kisebbség integrálódását, továbbá az unió hosszú távú költségvetésével kapcsolatos, kemény tárgyalásokat említette. Egyidejűleg emlékeztetett, hogy Magyarország – mint arra a közelmúltban a német kormány is utalt – különös felelősséggel bír az egész unió képéért a világban, olyan időben, amikor az AFP megfogalmazása szerint vitatott reformok sorozatával mind az országon belül, mind külföldön vihart keltett. A hírügynökség szerint ezek sorában mindenekelőtt a messze ható médiareform vetett fel kérdéseket azzal kapcsolatban, vajon Magyarország alkalmas-e a soros uniós elnöki tisztség ellátására. Az AFP ennek kapcsán ismertette a törvény főbb pontjait, és emlékeztetett arra, hogy az EBESZ ezt a sajtószabadságot veszélyeztető jogszabályként bélyegezte meg, az Európai Parlament, valamint egyes országok, köztük Németország pedig nyílt bírálatot fogalmazott meg.

A médiatörvény kiváltotta tiltakozásokkal kezdte a magyar uniós elnökséggel foglalkozó tudósítását a dpa német hírügynökség is. Bevezetőjében utalt arra, hogy az ország az euróválság kellős közepén vette át az elnökséget, ugyanakkor médiapolitikája vitákat váltott ki. Németország és néhány más ország azt a gyanút fogalmazta meg, hogy Magyarország - mint a dpa írta - eltávolodik a „demokratikus erényektől”. AZ EU-ban és a magyar ellenzék soraiban attól tartanak, hogy a törvény cenzúrát készít elő. A dpa utalt arra, hogy a német, a cseh és a luxemburgi kormány mellett mértékadó emberi jogi, valamint szakmai szervezetek is bírálták a törvényt. Kiemelte, hogy Angela Merkel német kancellár az uniós normák betartására intette Magyarországot. Majd idézte Werner Hoyert, a német külügyminisztérium államminiszterét, aki szerint a német kormány azt várja, hogy Magyarország átdolgozza a törvényt.

***

The Times: Kíméletlen politikai irányító az elnöki székben

A magyar EU-elnöki időszak kezdetét kísérő hazai és külföldi bírálatokról közölt terjedelmes írást szombaton a londoni The Times, amely a cikkhez fűzött, Orbán Viktorról összeállított külön portréjában a térség „legkíméletlenebb” politikai irányítójának nevezi a magyar miniszterelnököt, és annak a véleményének ad hangot, hogy a kormányfő "személyes hűbérbirtokaként" vezeti a Fideszt.

A patinás konzervatív brit napilap veterán elemzői, Adam LeBor és Rory Watson szerint az elnöki tisztség átvétele körüli vita „igen kínos” az EU-nak, mivel az az érzet keletkezett, hogy az egykori kommunista ország eltért a modern európai demokratikus elvektől és a véleménynyilvánítás szabadságától. A kormány irányvonalát EU-társállamok – például Németország, Csehország, Luxemburg – miniszterei, valamint magas rangú uniós tisztviselők és a szólásszabadság védelmére ügyelő szervezetek is bírálják. A lap idézi a Riporterek Határok Nélkül nevű csoport nyilatkozatát, amely szerint az új médiatörvény „megfosztja a magyar állampolgárokat attól a jogos és alapvető szabadságuktól, hogy híreket és információkat kapjanak és közöljenek”. A brit lap szerint azonban a Fidesz áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelme óta „szerte Európában megszólaltak a vészcsengők", mivel a kormány vagy felszámolta a független intézményeket, vagy átvette felettük az ellenőrzést. A párt egy volt európai parlamenti képviselőt nevezett ki államfővé, egy korábbi parlamenti képviselőt állított az Állami Számvevőszék élére, megszüntette a Költségvetési Tanácsot, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit. "A leghangosabb riadót" azonban a médiatörvény váltotta ki. A The Times szerint a Magyar Nemzeti Bank az „utolsó olyan jelentősebb intézmény”, amely még nincs a Fidesz ellenőrzése alatt, de Fidesz-képviselők Simor András MNB-elnököt is már többször lemondásra szólították fel.

Nyilatkozik az összeállításban Kovács László, az MSZP alelnöke: Orbán Viktor kormánya „a párthatalom koncentrálásával kikezdi a demokratikus szabadságjogokat... ha egyetlen uralkodó párt dönti el, hogy mik a nemzeti érdekek, és azokat hogyan kell képviselni, az de facto egypártrendszert jelent”. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kijelentette a The Timesnak: szeretné, ha az ellenzéki pártok képviseltetnék magukat az új médiahatóságban.

Az íráshoz fűzött külön Orbán-portré szerint a magyar kormányfő az ország legnépszerűbb politikusa, hazai közönségnek játszik, becsületes vidéki embernek állítja be magát, aki imádja a focit, a kiadós magyar kosztot, templomba jár és családjának is szentel időt. Követői körében kultikus jellegű rajongást, ellenfelei között ugyanilyen erőteljes ellenszenvet kelt. Orbán Viktor a térség „legkíméletlenebb” politikai irányítója, aki „személyes hűbérbirtokaként vezeti a Fideszt, és a párt bennfentesei arra panaszkodnak, hogy nem hajlandó odafigyelni a mérsékeltebb hangokra és a tapasztalt kormánytagokra.”

***

Die Presse: Orbán traumái az elnökség fényében

Orbán Viktor traumái címmel közölt elemzést szombati számában az Európai Unió elnökségét átvevő Magyarországról a Die Presse című osztrák napilap. Az írást jegyző Peter Bognár, a lap budapesti tudósítója szerint egyetlen politikus sem formálta olyan mértékben az elmúlt húsz évben a magyar politikát, mint Orbán Viktor, akár ékesszóló ellenzéki politikusként, akár dörzsölt politikai taktikusként a kormány élén. Az álmos vidéki településen, Alcsútdobozon felnőtt Orbánnak most megadatott az egyedülálló lehetőség, hogy a nemzetközi porondon is zajos tetszést arasson – írta a tudósító. A magyar elnökség sikerének előjelei rosszak. A kormányt nem kisebb dologgal, mint a demokrácia és a jogállamiság kiüresítésével vádolják. A legutóbbi esemény egy korlátozó, sokak szemében a vélemény- és a sajtószabadságot lábbal tipró médiatörvény elfogadása volt: „Hogyan változhatott Orbán Viktor a magyarországi demokrácia egykori élharcosából olyan vezetővé, akit Alekszander Lukasenka fehérorosz elnökkel hasonlítanak össze? Mi hajtja a kormányfőt, hogy olyan messze megy, hogy alapjaiban rázkódtatja meg a fiatal magyar demokráciát?" - tette fel a kérdést a szerző.

A válasz az lehet, hogy Orbán a Kádár-rendszerben, a létező szocializmus magyar változatában nőtt fel. Az államba vetett hit ma is jellemző a magyar társadalom széles rétegeire, és a „populista” miniszterelnök éppen ezt a gondolkodásmódot használja fel. Ugyanilyen éleslátóan ismerte fel Orbán azt is, hogy „a magyarok zömének nem sok köze van a demokráciához és a jogállamisághoz”. Felmérések szerint a többség olyan politikai vezetőket kíván magának, akik erős kézzel irányítják az országot. Ezeket a vágyakat igyekszik most kielégíteni Orbán Viktor, s a kétharmados parlamenti többség ebben segítségére van.

A bősz tempó pedig, amivel Orbán és kormánya hozzálátott, „hogy minden politikai hatalmat magához ragadjon és elbánjon politikai ellenfeleivel”, a kormányfő két „traumájával” magyarázható. Az egyik az elveszített 2002-es parlamenti választás, amelyen favoritként indult, végül mégis veszített. Azzal, hogy most ilyen korán bebetonozza magát a hatalomban, nyilvánvalóan azt akarja megelőzni, hogy 2014-ben a 2002-eshez hasonló „slamasztika” álljon elő. A másik „megrázkódtatásnak” a 2006-os választások előtti, Gyurcsány Ferenccel folytatott televíziós vita elvesztését tartja Bognar, ami nézete szerint „katasztrofális” volt Orbán Viktor számára, és valószínűleg döntően hozzájárult az akkori választási vereséghez.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!