OGY - Krónika 10. rész (honvédség, bírósági végrehajtás)


MTI 2015. március 31., kedd 21:36

A képviselők folytatták és lezárták a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításáról rendezett vitát kedden este a parlamentben, majd rátértek a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának általános vitájára.

Jobbik: előremutató a javaslat

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, hogy előremutatónak tartja a javaslatot, amely szerinte sok problémát orvosol, de módosító javaslatokkal jobbá tehető.

Pártja javaslatait említve kiemelte, hogy ne legyen próbaidő azoknál, akik kormányzati jogviszonyból lépnek át, a végkielégítésnél pedig a lineáris emelést tartják szükségesnek. Emellett a Jobbik szeretné, ha akkor is születne határozat a fegyelmi eljárásról, ha a szabálysértést kényszer vagy fenyegetés hatására követte el a hivatásos állományú dolgozó.

Kónya Péter: régóta várt bérfejlesztéshez jutnak a katonák

A független Kónya Péter arról beszélt, hogy régen várt bérfejlesztéshez juthatnak a törvényjavaslat elfogadásával a katonák, álláspontja szerint a legutóbbi béremelést „elinflálták", ezért ideje volt az újabb bérrendezésnek.

Emellett viszont kiszámíthatóbb életpályamodell nem lesz, egyebek mellett azért, mert az illetményalap leválik a köztisztviselői és rendészeti alapról is, az ezredesek, tábornokok pedig indokolás nélkül felmenthetők lehetnek.

Kifogásolta még, hogy a honvédelmi szolgálati díj megállapításánál nem számít szolgálati időnek a sorkatonai szolgálat vagy rendészeti főiskola elvégzése.

Kósa Lajos (Fidesz) ötpárti egyeztetést kezdeményezett

Kósa Lajos felszólalásában a jövő hétre ötpárti egyeztetést javasolt a témában még a szakbizottsági ülések előtt. Mint mondta, ezeken olyan kérdéseket is megvitathatnak, amelyek a hivatásos szolgálati törvényben szerepelnek. A találkozóról a frakcióvezetőket értesíteni fogják - tette hozzá.

Hende Csaba miniszter a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: 2012-ben határozatban kötelezték el magukat arról, hogy 2015-ig nem csökkenhet a költségvetés, viszont a kormány nominális értékben is növelni tudta a honvédelem költségvetését.

A vitát Lezsák Sándor levezető elnök lezárta.

Vita a végrehajtói kamara működéséről szóló módosításról

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnökeként Rubovszky György ismertette azt a testület által benyújtott előterjesztést, amely több ponton változtatna a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarára vonatkozó szabályokon a köztestület működőképessé tétele érdekében.

A kormánypárti politikus a változtatások között említette, hogy a kamara mellé kirendelt miniszteri biztos rendkívüli közgyűlést hívhasson össze. Egyértelművé tennék azt is, hogy a közgyűlésnek joga van a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni. Az indítvány emellett korlátozza az elnökség tagjainak újraválaszthatóságát a kamara vezető testületének időről időre történő megújulásának céljával.

Az általános vitában a kormány nevében Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára biztosította támogatásáról az előterjesztőket, míg a Fidesz-frakcióból Vass Imre érvelt a javaslat mellett, kiemelve, hogy azáltal átláthatóbban működhet majd a végrehajtói kamara, amivel tovább növekedhet a törvénykezésbe vetett állampolgári bizalom.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta, egyetértenek azzal, hogy változtatni kell a végrehajtókról szóló törvényen, szerintük azonban elsősorban a végrehajtási költségek csökkentésére kellene koncentrálni.

A szocialista politikus emellett érthetetlennek nevezte a miniszteri biztos jogköreinek további bővítését, köztük azt a javaslatot, hogy a biztos indoklás nélkül kezdeményezheti a kamara tisztségviselőinek visszahívását a közgyűlésnek.

Rubovszky György erre válaszolva azt mondta, az indoklás nélküli visszahívások hátterében a köztestületek esetében általában a bizalomvesztés áll.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy a köztestületeknél a polgári törvénykönyv (Ptk.) lehetőséget ad hasonló rendelkezések életbe léptetésére.

A Jobbik vezérszónoka, Staudt Gábor - a párt későbbi felszólalóihoz, Szilágyi Györgyhöz és Z. Kárpát Dánielhez hasonlóan - azt mondta, hogy ugyan támogatják a mostani kisebb módosításokat, hosszabb távon azt szeretnék, ha a kormányoldal nonprofit alapon alakítaná át a végrehajtási rendszert.

Hasonló álláspontot képviselt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki a módosítás támogatása mellett megjegyezte, hogy indokolatlan volt 1994-ben kivenni a bíróságok hatásköréből a végrehajtói feladatokat.

Rubovszky György zárszavában jelezte, Bárándy Gergely a vitában elhangzó felvetésére reagálva kezdeményezni fogja, hogy a törvénymódosítás térjen ki arra is, hogy a határozatképtelen közgyűlés ismétlésére legkorábban az első ülést követő nyolcadik napon, legkésőbb pedig harminc nap múlva kerülhessen sor.

Az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.