rss      tw      fb
Keres

Timmermans: a meglévő uniós ellenőrző mechanizmusokat kell jobban kihasználni az alapvető jogok érvényesüléséhez


MTI 2015. március 30., hétfő 18:25

Az Európai Bizottság első alelnöke szerint az alapvető jogok EU-n belüli érvényesülését illetően elsősorban a ma is meglévő ellenőrző mechanizmusokat kellene jobban kihasználni, ugyanis a tagállamok körében nem mutatkozik egységes politikai akarat új eszközök létrehozására, és a tagországok kormányait tömörítő Európai Tanácsban a kelleténél kevesebbet foglalkoznak az emberi jogokkal.

Frans Timmermans az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) által szervezett meghallgatáson fejtette ki ezt a véleményét, válaszolva egyes EP-képviselők azon felvetésére, hogy az uniónak évente minden egyes tagállam „alapjogi teljesítményét” értékelnie kellene.

A LIBE-meghallgatást kifejezetten az alapvető jogok unióbeli helyzetének szentelték. Louis Michel belga liberális és Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő volt az, aki felvetette az országonkénti, rendszeres minősítés szükségességét. Lunacek érvei közt szerepelt az is, hogy ha minden egyes országot megvizsgálnának, azzal csökkenteni lehetne a felerősödött nacionalizmust egyes, az EU-ban ismételten bírált tagországokban, mert nem lenne talaja a „rossz Brüsszel támad minket” hangoknak.

Válaszában Timmermans, aki a Jean-Claude Juncker vezette uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény második embere - holland szociáldemokrata politikus, hazája volt külügyminisztere - elmondta, hogy a tanácsban meglehetősen nagy az óvatosság a jogállamisági, illetve az európai alapértékekhez kötődő ellenőrző mechanizmusokat illetően - részben annak nyomán is, hogy annak idején, miután a Jörg Haider vezette, szélsőjobboldali osztrák Szabadságpártot bevették a bécsi kormánykoalícióba, az unió bizonyos értelemben bojkott alá helyezte Ausztriát, ám ez a kiközösítő politika teljes kudarcot vallott.

Frans Timmermans úgy vélekedett, hogy Európának ma, amikor a kontinensen növekszik a türelmetlenség, zsidók gondolkodnak a kivándorláson, muszlim közösségeket zaklatnak és romákat üldöznek, „inkluzív toleranciát” kellene tanúsítania. Ez a befogadó türelmesség - mondta - több kell legyen, mint a pusztán szekuláris állam vallási elfogulatlansága és közönye: minden közösség felé nyitottságot kell mutatni.

Az Európai Bizottság első alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy az európai alapértékeket csak akkor lehet megőrizni, ha a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok hármasa maradéktalanul érvényesül, és e három komponens egyikét sem lehet a másik kettő rovására érvényesíteni.

Timmermans emlékeztetett arra, hogy a gazdasági válság kétségtelenül negatív hatással járt számos alapjog érvényesíthetőségére, különösen a szociális alapjogok területén. Van azonban egy másik összefüggés is - figyelmeztetett -, mégpedig az, hogy a válságban Európa mindig megtalálja azokat a kisebbségeket, amelyeket bűnbaknak kiálthat ki, és ez jelenti a szélsőségesek munícióját.

A LIBE meghallgatásán szintén beszámolót tartott Kristine Lice, az EU Tanácsán belül működő - alapjogokkal, állampolgári jogokkal és a személyek szabad mozgásával foglalkozó - munkacsoport elnöke, Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka, illetve Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa. Muiznieks előadásában elhangzottak olyan emberi jogokat érintő kérdések is, mint például a börtönök túlzsúfoltsága, és e vonatkozásban az ET-biztos azon országok között említette Olaszország, Magyarországot, illetve Bulgáriát, ahol rossz a helyzet.