rss      tw      fb
Keres

Edgar Wallace angol író 140 éve született


MTI 2015. március 30., hétfő 11:43

Száznegyven éve, 1875. április 1-jén született Edgar Wallace angol író, King Kong történetének kiötlője. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:

A színész Richard Horatio Edgar Marriott (művésznevén Walter Wallace) és Polly Richards színésznő törvénytelen fiaként látta meg a napvilágot. Korán gyámszülőkhöz került, nevelőapja halszállítással foglalkozott. A kis Edgar tizenkét éves korában búcsút intett az iskolának, s több foglalkozásban is kipróbálta magát: volt újságárus, kifutófiú, munkás, de a színház világa és a szavak iránti szeretete nem hagyta nyugodni. Tizennyolc évesen katonának állt, de még mielőtt dél-afrikai szolgálati helyére utazott volna, megvalósult nagy álma: egy londoni varietében előadták szerzeményét, amelyet a közönség felállva ünnepelt.

A katonaéletet nehezen bírta, előbb egy egészségügyi alakulathoz, majd a sajtóosztályra helyeztette át magát. Ekkoriban már lelkesen írogatott, nem telt bele sok idő és a helyi irodalmi élet egyik legismertebb alakja lett. Elsősorban Rudyard Kipling hatott rá, aki 1898-ban személyesen nyújtott át neki egy irodalmi díjat, fényes jövőt jósolva a lelkes fiatalembernek. Wallace 1899-ben leszerelt, a Reuters és a Daily Mail tudósítójaként küldözgette jelentéseit a búr háborúról. 1901-ben megnősült, a következő évben a Rand Daily Mail szerkesztőjének nevezték ki. Tisztes fizetése volt, de még többet költött, egyre súlyosabb adósságokkal küszködött, s 1902-ben, kétéves kislánya elvesztése után, hazaköltözött Londonba.

Az 1905. évi orosz-japán háborúban a Daily Mail tudósítójaként orosz és brit kémekkel is találkozott, ez ihlette első regénye, a The Four Just Men megírására. A könyv sikeresnek bizonyult, de szerzője a szerencsétlen reklámkampány miatt anyagilag vesztett rajta. 1907-ben pontatlanul tudósított a kongói háborúról, ezért elbocsátották, a Daily Mail történetében ő volt az első tudósító, aki erre a sorsra jutott.

A tönk szélére került Wallace afrikai élményeiből kezdett regényeket írni, s hamarosan nemcsak adósságait fizette ki, hanem busás jövedelemre is szert tett. Nagy lábon élt: három lakást és egy lóversenyistállót tartott fenn Londonban, fényűző partikat adott. 1921-ben ismét megnősült, második felesége 23 évvel volt fiatalabb nála, a drága holmikat kedvelő nőtől egy lánya született.

Wallace elképesztő sebességgel dolgozott, volt olyan műve, amelyet négy nap alatt írt meg. A technika vívmányait is igénybe vette: előbb diktafonra mondta a szöveget, amelyet aztán a neje vagy a titkára legépelt, ő csak ekkor javított vagy változtatott rajta. Különös tehetsége volt a párbeszédek írásához, emiatt szerették később forgatókönyveit a rendezők. Pályafutása alatt mintegy 175 regényt, 24 színdarabot, 50 kötetnyi elbeszélést és számtalan újságcikket írt, 160 művét filmesítették meg, többet, mint bárki másét. Emellett még arra is jutott ideje, hogy tíz kötetben megírta az első világháború történetét Nemzetek háborúja címmel. Nem véletlenül nevezte őt Graham Greene „eleven könyvgyárnak”. Az 1920-as években az Angliában eladott könyvek egynegyedét Wallace írta, a Biblia után az ő műveit olvasták a legtöbben.

A mennyiség nem mindig járt együtt a minőséggel, de kétségtelen tény, hogy nagyon értett a figyelem ébrentartásához, a borzalmak mesteri adagolásához, a fordulatos meseszövéshez. Magyarul is legalább 70 kötete jelent meg, a legismertebbek: A zöld íjász, A halál angyala, A sárga kígyó, A hatalom könyve, Az erőszak ökle. Forgatókönyvei közül a King Kong aratta a legnagyobb sikert, a film bemutatóját azonban már nem élte meg. Az írót nem sokkal Hollywoodba érkezése után honfitársa, az Angliába hazakészülő Ivor Novello (a Tarzan egyik forgatókönyvírója) meghívta búcsúpartijára, de az akkor már súlyos beteg Wallace kimentette magát. Amikor Novello vonatra szállt, hogy a keleti part felé vegye útját, megdöbbenve értesült arról, hogy Wallace is vele utazik - egy koporsóban. A cukorbeteg Wallace tüdőgyulladást kapott, kómába esett, és 1932. február 10-én meghalt. Amikor a brit lobogóval letakart koporsója végighaladt a londoni lapszerkesztőségek utcáján, a Fleet Streeten, a zászlókat félárbocra engedték, és megszólaltak a templomok harangjai.

King Kong történetét számtalanszor feldolgozták, a hatalmas gorilla a múlt század ikonikus figurájává vált. Legutóbb a Peter Jackson által rendezett filmváltozat csalogatta be a nézőket a mozikba.