rss      tw      fb
Keres

A Ferenc pápa vezette római húsvét programja


MTI 2015. március 29., vasárnap 4:00

A Szent Péter téren ünnepelt Virágvasárnappal kezdődik a Ferenc pápa vezette nagyhét Róma városában. Az egyházfő nagycsütörtökön rabok lábát mossa meg a római Rebibbia börtönben, nagypéntek este a Colosseumnál vezeti a Via Crucis keresztútját.

Vatikáni hagyomány szerint a virágvasárnapi szertartás a Szent Péter közepén álló obeliszknél kezdődik, ahol a pápa megáldja a pálma- és olajfaágakat. Ferenc pápa, bíborosok és püspökök a pálmaággakkal a kezükben vonulnak át a téren a hívők között a Szent Péter-bazilika lépcsősorán felállított oltárig - Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére.

Az olajfaágak a dél-olasz Puglia tartományból érkeznek, a fonott pálmaágak az északnyugati Liguria ajándékai. Olaszország többi templomában szintén olajfa és pálmaágakat áldanak meg és osztanak szét a hívők között.

Nagycsütörtökön Ferenc pápa krizma (olaj-)szentelési misét mutat be a Szent Péter-bazilikában. A felszentelt olajat az év során végzett szertartásokhoz használják. Csütörtök délután Ferenc pápa a római Rebibbia börtönbe látogat el, az olasz főváros legnagyobb büntetés-végrehajtási intézetébe. Az egyházfő a börtönben 12 férfi és nő rabnak mossa meg a lábát - ahogyan az utolsó vacsorán Jézus tette tanítványával (in coena Domini). A lábmosás szertartását Ferenc pápa 2013-ban egy római fiatalkorúak börtönében végezte, tavaly pedig egy szintén római rehabilitációs központ betegeinek a lábát mosta meg.

Nagypénteken Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában igeliturgiát tart, majd este a Colosseumnál a Via Crucis keresztútját vezeti, amely szokás szerint az ókori amfiteátrumtól a Colosseumtól szemközti Palatinus-dombig halad. A 14. stáció meditációit az idén Renato Corti, az olasz Novara városának nyugalmazott püspöke írta. A Vatikán honlapján olvasható szöveg Jézus szenvedését az emberkereskedők kezébe kerülő menekültekhez hasonlítja és azokéhoz, akiket méltóságteljes munka helyett rabszolgasorsba kényszerítenek. A meditációkban szó van a gyerekkatonákról, a hitük miatt üldözöttekről, a családról, a nők helyzetéről, valamint a szexuális visszaélés áldozataivá vált gyerekekről és fiatalokról is, akiktől az egyház „alázatos bocsánatot kér”. Utoljára a pedofília áldozatairól a római via Crucis meditációja 2005-ben emlékezett meg, amikor a szöveget Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani kongregáció akkori prefektusa írta, akit nem sokkal később pápává választottak. Tíz évvel ezelőtt Ratzinger bíboros az egyház „szennyének” nevezte a kiskorúakkal való visszaéléseket.

Szombat este Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában vezeti a húsvéti liturgiát, húsvét vasárnap a Szent Péter téren ünnepi misét mutat be és délben Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra.