rss      tw      fb
Keres

Nigéria - országismertető


MTI 2015. március 27., péntek 13:32

Március 28-án Nigériában elnök- és parlamenti választásokat tartanak. Főbb országismertető adatok az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállításában:

A nyugat-afrikai ország területe 923 768 négyzetkilométer, több mint 177 milliós lakosságával Afrika legnépesebb országa. A lakosság 500-nál is több különböző nyelvet beszél, a 250-nél is több törzs és etnikum közül a legjelentősebb északon a muszlim hausza és fulbe, délen a keresztény vagy törzsi vallásokat követő joruba és igbo. A lakosság mintegy fele muszlim, 40 százaléka keresztény, a többi törzsi vallásokat követ. Fővárosa Abuja, a hivatalos nyelv az angol, a hivatalos pénznem a naira.

Gazdaság: Nigéria a kontinens vezető gazdasága, Afrika legnagyobb, a világ hatodik legnagyobb olajkitermelője. A gazdaság csaknem kizárólag az olajra épül, de a szabotázsakciók, a vezetékek hegesztési hibái és a nagyüzemi méretű lopások gyakran nehezítik meg a kivitelt. Jóllehet a gazdaság a válság éveiben is 6-8 százalékkal növekedett, a gazdagság nyomorúsággal párosul: a lakosság 62 százaléka, több mint százmillió ember kilátástalan szegénységben él. Hihetetlen méreteket ölt a korrupció, kormányzati tisztviselők gyakran hónapok alatt válnak dollármilliomossá. Az infrastruktúra elmaradottsága az olajipar működését is akadályozza. 2013-ban a gazdasági növekedés 6,2 százalékos, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 2800 dollár, a munkanélküliség 23,9 (2011. évi adat), az infláció 8,7 százalékos volt.

Történelem: A terület 1914-ben angol gyarmat lett, 1960-ban nyerte el függetlenségét, 1963-tól tagja a brit Nemzetközösségnek. Az ország az 1980-as évek közepétől katonai uralom alatt állt, a tábornokok kemény kézzel bántak minden ellenzékivel, de a korrupcióval nem tudtak megbirkózni. A polgári kormányzáshoz 1999-ben tértek vissza, új alkotmányt fogadtak el, és Olusegun Obasanjót választották elnökké. Az új vezetés is képtelen volt úrrá lenni az etnikai villongásokon, a muszlim-katolikus ellentéten és a gazdasági nehézségeken.

A 2002-ben alakult, a saría (iszlám jog) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram - hausza nyelven körülbelül azt jelenti, hogy a hamis (nyugati, nem iszlám) tanítás tilos - szélsőséges iszlamista szervezet az évtized elejétől főleg az ország északi területén hajtja végre terrorakcióit, de 2015 februárjától a szomszédos Csádban, Kamerunban és Nigerben is támadásokat intéz a békés lakosság ellen.

A Boko Haram március 7-én hűséget fogadott az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezetnek, amely ellenőrzése alatt tartja Irak és Szíria jelentős részét. A világsajtó naponta ír a Boko Haram erőszakos cselekedeteikről: öngyilkos merényletekről, amelyek végrehajtására sokszor gyerekeket vesznek rá, keresztény lakosok megöléséről, túszejtésekről, a túszok lefejezéséről, nők és gyerekek elrablásáról, lemészárlásáról. Az állandósult harcok miatt az eredetileg 2015. február 14-re kiírt választásokat hat héttel elhalasztották, és a voksolás előtt három nappal biztonsági okokból Nigéria minden határát lezárták.

Államszervezet: Az 1999 óta érvényes, 2010-ben módosított alkotmány szerint a négy évre közvetlenül választott, egyszer újraválasztható államfő egyben a végrehajtó hatalom feje és a hadsereg főparancsnoka is. A törvényhozó hatalom letéteményese az egyszerű többséggel szintén négy évre választott kétkamarás parlament, a 109 tagú szenátus és a 360 tagú képviselőház. (Az ország szövetségi köztársaság, és mind a 36 szövetségi állama saját parlamenttel rendelkezik.)

A legutóbbi, 2011-ben tartott választásokat a Népi Demokratikus Párt (PDP) fölényesen nyerte: a szenátusban 73, a képviselőházban 205 helyet szerzett. Az államfői tisztséget 2010 májusától a katolikus Goodluck Jonathan tölti be, aki a muszlim Umaru Musa Yar'Adua halálát követően lépett hivatalba, s megnyerte a 2011. áprilisi elnökválasztásokat is. A hivatalos végeredmény közzététele után az ország északi, főleg muszlimok lakta tartományain erőszakhullám söpört végig, amelynek számos halálos áldozata volt.

A mostani elnökválasztásokon induló 14 jelölt között van a jelenlegi elnök, Goodluck Jonathan, akiben az évek során sokan csalódtak. Legnagyobb ellenfele az előző választáson mögötte 32 százalékot szerzett muszlim Muhammadu Buhari, aki katonai kormányzata élén 1983 és 1985 között egyszer már volt az ország első számú vezetője, s 2013 februárjában tevékeny szerepet vállalt a legnagyobb ellenzéki pártokat tömörítő Progresszív Kongresszus (APC) párt alapításában. A nemzetközi megfigyelők a választások után a véres zavargások kiújulásától tartanak, és a választási csalások lehetőségét sem zárják ki.