Európai Unió, avagy egy év átalakulásai
- Részletek
- Külföldi hírek - 2010/4. negyedév
- 2010. december 30. csütörtök, 08:21
MTI 2010. december 30., csütörtök 6:00
Az Európai Unió idei átalakítása jövőre kezdődik: a döntések idén születtek, de a változások határidői távolabbiak.
"Európa válságról válságra találja ki önmagát. Nem lehetünk kiszolgáltatva a piacok kénye-kedvének, fel kell tehát építeni egy gazdasági kormányzatot" - mondta tavasszal Bernard Kouchner francia külügyminiszter.
Az eddig csak tanácsadó jogú EU-szintű piacfelügyeleti bizottságok helyén EU-szintű hatóságok alakulnak. Az Európai Központi Bank igazgatótanácsi tagjainak, az Európai Bizottság illetékes tagjainak és az EU-szintű szakfelügyeleti hatóságok vezetőinek részvételével a pénzügyi piacok elméleti felügyeletére létrejön az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB), a szintén újonnan alakuló, a gyakorlati teendőket ellátó szakhatóságokkal együttműködésben, amelyekből három lesz: a londoni székhelyű Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA), a frankfurti székhelyű Európai Biztosítási és Foglalkozási-nyugdíj Hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (ESMA) párizsi székhellyel.
Meg nem kérdőjelezve a nemzeti felügyeleti hatóságok helyi illetékességét, az eddigi lazaságtól eltérően az új EU-hatóságok egységes szabályokat dolgoznak majd ki a nemzeti hatóságok, pénzügyi intézmények számára. Ellenőrzik, miképp tartják be a nemzeti hatóságok a közös szabályokat, közvetítenek és eldöntik a nézeteltéréseket a nemzeti hatóságok között. Rendkívüli helyzetben a nemzeti hatóságok feje fölött átnyúlva közvetlen intézkedéseket is hozhatnak, betilthatnak egyes pénzügyi termékeket.
A származékos értékpapírok tőzsdén kívüli (OTC) kereskedelmének felügyelete a termékek regisztrálásának, ellenőrzésének bevezetésével szorosabb lesz. A korábbi helyi, például német kísérletek után most már EU-szinten bejelentéskötelesek az áresésre játszó, kölcsönalapú értékpapírügyletek (short selling), beleértve az állampapírokat is, a fedezet - azaz kölcsönzés - nélküli ilyen ügyleteket ("naked short selling") pedig megtiltják. Intézkednek a befektetők védelmére is a befektetési alapok gondatlansága és önkénye ellen. Serényen készülnek a javaslatok Brüsszelben a pénzügyi tevékenység adója, vagyis az általános bankadó egységes EU-szintű irányelveire is.
Nem lesz könnyű a kormányok dolga sem. Mindjárt januárban kezdődik az első - és azután évente rendszeres - "európai félév". A félévet a Bizottság ajánlásai alapján a gazdasági-pénzügyminiszteri tanács nyitja, tanácsokkal látva el a tagországok kormányait. A kormányoknak áprilisban át kell tekinteniük középtávú költségvetési stratégiájukat és felvázolni hazai reformprogramjaikat a közös célszámok érdekében. Júniusban és júliusban az Európai Bizottság és a Tanács véleményt mond, utána a tagállamok véglegesíthetik a következő évi költségvetés tervezetét.
Mindezt nagyobb szigor kíséri majd. Az EU állam- és kormányfői ősszel egyetértettek abban, hogy erősíteni kell az államháztartási hiányra és a közadósságra vonatkozó, GDP-arányosan 3 százalékos, illetve 60 százalékos korlát kikényszerítését. A túlzottdeficit-eljárás alá kerülő euróövezeti országok alapesetben a GDP 0,2 százalékának megfelelő, nem kamatozó letétet fizetnek, és a letét bírsággá változik a korrekciós határidőt elmulasztók számára. Kieshetnek az EU-alapok kedvezményezettjei közül is. A letét és a bírság intézménye és mértéke nem új, 1997 óta érvényben van, de új, hogy már a veszélyzóna felé tartó országoknak is kauciót kell majd adniuk kamatozó letét formájában, és főleg új lesz az eljárás rendje: egy kidolgozandó tesztlap alapján, illetve a túlzott deficit-eljárás alá kerüléssel, majd a határidő-mulasztással egyidejűleg automatikusak lesznek a szankciók, hacsak a miniszteri tanács minősített többsége nem mentesíti a delikvenst. Eddig fordítva, a miniszteri tanács egyedi jóváhagyása kellett minden szankciófokozathoz, és e halogató, politikailag is befolyásolható mechanizmus miatt büntetésre nem is volt példa az euróövezet 1999-es megalakulása óta, pedig a határsértők számosan voltak és vannak.
A nagyobb szigor később az euróövezeten kívül is az összes tagállamra vonatkoznék. A büntetési menetrendről és a tételekről várhatóan jövő nyáron döntenek az állam- és kormányfők.
Ami idén már beindult - habár csak 2013-ra lesz állandó EU-intézmény -, az sem kevés: ez a tavasszal alakított, Luxemburgban bejegyzett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), amely az euróövezeti kormányok által vállalt 440 milliárd eurónyi garanciából, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) rendelkezésre tartott 60 milliárd eurójából és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) szintén e célra elkülönített 250 milliárd eurós keretből, összesen 750 milliárd euróból segítheti ki a közadósságot piacról finanszírozni átmenetileg nem - vagy csak túl drágán - képes kormányokat akár akaratuk ellenére, súlyos egyensúlyi feltételeket szabva. Az eszköz első kedvezményezettje Görögország, a második Írország volt.
A múlt tapasztalatai persze arra vallanak, hogy a magán- és a közpénzügyek helyzetét kevésbé a szabályok, inkább a gazdasági körülmények határozzák meg. Az évtized eleji, sorozatos német és francia hiánykorlátsértések tanulságaként az EU eltekintett a szankcióktól, lazította a korrekciós határidőket, enyhítette a szigort. És lám, az euróövezeti országok összesített államháztartási hiánya a 2003-as 3,1 százalékos csúcsról 2007-re - a világválság előtti utolsó "békeévre" - 0,6 százalékra csökkent, a bruttó közadósság pedig a 2005-ös csúcsról, 70,1 százalékról 2007-re 66,0 százalékra apadt, alapjában a gazdasági fellendülés miatt. Más szóval, ha jól megy a gazdaságnak, akkor szinte minden rendszer jó, ám ha rosszul megy, a szabályozás nem csodaszer. Ám mindenesetre létrejönnek a közös pénzügyi-gazdasági kormányzás új eszközei, előre mutatva az "Európai Egyesült Államok" távoli jövője felé.
