A Szabadság Rádió orosz szolgálata a médiatörvényről



Magyarország rátámadt a szólásszabadságra

Andrej Sarogodszkij összeállítása a Radio Szvaboda 2010. december 25-ei adásában hangzott el

Az EU-vezetése és az EBESZ sajtószabadság kérdésében illetékes képviselője élesen bírálta a magyar hatóságokat a médiáról elfogadott új – a tömegtájékoztatás valamennyi eszköze feletti ellenőrzést erőteljesen megszigorító – törvény miatt. A törvény számos rendelkezése lehetővé teszi, hogy normáit a szabályozó hatóság különbözőképpen értelmezze. Emellett a médiatörvény megsértése jelentős pénzbírsággal fenyeget.

A magyar parlament által december 20-án elfogadott, a tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező új törvény a sajtó feletti ellenőrzést átadja az ún. Médiatanácsnak. A Tanács vezetése teljes egészében az országot ma irányító párt, a Fidesz (Magyar Polgári Szövetség) képviselőiből áll. A Tanács felállítása lehetővé teszi az állami és magán elektronikus médiumok, újságok és internetes portálok felügyeletét.

Orbán Viktor miniszterelnök kormánya a törvény elfogadását azzal indokolja, hogy nélkülözhetetlen a technológiai fejlődést, mindenekelőtt az internet gyors fejlődését tekintetbe nem vevő elavult normák megreformálása.

A magyarországi új médiatörvény felháborodást keltett az európai struktúrákban, mindenekelőtt az Európai Unióban, ahol jövő év január 1-jétől Magyarország fog elnökölni. Jean Asselborn, az EU-elnökséget jelenleg betöltő Luxemburg [Sic! Tévedés, most belga elnökség van!!! – Sz.B.Z.] külügyminisztere a törvényt „ a demokráciát közvetlenül fenyegető törvénynek” nevezte.

Az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője, Dunja Mijatovic külön nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a törvény a teljes médiatartalmat – a rádióban és televízióban, az újságokban és az interneten – egy és ugyanazon elvek alapján szabályozza, ami ellentétes az EBESZ-szabályokkal.  „A hatalom ilyen mérvű koncentrálása a szabályozó hatóságok kezében példa nélküli az európai demokráciákban. A nyomtatott sajtó szabályozása akadályozhatja a szabad vitákat és a vélemények pluralizmusát. Noha az online média szabályozása technikai értelemben gyakorlatilag lehetetlen, ez a helyzet még így is öncenzúrához vezet” – mondta Mijatovic.

Számos megfigyelő szerint a törvény kulcsrendelkezéseit felettébb homályosan fogalmazták meg. Ez többek között vonatkozik a „közrend megsértésének” fogalmára is. Ráadásul a törvény előírásai szerint a közrend megsértése esetén az újságíróknak fel kell fedniük információik forrásait.

Sz. Bíró Zoltán magyar politológus úgy véli, hogy Magyarországon a tömegtájékoztatási eszközök korrekt módon működtek, így nem volt alapja a felettük gyakorolt ellenőrzés megszigorításának. Eközben egyértelmű, hogy a parlamentben több mint kétharmados többséggel rendelkező kormányzó párt a hatalom további koncentrálására törekszik.

„Úgy gondolom, hogy ebben benne van mind a hatalom koncentrálásának, mind a tömegtájékoztatási eszközök feletti ellenőrzés további megszigorításának szenvedélye. Ha már sikerült tavasszal megszerezni a parlamenti mandátumok kétharmadát, akkor lehet azt állítani, hogy a jelenlegi kormány csaknem korlátlan lehetőségekkel rendelkezik. Ezért úgy gondolom, hogy minden irányban – beleértve az új alkotmány létrehozását is – átalakítják a mai Magyarország politikai tájképét, így a tömegtájékoztatási eszközök feletti kontrollt is.” „Magyarországon jelenleg nincs olyan politikai erő, amely képes lenne ellenállni ezeknek a törekvéseknek”  – jegyzi meg Sz. Bíró.

„A liberális pártok be se kerültek a parlamentbe. A szocialisták a választások után meggyengültek. Van egy jobboldali radikális párt, ám úgy gondolom, hogy a mai Magyarországnak jobb lenne, ha politikai pozíciójuk a jelenleginél is gyengébb lenne. Létezik még egy nehezen meghatározható új párt, némi ’zöld’ árnyalattal, de úgy vélem, hogy a lehetőségeik ugyancsak korlátozottak. Vagyis tényleges ellenerő a mai Magyarországon egyelőre sajnos sem a nyilvános politikában, sem a civil erők közegében nem jött létre.”

Még az új törvény elfogadása előtt a cenzúra bevezetése elleni tiltakozás jeleként több magyar hetilap üres címlappal jelent meg. Lengyelországban ezen a héten a Gazeta Wyborcza magyar nyelven fejezte ki szolidaritását a magyar újságírókkal.

Sz. Bíró feltételezése szerint a nemzetközi nyomás talán arra késztetheti a magyar hatóságokat, hogy enyhítsenek a törvény szigorán. „Az európai politika olyan jelentős alakjai, mint Luxemburg külügyminisztere vagy mint a német politika elsőszámú tényezője, Angela Merkel kancellárasszony már nyilvánosan is felvetette kérdést. Úgy gondolom, hogy ezek a figyelmeztetések a törvény bizonyos részeinek újragondolására és enyhítésére késztethetnek” – reménykedik Sz. Bíró Zoltán.

Magyarország történetének orosz szakértője, Alekszandr Sztikalin arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU vezetésében aggodalmat keltő magyar politikai helyzet a szocialista politika csődjének következménye, amelynek eredményeként az ország mély válságba került. Tekintettel arra, hogy a gazdasági helyzet Magyarországon az utóbbi időben némiképp javult, a jelenlegi kormányzópárt, a Fidesz pozíciója most meglehetősen erős. „Oly mértékben voltak erősek a korábbi, a hatalmat nyolc éven át birtokló szocialista kormánnyal szembeni érzések, hogy nem meglepő, hogy a legutóbbi választáson az ellenzéki Fidesz ilyen nagy számú szavazatot kapott. Úgy gondolom, hogy a következő két-három évben nincs miért nyugtalankodniuk. A társadalmi érzület olyan, hogy egyelőre a bizalom elégséges tartalékaival rendelkeznek – feltételezi A. Sztikalin.

Az európai parlamenti képviselők kijelentették, hogy figyelemmel kísérik a szólásszabadság magyarországi helyzetének alakulását, és válaszlépéseket helyeztek kilátásba, amennyiben a szólásszabadság elveit megsértenék az országban.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!