Képünk a világban: újabb külföldi reakciók a magyar médiatörvényre



Pénteki és csütörtöki reakciók

Berliner Zeitung: „A rémuralom valószínűtlen, de demokráciáról többé már nem beszélhetünk” – mondja Konrád György

A Berliner Zeitung pénteken azt a Konrád Györgyöt szólaltatja meg, akinek a nemzedéke tett talán a legtöbbet a magyar sajtószabadságért. „Ez erősen emlékeztet engem 1933-ra, amikor az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) látszólag demokratikus feltételek között választási többséggel hatalomra jutott" – idézte a liberális író szavait a dpa német hírügynökség pénteken. „A kormány most megkísérli érvényteleníteni azt, amit a sajtószabadság 1989-es bevezetésével elértünk. Az új médiatörvény Magyarországon durva cenzúraintézkedés. Konrád szerint a törvény igazi veszteség Magyarország számára, és a demokrácia leépítését jelenti, „és ha Magyarország Németországhoz viszonyítva egy nagyon kicsi ország is, és a rémuralom valószínűtlen, demokráciáról többé már nem beszélhetünk".

***

La Libre Belgique: az EU egyetlen tagországa sem halad jó irányban

A belga napilap A törvény móresre tanítja a médiát című pénteki írásában foglalkozik a törvénnyel, illetve a jelenséggel. Olivier le Bussy tudósító felidézi a törvény legfontosabb vitatott elemeit, illetve az ezeket ért kritikákat. Megjegyezi, hogy a vita hamar túllépte a magyar határokat, és csupán néhány nappal azelőtt robbant ki, hogy Magyarország átveszi Belgiumtól az Európai Unió soros elnökségét. Az Európai Bizottság egyelőre óvatosan csak a helyzet közeli figyelésére, illetve értékelésére tett ígéretet a törvénnyel kapcsolatban. A sajtószabadsággal kapcsolatban általánosságban idézi a szerző a Riporterek Határok Nélkül szervezet egyik illetékesét is „…az EU egyetlen tagországa sem halad a jó irányban”.

***

EU: A sajtószabadságért felelős alelnök szöveget kér

Pénteken a Financial Times „Az EU nyomást gyakorol Magyarországra a médiatörvény ügyében” című írásában arról számolt be, hogy a héten elfogadott médiatörvényről levélben érdeklődik a magyar kormánynál Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez írt levelében a holland biztos egyebek közt azt kéri, küldje el neki a jogszabály teljes szövegét, hogy pontosan el tudja dönteni, összhangban van-e az a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályokkal. A levél az új médiaszabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is felvet. Emellett Neelie Kroes kérdésesnek tartja, hogy a törvény összhangban van-e azzal az uniós előírással, amely tiltja a tagországoknak, hogy szabályozását más tagállamok sajtószerveire is kiterjessze.

(Ehhez az MTI-hírhez lásd Balogh S. Éva írását: Az MTI a kormány szolgálatában? )

***

Manfred Grund CDU-frakcióigazgató: Abszurd a magyar uniós elnökség megkérdőjelezése

Teljes képtelenségnek nevezte csütörtökön a német parlament egyik magas rangú képviselője, hogy az új magyar médiatörvény elfogadása kapcsán megkérdőjelezzék a magyar kormány Európa iránti hűségét, vagy akár a magyar európai uniós elnökség jogosságát. Manfred Grund, a német kereszténypártok, a CDU és a CDU parlamenti frakciójának igazgatója az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ezek a vélemények felületes pártpolitikai álláspontot tükröznek. A képviselő szerint mindezt Európa érdekében is be kell szüntetni, és különösen abszurdnak tartja a magyar uniós elnökség megkérdőjelezését. „Ha indokolt a magyar médiatörvény bírálata, akkor a törvényt és annak tartalmát különleges alapossággal kell kivizsgálni, mert a média szabadsága és sokszínűsége egy demokráciában magától értetődően fontos érték."

(Ehhez az MTI-hírhez lásd Naetar-Bakcsi Ildikó jegyzetét: Mit mondott pontosan Manfred Grund?)

***

Schwarzenberg cseh külügyminiszter: A törvény ellentmond az Európai Unió alapelveinek

A dpa Karel Schwarzenberg cseh külügyminisztert szólaltatja meg csütörtökön, aki az Európai Unió demokratikus alapelveivel „összeegyeztethetetlennek” nevezte az új magyar médiatörvényt. Schwarzenberg szerint a törvény jelenlegi formájában veszélyes: „Ha a törvény cikkelyeit megfelelően értelmezzük, akkor az a média teljes elhallgattatásához vezethet.” A cseh külügyminiszter szerint az Európai Uniónak rögtön a magyar uniós elnökség január elsejei kezdetekor egyértelművé kell tennie a törvénnyel kapcsolatos álláspontját. Szerinte európai keretekben kellene rögzíteni, hogy a szóban forgó törvény ellentmond az Európai Unió alapelveinek: „Mindezt rögtön az uniós elnökség kezdetekor teljes egyértelműséggel kell kimondani. Szeretjük a magyarokat, de ezzel ők valóban rögtön az elején eljátszották hírnevüket.” Ugyanakkor óvta az uniót attól, hogy a Lisszaboni Szerződés alapján azonnal szankciókkal fenyegesse meg Magyarországot; az EU-nak nem kellene rögtön ágyúval lőnie. Reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „meggondolja magát és módosítja a törvényt”.

***

A zöld Daniel Cohn-Bendit szerint nehezen lesz emészthető

A német Deutschlandfunk rádióállomásnak csütörtökön nyilatkozó Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek egyik vezetője szerint: „Európa számára nehezen lesz megemészthető”, hogy az Európai Unió soron következő elnöke a médiát felügyelő hatóságot hoz létre. Cohn-Bendit szerint Magyarország „kellemetlen viták” előtt áll: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben „viharos” ülésre számíthat, amikor januárban előterjeszti majd országa európai uniós elnökségi programját.

***

Európai politikusok a törvény átformálásának lehetőségeiről csütörtökön (Guido Westerwelle, Werner Hoyer, Guy Verhofstadt, Martin Schulz, az Európai Parlament liberális frakciójának német képviselői, a Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője, Denis MacShane, a korábbi brit EU-ügyi államtitkár)

Guido Westerwelle német és Martonyi János magyar külügyminiszter a médiatörvény esetleges megváltoztatásáról tárgyalt telefonon csütörtökön. A megbeszélésről Martonyi tájékoztatta a hazai hírgyárat. Míg a német külügyminisztérium szóvivője szerint „…barátságos légkörben a médiatörvény megváltoztatásának lehetőségéről beszéltek”, magyar oldalon semlegesebb fogalmazás született. Eszerint Martonyi közölte: „Magyarország teljes mértékben elkötelezett a jogállamiság és az európai értékrend képviselete mellett".

Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere szerint a médiatörvény „nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre”. „Ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit.”

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője Brüsszelben kiadott közleményében írja: „Magyarországon fenn kell tartani a sajtószabadságot”.

Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke a Deutschlandradio Kulturnak adott interjúban úgy vélte: Magyarország arra készül, hogy lerombolja az Európai Unió alapvető értékeit. Felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen szerződésszegési eljárást. Azt is hozzátette, hogy sajnálatos módon más uniós államok is Magyarországéhoz hasonló úton járnak a kényelmetlen médiumok fölötti ellenőrzés terén.

Az Európai Parlament liberális frakciójának német képviselői felszólították pártjuk, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét, egyben német külügyminisztert: tegyen lépéseket Magyarország elleni szankciók elrendelése érdekében – írja a Die Welt. Guido Westerwelle FDP-elnöknek (és német külügyminiszternek) most „mielőbb lépnie kell és kollégáival meg kell szerveznie a többséget (az Európai Tanácsban a szankciók érdekében), ellenkező esetben tekintélyelvű rothadás vonul be az Európai Unióba” - jelentette ki a konzervatív újságnak nyilatkozva Alexander Lambsdorff, német liberális EP-képviselő. Emlékeztetett arra, hogy az alapvető európai értékek, így a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadság megsértése esetére a lisszaboni szerződés jogok megvonását irányozza elő. „Ennek legelőször is az EU-elnökség betöltéséhez való jogot kellene érintenie."

A berlini Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője a liberális Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, éber figyelemmel kell kísérni a magyarországi fejleményeket, ám „korai volna még riadót fújni”. Kai-Olaf Lang szerint ha a budapesti kormány csakugyan „következetesen és extenzív módon” alkalmazza a médiatörvényt, akkor két irányból is kellemetlenség vár rá. Nemzetközi szervezetek hangosan tiltakozni fognak, és megpróbálnak kívülről politikai nyomást szervezni. A Magyarországon jelen lévő nagy nyugati médiakonszernek pedig aligha fognak beletörődni az állami gyámkodásba.

Denis MacShane, az előző, munkáspárti brit kormány volt EU-ügyi államtitkára szerint „most reflektorfénybe kerül Magyarország és politikai uralkodó osztályának nagyon nem európai hozzáállása a média, valamint az igazságszolgáltatás szabadságához és függetlenségéhez”.

***

Csütörtöki sajtóvisszhang

(A pozsonyi Pravda, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung, Der Tagesspiegel, The Times)

A pozsonyi Pravda: „A magyar miniszterelnök a legrosszabb karácsonyi ajándékot kapta. Megérdemelten. Előbb a luxemburgi külügyek irányítója hasonlította őt Alexandr Lukasenkához, az utolsó európai diktátorhoz, majd néhány órával később a német kancellár üzente meg neki, hogy ne hozzon szégyent Európára. A diplomácia nyelvéből lefordítva politikai csirkefogónak nevezte.”

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung bírálja a nyugati figyelmeztetőket: még mielőtt egyetlenegyszer is alkalmazták volna az új jogszabályt, ők egyetértenek abban, hogy az felszámolja a sajtószabadságot: „Orbán kormányfőnek elment volna az esze, ha a komoly rádióadókon és újságokon akarna hatalmával példát statuálni ahelyett, hogy ott avatkozna be, ahová remélhetőleg még soha nem esett Asselborn (luxemburgi külügyminiszter) és Merkel asszony pillantása” – írja Georg Paul Hefty. Szerinte az alkotmánybíróság döntései alapján Magyarországon nagyobb becsben áll a véleménynyilvánítás szabadsága, mint általában Nyugaton. Sok ügyeskedő ezt gátlástalanul félreértette. Éveken át panaszkodtak magyar értelmiségiek arra, micsoda förmedvények láthatnak napvilágot – most pedig elvetendő volna az ezek elleni törvényi fellépés?

A müncheni liberális Süddeutsche Zeitung szerint Európa egy központi fekvésű állama arra készül, hogy ledöntse a demokrácia tartóoszlopait, miközben az EU-ban ez hosszú ideje senkit sem zavar. A kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz „következetesen azon munkálkodik, hogy e párt és Orbán Viktor miniszterelnök egyeduralma tartós berendezkedéssé váljon.”

A Der Tagesspiegel kommentátora szerint a magyarországi folyamat olyan súlyos, hogy az Európai Parlament fellépését kívánja. A testületnek el kell érnie, hogy Orbán Viktor állást foglaljon a kérdésben. Ha Európa értékközösség, akkor Orbánnak magyarázatot kell adnia arra, hogyan egyeztethető össze az új médiatörvény a véleménynyilvánítás szabadságával.

A londoni The Times szerint állami cenzúra vár a magyar parlament által e héten elfogadott törvény alapján minden újságra, folyóiratra, műsorszóróra és honlapra. A lap szerint a médiára kirótt korlátozások nyomán az ország most már aggasztóan közel került egy olyan egypárti államrendszerhez, amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, de büntetik is. A The Times internetes kiadásának egy másik írása ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy a médiatörvényre adott egyes nyugati reakciók eltúlzottak.

***

Szerdai reakciók

Merkel a jogállamiság elveire figyelmezteti Magyarországot

Angela Merkel német kancellár szerdán óva intette Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit – adta hírül szerdán a dpa német hírügynökség a berlini helyettes kormányszóvivő sajtóértekezletéről beszámoló jelentésében.

„A német kormány nagy figyelemmel követi a médiára vonatkozó törvények alakulását Magyarországon” - jelentette ki szokásos szerdai sajtóértekezletén Christoph Steegmans helyettes kormányszóvivő. Egyúttal leszögezte, hogy Magyarország mint az EU jövendő soros elnöke különleges felelősséget visel azért az összképért, amely az Európai Unióról a világban kialakul. Emiatt is magától értetődik, hogy Magyarország elkötelezett maradjon az EU értékei mellett.

A német kormány szóvivője utalt arra a bírálatra, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) fogalmazott meg a magyarországi médiára vonatkozó, korlátozó intézkedések kapcsán. Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-felelőse arról beszélt, hogy hasonló jogi szabályozásra "csak tekintélyelvű rezsimek alatt" van példa.

Arra a kérdésre, vajon Merkel kancellár beszélt-e telefonon erről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Steegmans nem adott választ. Ugyanakkor kijelentette, hogy egyértelműségét tekintve a német kormány állásfoglalása semmi kívánnivalót nem hagy maga után.

Német lapkommentárok a magyar médiatörvényről

Több német napilap kommentárban foglalkozott szerdán az Országgyűlés által elfogadott új médiatörvénnyel.

A konzervatív Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam (Führerstaat Ungarn) című írását (szerző: Michael Stürmer, a konzervatív újság egyik vezető publicistája) lásd külön.

Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit – állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. „Aki ezentúl illetlenül, mondhatnánk bírálóan számol be a kétharmados (többséggel bíró) Fidesz politikájáról, azt pénzbírság vagy annál is rosszabb dolog fenyegeti. Az Európai Parlamentben joggal fogalmazódnak meg kételyek arról, vajon egy ilyen módon kormányzott országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy a következő hat hónapban ő diktáljon ott. Joggal tehető fel az a kérdés is, vajon miért csak EP-képviselők adnak hangot felháborodásuknak, miért nem teszik ezt mások is, akik Brüsszelben vagy saját fővárosukban amúgy igen nagyra tartják magukat" - írta a Frankfurter Rundschau.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországgal foglalkozó rovatvezetője, Georg Paul Hefty frankfurti keltezésű írásban számolt be a médiatörvény parlamenti elfogadásáról, magyarázatot fűzve egyes pontjaihoz. A cikkíró szerint a sajtójogot szabályozó új törvény "mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között". Hefty úgy látja, hogy a médiatörvény, amely az 1996-os jogszabályt váltja fel, "az állami és a magántulajdonban lévő médiumok felügyeletét célozza, ami nem feltétlenül jelent egyet az azok feletti uralommal".

A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező "A nap Pinocchiója" rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint "Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is". A cikkíró megállapítja: "Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét – és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon... Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára" - írta a német üzleti körök vezető lapja.

***

Német EP-képviselők a magyar médiatörvényről

Az új magyar médiatörvény bírálatot váltott ki az Európai Parlament német képviselői részéről - írta szerdán a Frankfurter Rundschau.

A szociáldemokrata párthoz közel álló napilapnak adott nyilatkozatában Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke kijelentette: "a sajtószabadságra vonatkozó európai standardok alapján nagyon pontosan fogjuk megmérni Magyarországot". Amennyiben az ország nem felel meg a fenti előírásoknak, akkor "nagy problémákra számíthat", az SPD-képviselő szerint.

Alexander Alvaro, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) EP-képviselője rendkívül megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy a soros EU-elnökség várományosa el akarja hallgattatni országa kritikus hangú médiumait. A magyar kormány föltehetné magának a kérdést, vajon mentálisan a magáénak vallja-e az Európai Uniót, osztja-e annak értékeit, és átveheti-e januárban a soros EU-elnökséget – jelentette ki a frankfurti lapnak Alvaro. Budapesti kormányilletékesekkel szemben, akik arról biztosítják a sajtót, hogy a médiatörvény megfelel az európai normáknak, az FDP-politikus úgy véli, hogy az ellentétes az EU alapjogi chartájával.

***

A Gazeta Wyborcza és Michnik a magyar médiatörvényről

Alapító főszerkesztője, Adam Michnik levelét közli és kommentárban foglalkozik a magyar médiatörvénnyel szerdán a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel napilap.

Michnik "Magyar barátainkhoz" című levelében Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője egyik mondását idézi: "Rendszerünk alapja a közvélemény, legfontosabb feladatunk ennek a jognak a megőrzése. Ha rajtam múlna a döntés, hogy jobb-e egy kormány informatív sajtó nélkül, mint sajtó kormány nélkül, nem haboznék a második mellett szavazni.”

Orbán Viktor a szabadságért küzdő demokratikus ellenzék aktivistája volt. Ma kormányfőként elnyomja ezt a szabadságot egy olyan törvénnyel, amely szájkosarat tesz a független sajtóra. Orbán Magyarországa Lukasenka Fehéroroszországának az útjára lép. A szájkosár-törvények mindig és mindenütt a jogállamot sértik, a demokráciát rombolják, jogfosztottá teszik a társadalmat.

Michnik emlékeztet rá, hogy az úgynevezett "negyedik Lengyel Köztársaság" kormánya (Jaroslaw Kaczynski jelenlegi ellenzéki vezető miniszterelnöksége idején) kitartóan fellépett a független média ellen, rombolta a jogállamot és megfélemlítette a társadalmat. Két év után ez a politika piros lapot kapott a lengyelektől. "Azt kívánjuk magyar barátainknak, hogy jelenlegi kormányukra ugyanilyen sors várjon."

A lengyel lap "Vastagbőrű Európa" című kommentárjában Jacek Pawlicki megállapítja, hogy Orbán Viktor kormányfő sokkal tehetségesebb és tapasztaltabb politikus, mint a néhai Jörg Haider, Karintia osztrák tartomány egykori szélsőjobboldali tartományfőnöke. Orbán politikai karrierjét a demokratikus ellenzékben kezdte, küzdeni akarása elismerést válthat ki - két elveszített választás után tért vissza a hatalomba. Sajnos, 19. századi pannon küldetéstudattal és nacionalizmussal vegyített populizmusa veszélyesebbnek bizonyulhat, mint Haider politikája volt.

A szerző csodálkozását fejezi ki amiatt, hogy Európában senki sem reagál arra, ami Magyarországon történik. "A médián kívül egyetlen bíráló hangot sem hallottam az unió valamely vezetőjétől Orbánnal szemben. Az euró okozta gondok alatt görnyedő Európa vastagbőrűvé vált. Nem azt mondom, hogy azonnal szankciókkal kell sújtani Magyarországot, mert az, amit az unió vezetői tíz évvel ezelőtt Ausztriával tettek, groteszk volt. De valakinek végre meg kellene mondania Orbánnak: ’Viktor, hibázol!’” - áll a Gazeta Wyborcza kommentárjában.

***

A magyarországi belpolitikáról közöl cikket a Romania libera

A magyarországi belpolitikáról közöl tudósítást szerdai számában a Romania libera című román napilap.

Románia egyik legtekintélyesebb újságja a magyarországi médiatörvény parlamenti elfogadásáról írt tudósításának címe: "Orbán Viktor a magyarországi sajtó nyakára lép". Kiemeli, hogy a jogszabály megerősíti a média fölötti kormányellenőrzés hatáskörét. Az újság szerint a kétharmados Fideszes-többséggel rendelkező magyar parlament által az utóbbi időben elfogadott jogszabályok éles bírálatokat váltottak ki Magyarországon és külföldön egyaránt, mivel a bírálók szerint ezek a jogszabályok nincsenek összhangban a demokrácia szabályaival.

A Romania libera szerint a kétharmados többség miatt magabiztos pozícióban lévő Orbán Viktor megfeledkezett a választási kampányban tett populista ígéretekről, amelyekkel elvarázsolta a választókat, és továbbra is az erős államról, a munkahelyekről, valamint a hagyományos és keresztényi értékek védelméről "prédikál".

A lap szerint a hagyományos értékek közé kellene tartoznia a szabad véleménynyilvánítási jognak is, de a médiatörvény révén éppen annak ellenkezője érvényesül. A román lap ismerteti a médiatörvény fontosabb rendelkezéseit, majd hozzáteszi, hogy a magyar média "szájkosarazása" csak az egyik a vitatott jogszabályok közül. A román lap szerint a magyar parlament egy olyan törvényt is elfogadott, amely végleg "megszünteti" a pénzügyi és költségvetési kormányzati politika figyelemmel kísérésére hivatott Költségvetési Tanácsot.

A lap hozzáteszi, hogy a magyar parlament erőteljesen korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, és megreformálta a nyugdíjrendszert a magánnyugdíjalapok "államosítása" révén úgy, hogy figyelmen kívül hagyta az Európai Bizottság álláspontját.

***

A magyar médiatörvény az olasz sajtóban

A szerdai olasz napilapok szájkosár-törvényként utaltak a magyar médiatörvényre és hírt adtak az Országgyűlés előtt rendezett egyetemista tüntetésről is.

"Az európai elnökség félévének előestéjén igen a szájkosár törvényre. Az újságok Magyarországon a kormány alá vetve. Tiltakozás Budapesten, zavarban az EU" - címmel számolt be a Corriere della Sera. A leragasztott szájjal tüntető fiatalok fényképe alatt a konzervatív napilap teljes oldalas cikkének első mondata ez: "(a médiatörvény) névjegyként, Magyarország európai uniós elnökségének kezdete előtt, teljességgel szokatlan és bizonyosan kínos". A Corriere ismertette a törvény tartalmát, bemutatta Orbán Viktor politikai pályafutását és kitért Magyarország gazdasági helyzetére. Végül megjegyezte: "...úgy tűnik, Brüsszel számára Magyarország esetében fontosabb, hogy a gazdasági programot hozzáértéssel intéző elnökség legyen, semmint hogy vitába szálljon a sajtószabadságról".

Szájkosár-törvény Magyarországon, a jobboldal cenzúrázza a sajtót - szólt a La Repubblica címe. Az újság berlini tudósítójának cikke hangsúlyozta, "a kormány válaszolt a kritikákra azt állítva, hogy a törvény szükséges az ósdi sajtószabályozás reformjára...".

Magyarok a tereken a sajtót cenzúrázó szájkosártörvény ellen - számolt be Bécsből az Il Messaggero: "Válságellenes intézkedések rohama, a sajtószabadsággal szembeni fordulat és ellentmondásos törvényi intézkedések érezhetően csökkentették Magyarországon a konzervatív kormány támogatottságát".

Budapest a rádió és tévé hatalma ellen címmel a torinói La Stampa írja: "Normális időkben rossz törvény lett volna. Most, kilenc nappal az Európai Unió történetében első magyar elnökség kezdete előtt, a legjobb esetben is, nagy nyugtalansággal bíró névjegy". A torinói napilap Brüsszelben kérdezte a magyar uniós elnökséget bemutató Martonyi Jánost. A külügyminiszter a törvény szövegének figyelmes elolvasását javasolta a La Stampa újságírójának hozzátéve, hogy akkor kritizálja az elnökséget, "ha a dolgok nem mennek rendben, de ne a priori". „Jó válasz. De az, hogy meggyőző is lenne, az már egy másik történet” – válaszolta cikkében a La Stampa.

***

Vizsgálja az EU a magyar médiatörvényt

Vizsgálja az Európai Bizottság a héten jóváhagyott magyar médiatörvényt abból a szempontból, hogy mindenben megfelel-e az Európai Unió jogszabályainak - közölte a végrehajtó testület szóvivője szerdán. Nem hivatalos vizsgálatról van szó, csupán annak elemzéséről, értékeléséről, összhangban van-e a törvény az uniós joggal.

Alejandro Ulzurrun de Asanza y Munoz szerint a bizottság nagy fontosságot tulajdonít a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságnak és a médiapluralizmusnak. A bizottságnak emellett intézményes feladata, hogy folyamatosan figyelje, végrehajtják-e a tagországok az uniós előírásokat. Ha ebben fennakadást tapasztal, megteszi a szükséges lépéseket. "Közelről figyeljük a helyzetet, és elemezzük a törvényt az uniós szellemiség és szabályok tiszteletben tartásának szempontjából." A bizottság csakis az uniós jog szempontjából vizsgálja a törvényeket, azok nemzeti vonatkozásaival nem foglalkozik.

További kommentárt nem kívánt fűzni a témához, így azokhoz a bírálatokhoz sem, amelyek a törvényt az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban érték. Utóbbival kapcsolatban számos újságírói kérdés hangzott el a bizottság szerdai – idei utolsó – sajtótájékoztatóján, de a szóvivő ezekre nem kívánt érdemben reagálni. Nem óhajtott részletesebb tájékoztatást adni a bizottsági értékeléssel kapcsolatban sem.

***

Médiatörvény - Az EP zöld frakciója a magyar médiatörvény visszavonását követeli

Az Európai Parlament zöld frakciója szerdán bírálta az új magyar médiatörvényt, és azt kérte az Európai Bizottságtól, valamint az Európai Unió országainak kormányaitól, hogy követeljék a visszavonását. "A magyar parlament által nemrég elfogadott médiatörvény egy európai uniós ország számára tűrhetetlen mértékű felügyeletet jelent – írta közleményében Daniel Cohn-Bendit, a zöldek egyik vezetője. – Az új törvény, amely egyértelműen megtorló jellegű, ellentmond az Európai Unió alapszerződésének, az Alapvető Jogok Chartájának és az Emberi Jogok Európai Egyezményének."

"Ha a bizottság vagy a Tanács nem válaszol, akkor az Európai Parlamentre hárul a feladat, hogy rögtön a januári ülésszaktól kezdve nyomást gyakoroljon az Európai Bizottságra és Van Rompuy úrra (az EU elnökére), hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek ez ellen a törvény ellen, amely az uniós értékek megsértéseként értelmezhető" - hangsúlyozta Rebecca Harms, a csoport másik vezetője.

***

Médiatörvény - Az EBESZ képviselője bírálja a magyar médiatörvényt

Az új magyar médiatörvény megsérti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a média szabadságára vonatkozó normáit, s fenyegeti a szerkesztői szabadságot és a média pluralizmusát - jelentette ki szerdán Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-felelőse.

"Aggaszt, hogy a magyar parlament olyan médiatörvényt fogadott el, amely ha visszaélnek vele, elhallgattathatja a kritikus médiát és a nyilvános vitát az országban" - tette hozzá az EBESZ sajtóközleménye szerint. A törvény minden médiatartalmat – a műsorszórókét, a nyomtatott és az online-médiáét – azonos elvek alapján szabályoz, ami ellentétes az EBESZ médiaszabadságra vonatkozó normáival. Szokatlanul széles hatáskört biztosít a nemrég létrehozott médiahatóságnak és médiatanácsnak, amelyeket kizárólag a kormányzó párt által támogatott személyek irányítanak" - mondta Mijatovic.

A sajtóközlemény emlékeztetett rá, hogy a felügyelő testületek hagyományosan csak a műsorszórókat irányítják, de az új magyar törvény irányító jogot biztosít nekik a nyomtatott és online-médiatartalom fölött is. Ez a hatalomkoncentráció példátlan az európai demokráciákban és árt a média szabadságának - mondta Mijatovic. Hozzátette: a nyomtatott média szabályozása korlátozhatja a szabad nyilvános vitát és a pluralizmust. Bár az online-média szabályozását technológiailag lehetetlennek tartják, bevezetése öncenzúrát jelent.

Dunja Mijatovic szerint a törvény számos kulcsfontosságú kifejezést nem határoz meg pontosan, így például a védeni kívánt közrendet, amelynek sérelme esetére kötelezővé teszi az újságíróknak hogy felfedjék forrásaikat. "Pontosan meghatározott irányelvek nélkül az újságírók nem tudhatják, mikor követnek el törvénysértést" - mondta a sajtószabadság-felelős.

Dunja Mijativoc bírálta a törvénynek azt a részét is, amely minden médiumtól megköveteli, hogy regisztráltassa magát a médiahatóságnál, továbbá azt, hogy több szabálysértést, például a nem kiegyensúlyozott tájékoztatást nagyon nagy büntetéssel sújt a törvény.

"Az új rendszer veszélyezteti a közszolgálati média politikai függetlenségét is" - jelentette ki Dunja Mijatovic. A kormányzó párt nevezte ki a közszolgálati médiumok minden új vezetőjét és a most már a médiahatóság ellenőrzi valamennyi közszolgálati médium költségvetését.

Az EBESZ sajtószabadság-felelőse tanulmányozta a törvény tervezetét és több mint öt hónappal ezelőtt figyelmeztette a magyar hatóságokat a benne fellelhető fogyatékosságokra. Az EBESZ Állandó Tanácsának készített jelentésében és a nyilvánosságnak szánt nyilatkozataiban Dunja Mijatovic felszólította a magyar hatóságokat, hogy álljanak el a törvénytől és kezdjenek nyilvános vitát egy olyan médiatörvény kialakítása érdekében, amely összhangban van az EBESZ állásfoglalásaival - áll az EBESZ sajtóközleményében.

***

Korábbi (decemberi) összefoglalóink, beszámolóink a médiatörvény és az Orbán-kormány külföldi értékeléséről:

Bienvenue à la République soviétique de Hongrie!
Führerstaat Ungarn"
Képünk a világban: „Egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére”

Képünk a világban: "Állami lopás"

A The Economist Orbánról és Magyarországról
Képünk a világban – közép-európai írások
Nemzetközi szervezetek a magyar sajtó szabadságát féltik

Képünk a világban – és akik a tükröt hibáztatják

Magyar Költségvetési Tanács; bizalom Magyarország iránt – múlt idő


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!