rss      tw      fb
Keres

BusinessEurope: Kínának folytatnia kell a reformokat, ha piacgazdasági jogállásra törekszik


MTI 2015. március 6., péntek 16:14

Kínának, amely a nemzetközi kereskedelem porondján a piacgazdasággá minősítés elnyerésére törekszik, folytatnia kell a pénzügyi szektor reformját, be kell tartatnia a vállalati jog előírásait és a nemzetközi könyvelési normákat, valamint általában véve is érvényesítenie kell a piacgazdasági elveket - hangsúlyozza a BusinessEurope nevű európai vállalkozói ernyőszervezet Kínáról készített, pénteken Brüsszelben ismertetett kiadványa.

A Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történt, 2001 decemberi kínai csatlakozáskor az erről szóló jegyzőkönyvben a legtöbb WTO-tag megtagadta Kínától a piacgazdasági besorolást. Idén esedékes a döntés arról, hogy 2016. január 1-től ezt a jogállást megadják-e az ázsiai nagyhatalomnak.

A BusinessEurope - amely 33 európai ország vállalkozói szervezeteit tömöríti - most készítette el az EU-kínai gazdasági kapcsolatokról szóló, néhány évenként frissített jelentésének legújabb változatát. Ennek brüsszeli ismertetésén Luisa Santos, a BusinessEurope nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója elmondta: az Európai Bizottság jogi szolgálata jelenleg elemzi, hogy az időközben elfogadott, gazdasági tárgyú kínai előírások tükrében lehet-e már Kínát piacgazdaságnak tekinteni, vagy pedig erről további vitát kell folytatni. A piacgazdasági jogállás elismerése számos előnyt biztosít egy országnak a WTO-n belül.

Uniós kereskedelempolitikai körökben úgy hírlik, hogy az amerikaiak erősen vonakodnak megadni Kínának a piacgazdasági státust. A BusinessEurope a most közzétett jelentésében azt hangsúlyozza, hogy a döntésnek szakmai, technikai érveken, és nem politikai megfontolásokon kell nyugodnia.

A statisztikai adatok szerint az EU Kína legnagyobb, Kína pedig az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere. (Az EU esetében az első, Kína esetében pedig a második legnagyobb partner az Egyesült Államok.)

Az áruforgalomban még ma is jelentős kínai aktívum mutatkozik: 2013-ban 280 milliárd euró volt a kínai, 148 milliárd pedig az uniós export értéke. A 2009-es adatokhoz képest ez 30 százalékos kínai, illetve 80 százalékos uniós exportbővülést jelentett. A szolgáltatásoknál fordított a helyzet: az uniós szolgáltatásexport 32, a kínai 20 milliárd eurót tett ki 2013-ban, ami a 2009-es adatokhoz képest 71 százalékos uniós és 47 százalékos kínai exportbővülésnek felelt meg. Ami a közvetlen külföldi befektetéseket illeti, az EU-ból 2013-ban 8,2 milliárd eurót ruháztak be Kínában, ami mindössze 1 százalékkal magasabb a 2009-es szintnél. Kína 2013-ban 1,1 milliárd eurót ruházott be az EU-ban, ami viszont a 2009-es szinthez képest 1100 százalékos növekedést jelentett.)

A BusinessEurope jelentése hivatkozott a Kínában működő uniós kereskedelmi kamara (EUCCC) felmérésére, miszerint a Kínában jelen lévő nagyvállalatok kétharmada szerint egyre nehezebb Kínában jó üzletet kötni, és a multinacionális cégek számára ott véget ért az „aranykor”. Idén az EUCCC szerint azon európai cégek körében, amelyek már megvetették a lábukat Kínában, csak 57 százalék tervezi kínai műveleteinek a bővítését, míg 2013-ban még 86 százalék tervezte ezt.

Az EU és Kína között 2012-ben született elvi megállapodás arról, hogy tárgyalást kezdenek kétoldalú kereskedelmi egyezmény megkötéséről. Uniós részről e tárgyalásokhoz hivatalosan 2013-ban adták meg a zöld fényt. A kínaiak ugyan felvetették, hogy akár szabadkereskedelmi megállapodásról is folyhatna a tárgyalás, de az EU ezt még nem tartja időszerűnek.

Luisa Santos a BusinessEurope jelentésének pénteki ismertetésekkor hangsúlyozta: európai részről ma is sok bírálat éri Kínát, miszerint miközben az ázsiai ország időnként dömpingtermékekkel árasztja el az európai piacot, Kínában nem élveznek kellő védelmet a külföldi beruházások, sok adminisztratív akadály tornyosul a külföldiek piachoz jutása előtt, diszkrimintív gyakorlat tapasztalható a közbeszerzési eljárásokban, illetve bénítóan korlátozóak a közös vállalatok létrehozásának a feltételei.