Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. december 22.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. december 25. szombat, 06:35
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Őszintén szólva két nappal ezelőtt, amikor a munkatársát megkerestem, még nem erről vagy nem csak erről akartam beszélni, hanem egy apróságról. Arról, hogy azt hallottam, miközben az Orbán-kormánynak van egy mindent vagy majdnem mindent elsöprő prioritása, a sport támogatása, ahhoz képest a Sportegyesületek Országos Szövetségét mintha jóval kevésbé támogatná, mint eddig. Ennek a szövetségnek ugyanis Ön az elnöke. Röviden intézzük el, hogy mi történt itt a sporttámogatással vagy annak csökkentésével.
Mesterházy Attila: - Így van valóban, ehhez képest, ami most történik ez egy kisebb ügy, de azért fontos apropó, mert jellemzi az Orbán-kormány tevékenységét. Ennek az egyesületnek, amely egyébként 1989 óta létezik és az összes olimpiai pontot hozó nagy egyesület a tagja, ez egy ernyőszervezet, egy érdekképviseleti szervezet, idestova most már több mint négy éve én vagyok az elnöke. Három és fél millió forintos éves támogatása volt az állami költségvetésből, amit egy az egyben irodabérletre és rezsiköltségre fordítottunk. Ráadásul ezt az állam egyik cégének fizettük, a Magyar Sportok Háza Zrt-nek, tehát ezt a forrást mi nem is láttuk, hanem egyből a minisztérium utalta tovább a saját tulajdonában álló állami cégnek. Most úgy döntött az Orbán-kormány – miközben folyamatosan arról beszélnek, hogy a sportra növekvő források fordíthatók a következő évi költségvetésből –, hogy ebből a több mint tízmilliárd forintos költségvetésből nem jut a Sportegyesületek Országos Szövetségének. Fideszes javaslat alapján azt a három és fél millió forintot lenullázták az utolsó pillanatban beadott módosítással.
- Hát indul Ön az olimpián? Nem. Akkor?
- Én nem, viszont azok az egyesületek, amelyeket mi képviselünk, azok hozzák tulajdonképpen a sikereket. Azok a sportolók, akik ezekben a szakosztályokban sportolnak, ők hozzák a pontokat, és nagyon fontos, hogy ez az ernyőképviselet stabilan tudjon működni. Úgy tűnik, hogy a politikai bosszúállás elérte a sportot is. Azt vélelmezem, hogy van némi összefüggés a között, hogy én vagyok ennek a szövetségnek az elnöke és a között, hogy most teljes mértékben lenullázták ezeket a forrásokat. Hiszen más szervezet esetében volt, ahol csökkentették a forrásokat, de meghagytak belőle valamit. Tehát azért mégiscsak megpróbálják veszélybe sodorni ennek a majdnem huszonkét éves sportegyesületnek a tevékenységét.
- Akkor spongyát rá? Vagy fátylat rá? Gyászfátylat rá.
- Én azt mondom, hogy meg fogjuk teremteni annak a lehetőségét, hogy tudjon tovább működni, mert fontosabb az ügy annál, hogy veszni hagyjuk. Ez egy szimbolikus lépése is a kormánynak, hogy semmit nem hagynak figyelmen kívül, semmilyen gesztusra, kompromisszumra nem hajlandók. Ez nagyon ékes és kicsi, szimbolikus példája a pitiánerségnek.
- Amikor ezt a beszélgetést terveztük, még arról sem tudtam, hogy Önök ma az Alkotmánybírósághoz fordultak a nemrég frissen a köztársasági elnök által aláírt nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban. Milyen alapon, milyen érveléssel tudják megtámadni az Alkotmánybíróságnál ezt a törvényt? Hiszen tudjuk, hogy az ő jogkörüket erőteljesen korlátozták.
- Így van, én csak arra vártam, hogy a Közlönyben megjelenjen és aláírásra kerüljön ez a törvény, és ezért a kollégáim már jó előre elkészítették a jogi érvelést. Legalább három ponton sérti a mi megítélésünk szerint az alkotmányt. A személyes adatok védelmére vonatkozó követelményekkel ütközik, az emberi méltósághoz való jogot is sérti, illetőleg a jogalkotói hatalommal való visszaélés tilalmának a szabályozásába is ütközik. Erre a három pontra hivatkozva támadtam meg az Alkotmánybíróságnál ezt a törvényt, és kértem, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az Alkotmánybíróság. Illetőleg sürgős tárgyalást is kértem tőlük, hiszen a magánnyugdíjpénztári tagoknak január 31-éig kell eldönteniük, hogy visszalépnek vagy maradnak a magánnyugdíjpénztári pillérben és rendszerben. Ezért megítélésem szerint itt az Alkotmánybíróság nem késlekedhet, hiszen nagy a bizonytalanság. Mindenféleképp gyorsan kéne hogy döntsön ebben az ügyben.
- Akkor térjünk át a nap hírére vagy híreire, mert egymást érték reggeltől kezdve, amikor a Reuters hírügynökség kiadta a luxemburgi külügyminiszter nyilatkozatát, ami első volt a maga nemében, hiszen Uniós tagállam kormányának tagja eddig nyíltan nem bírálta Magyarországot. Lehet, hogy a színfalak mögött igen, de nyíltan nem. Ő ráadásul azt mondta, hogy a Médiatörvény miatt Magyarország egy kategóriába sorolható Belorussziával, Lukasenkóva:, nem egy, hanem két diktatúra lesz Európában, valamint, hogy ezek szerint nem vagyunk méltóak, illetve az ő megítélése szerint nem vagyunk méltóak az Unió elnökségére. Ez nemcsak azért súlyos, mert egy Uniós tagállam tisztségviselője mondja ezt, de egy olyan – igaz nagyon kicsi – országé, mint Luxemburg, amely viszont nagyon benne van az Európai Unió közepében. Luxemburgi vezető ilyet magától nem mond, a külügyminiszter ráadásul Berlinből nyilatkozott, követte is néhány órával később Merkel asszony szóvivője, tehát minden bizonnyal egyeztetett a németekkel és Brüsszellel. Aztán pedig kiderült, hogy az Európai Bizottság is vizsgálatot indít a magyar Médiatörvény ügyében. Átszakadtak a gátak?
- Én úgy látom, hogy igen, és aki ismeri a diplomáciát, az pontosan érti ezeknek a mondatoknak a súlyát, és ahogy Ön is pontosan fogalmazott, ilyen kijelentések előzetes koordinációs egyeztetés nélkül nem történnek az Európai Unióban, hiszen mindenki próbálja távol tartani magát olyan ügyektől, amelyek kizárólag csak a belpolitikát vagy éppen a nemzeti kompetenciát érintik. Példa nélküli ez az óriási felháborodás és talán a mai napon valóban elérte a tetőfokát, amikor Németország, Luxemburg, az Európai Bizottság, illetőleg az EBESZ ezért felelős biztosa is megnyilvánult. Látható módon mi, a Magyar Szocialista Párt – Ön egészen biztosan emlékszik, de talán a hallgatók is – az elmúlt hónapokban folyamatosan ugyanezekkel az érvekkel kérte, követelte, támadta a kormánynak ez irányú szándékát. A mai nap még egy kéréssel fordultunk az Alkotmánybíróság mellett a köztársasági elnökhöz is, nevezetesen, hogy ne írja alá ezt a törvényt, és küldje el előzetes normakontrollra. Éljen az alkotmányosság-őrzői jogosítványával, és küldje el előzetes normakontrollra. Egészen elképesztő kritikákat kapott Magyarország. Ez különösen akkor, amikor arra készülünk, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnöke legyen, amikor az egész világ figyelme emiatt is Magyarországra irányul, akkor elképesztő hibát vét a Fidesz-kormány, hogy egy ilyen döntést hoz, hiszen ezáltal Magyarországot és saját magát járatja le. Nem véletlenek ezek a nagyon erős bírálatok, hiszen a sajtószabadság, a médiaszabadság, a szólás szabadsága minden európai országban kiemelt érték. Ezért nem meglepő ez a nagyon határozott és kemény figyelmeztetés a különböző országok, nemzetközi szervezetek részéről. Ahogy Ön is mondta, ezalatt a pár nap, pár hét alatt, amióta napirenden van ez a kérdés, Magyarország nemzetközi presztízse többet romlott, mint máskor a hosszú évek alatt. Éppen ezért azt is kezdeményeztem, hogy januárban, még jó időpontban üljünk le, az összes parlamenti párt, és gondoljuk át, hogyan lehetne ezt a nagyon megtépázott, nagyon lejáratott nemzetközi presztízst, amely a Fidesz-kormányt övezi, egy kicsit javítani, hiszen mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy a soros elnökségünk sikertörténet legyen. De ha ezen az arrogáns és cinikus úton halad előre a kormány, akkor erre nem sok esély lesz. Ugyan a soros elnökség le fog menni – hiszen az Európai Uniónak a bürokráciája át fogja segíteni a magyar kormányt minden döccenőn –, de egy nagyon negatív élmény fog megmaradni mindenkiben a magyar soros elnökségről. Ez pedig nem jó a nemzeti érdekeink szempontjából.