Egy többfunkciós gyilkosság

 

 

Péntek éjszaka, a Kreml közvetlen közelében, egy elhaladó autóból leadott lövésekkel megölték Borisz Nyemcovot, az oroszországi Putyint bíráló ellenzék egyik vezéralakját.

Szokás szerint megindult a találgatás a merénylet okairól. Az orosz nyelvű internetet a gyilkosság után szinte azonnal ellepték a kommentek, amelyek szerint Nyemcov a Majdan tériek „szent áldozata” (szakralnaja zsertva majdancov). Ez a megfogalmazás Putyinnak egyik 2012-es kijelentésére rímel, amikor „megjósolta”, hogy egy ellenzékit „szent áldozatként” fognak megölni az ország destabilizációja érdekében. A kommentek szerzői nagy valószínűséggel a Kreml által fizetett kommentelők, „trollok”.

Az Interfax ügynökség szerint az ügyészség négy lehetséges okból indul ki, a politikai gyilkosság nem szerepel köztük. Szerepel viszont célként a Putyin által sugalmazott „szent áldozat” mint a destabilizáló provokáció eszköze, valamint a személyes bosszú Nyemcov magánéleti és/vagy üzleti ügyei miatt. Ezt az látszik alátámasztani, hogy bár Nyemcov éppen ukrán modell-barátnője társaságában volt, a nő sértetlen maradt. A tetteseket a radikális ukránok vagy iszlamisták között keresik.

A politikusok ötletei is érdekesek. A nevével – Orosz Liberális Demokrata Párt – éles ellentétben nacionalista és soviniszta párt híresen korrupt vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij ezúttal egy véleményen van az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának vezetőjével, Zjuganovval. Politikai provokációra tippelnek. Példaként elhangzott a berlini Reichstag épületének felgyújtása is.

Az orosz-szovjet történelem kivételesen gazdag kegyetlen és titokzatos gyilkosságokban, ezeket is felemlegették analógiaként. Az ellenzéki politikus, Ilja Ponomarjov az 1934-es Kirov-gyilkosságra utalt. Ez érdekes gondolat. Kirov az Össz-szövetségi Kommunista Párt leningrádi szervezetének volt a titkára, és az 1934-es KB-választásokon sokkal népszerűbbnek bizonyult Sztálinnál. A feltételezések szerint maga Sztálin ölette meg az NKVD segítségével. Halálát trockista szervezkedésre vezették vissza. Ez alkalmat adott a Kreml „gazdájának”, ahogy szűk körben emlegették Sztálint, hogy kiélhesse izzó antiszemitizmusát és értelmiségellenességét. Tízezrek, százezrek estek gyilkos dühének áldozatul. A Kirov-gyilkosságban való állítólagos bűnrészesség alapján végezték ki például a zsidó származású Kamenyevet és Zinovjevet, Lenin személyes harcostársait.

Ponomarjov megfogalmazása arra utal, hogy a cél ebben az esetben is – a személyes vetélytárs kiiktatásán kívül – az állítólagos tettesek és felbujtók tágabb körét érintő bosszúállás lehet. Többet egy csapásra, avagy egy többfunkciós politikai gyilkosság anatómiája.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal