A Borisz Nyemcov-gyilkosság: „Az emberi életnek nincs többé értéke Oroszországban” – összeállítás
- Részletek
- Szemle
- 2015. március 01. vasárnap, 04:28
- (mzs)
Helyi idő szerint szombatra virradóra Moszkva központjában lelőtték Borisz Nyemcov (55) vezető orosz ellenzéki politikust és parlamenti képviselőt. A meggyilkolt politikus Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legkeményebb bírálója volt.
Nyemcov egy ukrán hölggyel sétált az orosz főváros központjában, a Kreml tövénél kezdődő Bolsoj Moszkvorecki-hídon (Nagy Moszkva-folyó híd), amikor az ismeretlen támadó egy fehér színű gépkocsiból tüzet nyitott rá, és négy golyót eresztett a politikusba. A hölgynek nem esett baja. Nyemcov röviddel a gyilkosság előtt a Vörös téren lévő GUM bevásárlóközpont egyik éttermében vacsorázott az ukrán hölggyel, majd sétálni indultak. A merénylők egyik cinkostársa feltehetően az étteremtől figyelte őket, továbbította társainak az információkat, vagyis a gyilkosságot alaposan megtervezték.
Borisz Nyemcov – MTI/EPA/Maxim Shipenkov
Libération: A bajkeverő Nyemcov, a megosztott Oroszország kiemelt célpontja
A francia baloldali napilap moszkvai tudósítója, Veronika Dorman írása. A meggyilkolt veterán ellenzéki politikus nem jelentett valódi fenyegetést a hatalomra, de magára vonta a nacionalisták gyűlöletét. Részletek.
Borisz Nyemcov talán nem volt a Putyin-ellenes ellenzék abszolút vezére az utóbbi években, de veterán volt, a nagy nyilvánosságban a legismertebb arc, az egyetlen, aki valóban gyakorolta a hatalmat a posztszovjet Oroszországban, előbb Moszkvában, majd vidéken. Rövid ideig támogatta Putyint, amikor először jutott be a Kremlbe, de Jelcin egykori miniszterelnök-helyettese és Nyizsnij Novgorod kormányzója gyorsan irányt váltott. Nyemcov ott volt minden Putyin-ellenes tüntetésen, még az előtt, hogy ezek divattá és engedélyezetté váltak volna, és már jóval Alekszej Navalnij feltűnése előtt, aki gyorsan elhomályosította őt, s lett a Kreml első számú ellenzéke. Nyemcov nem szűnt meg hevesen, olykor színpadiasan bírálni Putyint és a klikkjét, jelentéseket írt az orosz állam korruptságáról, és nem volt esélytelen, hogy egyszer visszatérjen a nagypolitikába.
Pártja, a RPR-Parnasz, amelynek liberális és demokratikus platformja alternatívát kínált Putyin centralizált és autoritárius rendszerével szemben, sohasem lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.
2009-ben, amikor – sikertelenül – elindult szocsi polgármesteri székéért, számos jelentést tett közzé a szocsiban rendezett olimpiai játékokhoz kapcsolódóan az orosz elit korruptságáról, mindenekelőtt a Putyin-klánéról. Egyik közeli barátja, Ilija Jasin szerint épp egy olyan füzetet készített elő, amely az orosz haderő katonáinak jelenlétét leplezte volna le Kelet-Ukrajnában.
Karizmája, energiája és bátorsága ellenére abban a rendkívül torz rendszerben, amelyet Putyin bevezetett, s amelyben a valódi ellenzék teljesen háttérbe szorul a nyilvánosságban, és soha nincs bejárása a politikai arénába, Borisz Nyemcov a szakértők szerint csak bajkeverő lehetett, de nem jelentett igazi fenyegetést. Ez olvasható ki a Kreml szóvivőjének szombati szavaiból is: „Ha összehasonlítjuk Putyin és a kormány népszerűségével, Borisz Nyemcov alig volt több, mint egy átlagpolgár.”
Emlékezők a bűncselekmény helyszínén szombaton, vasárnap ellenzéki gyászmenet lesz – MTI/AP/Pavel Golovkin
Putyin nyomban reagált a merényletre: „Ez a brutális gyilkosság magán viseli a megrendelt gyilkosság és mindenekelőtt a provokáció jeleit”. És nyomban vizsgálatot indított a saját felügyelet mellett. „Hát ez igazán biztató”, szóltak az ironikus kommentárok a közösségi oldalakon. 2012-ben, közvetlenül az előtt, hogy harmadik mandátumára bevonult volna a Kremlbe, Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenségei „egy ’szent áldozatot’ keresnek a híres emberek között. És le is fogják szedni, hogy aztán az [orosz] hatalmat vádolják meg vele”. Tavaly márciusban, a Krím elfoglalásakor az orosz elnök újra figyelmeztetett az „ötödik hadoszlop” fenyegető jelenlétére, amely „nemzetárulókból” áll. Nyilvánvalóan a bírálóira célzott, így Nyemcovra.
A hatalomközeli médiának és a hatalom más szóvivőinek egyéb se kellett. A szövetségi televíziós csatornák műsorvezetői fáradhatatlanul ontották magukból ezeket a szavakat, elárasztották agresszív és becsmérlő kifejezésekkel a talk-show-kat, és gyalázkodó „dokumentumfilmeket” mutattak be az ilyen „Washington zsoldjában álló hazafiatlanokról”. Az ukrajnai háború megosztotta az orosz társadalmat, miközben a retorika azokkal szemben, „akik ellenünk vannak”, egyre mérgezőbb lett. Az orosz hatalom még egy fegyveres csoportosulást is kitermelt, az „antimajdan” mozgalmat: ultranacionalista, Ukrajna-ellenes és Nyugat-ellenes motorosok, kozákok és afganisztáni veteránok bandáját, akiknek bevallott célja, hogy „minden eszközzel megakadályozzák, beleértve a fizikai eszközöket is”, hogy a forradalom elérje Moszkva utcáit. Legutóbbi tüntetésükön a főváros központjában az ellenzéki vezetők arcképeivel vonultak fel, köztük Nyemcovéval, rajtuk ezzel a felirattal: „A Majdan szervezői”.
A motorosok vezetője az „antimajdanisták” moszkvai demonstrációján – Twitter
A gyűlölet, a megfélemlítés és a „mindenki háborúja mindenki ellen” légkörében Putyinnak nincs szüksége rá, hogy parancsot adjon, ha meg akar szabadulni valamelyik kellemetlen ellenfelétől. „Ez a Kreml és az általa ellenőrzött média hibája, mert szítják az intoleranciát mindenkivel szemben, aki másként gondolkozik az országban. Csak idő kérdése volt, hogy egy csekély értelmű ’hazafi’ elveszítse a fejét a hisztérikus propaganda nyomása alatt, és fegyvert fogjon – írja egy újságíró, Andrej Losak a blogján, így foglalva össze azt a benyomást, amelyet Nyemcov szimpatizánsai egyöntetűen osztanak. – A média által vezérelt háború a hétköznapokban, hullahegyek, a gyűlölet felszítása a rezsim ellenségei iránt… eredmény: az emberi életnek nincs többé értéke Oroszországban.”
A gyilkosság helyszíne, „két lépésre” a Kremltől – Twitter
AFP–MTI: Újabb névvel bővült a gyanús körülmények között meghalt orosz ellenzékiek listája
Az AFP francia hírügynökség a legfontosabb nevekről közölt összeállítást.
2015. február 27.: Az 55 éves Borisz Nyemcov ellenzéki politikust agyonlőtték a Kreml tövénél kezdődő Bolsoj Moszkvoreckij-hídon, Moszkva központjában.
2013. március 23.: A 67 éves Borisz Berezovszkij oligarchát, aki nagy-britanniai emigrációban élt, miután szembekerült Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, holtan találták Londonhoz közeli otthonában, a ház belülről bezárt fürdőszobájában. A nyomozás során nem sikerült kideríteni, hogy gyilkosság történt-e.
2009. november 16.: Szergej Magnyitszkij jogász – aki magas rangú orosz belügyi tisztviselőket korrupcióval és pénzügyi visszaélésekkel gyanúsított meg – 37 éves korában, a vizsgálati fogságban máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A haláleset diplomáciai botrányt okozott az Egyesült Államok és Oroszország között.
2009. július 15.: Natalja Estemirovát, a Memorial nevű tekintélyes jogvédő szervezet csecsenföldi munkatársát elrabolták Groznijban, majd néhány órával később holtan találták a szomszédos Ingusföldön. Az 50 éves emberi jogi aktivista az észak-kaukázusi köztársaságban megfigyelt hatalmi visszaélésekről tájékoztatta a külvilágot.
2009. január 19.: A 34 éves Sztanyiszlav Markelov ügyvédet és a 25 éves Anasztaszija Baburovát, a Novaja Gazeta című ellenzéki lap munkatársát fényes nappal agyonlőtték Moszkvában.
2006. október 7.: A Putyin egyik legkíméletlenebb bírálójának számító, 48 éves Anna Politkovszkaja újságírónőt moszkvai lakása előtt lőtték agyon. A politikai hátterű bűncselekmény megdöbbenést váltott ki világszerte.
2006. november 23.: Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét, aki 2000-ben emigrált Londonba, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a 43 éves volt FSZB-tiszt két egykori ügynöktársával, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kovtunnal találkozott.
2003. április 17.: Moszkvában ismeretlen támadó agyonlőtte az 52 éves Szergej Jusenkov képviselőt, a Liberális Oroszország nevű párt elnökét, Berezovszkij egykori szövetségesét a lakása közelében.
A magyar demokratikus ellenzék pártjai képviselőinek főhajtása – MTI/Máthé Zoltán
Hat magyar ellenzéki párt közös megemlékezést tartott a budapesti orosz nagykövetségnél szombaton
Az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt, a PM és az MLP közös főhajtással emlékezett szombat délután Budapesten az orosz nagykövetség előtt Borisz Nyemcov ismert orosz ellenzéki politikusra, akit szombatra virradóra lőttek le Moszkvában. Az MSZP által szervezett megemlékezésen a pártok képviselői egy-egy szál virágot helyeztek el a nagykövetség előtt, többen mécsest gyújtottak, s néhány szóban emlékeztek meg a történtekről.
A rendezvényen valamennyi párt képviselője megdöbbenésének adott hangot, részvétét fejezte ki a meggyilkolt orosz politikus családjának, politikai követőinek. Elmondták, hogy az orosz ellenzék, és világszerte valamennyi demokratikus ellenzéki erő számára nagy veszteséget jelent a példaképnek tekinthető Borisz Nyemcov halála. Több párt képviselője is felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy reagáljon a gyilkosságra.*
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese: ha az illiberális demokrácia működésének része az, amit Oroszországban látni, akkor minden magyar állampolgárnak el kell gondolnia, hogy egyetlen lépést is mehetünk-e tovább ezen az úton.
Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja: Vlagyimir Putyin orosz elnök és kormányának közvetett felelőssége nyilvánvaló ebben a cselekedetben. Borisz Nyemcov nem az első áldozat: „politikusok, értelmiségiek, újságírók estek már áldozatul ennek az orosz diktatúrának”.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusa: Magyarország számára is aggasztó, ami Oroszországban történik. Az orosz elnök politikája az „elnyomás új fázisát” jeleníti meg, amelyet „eltűnt emberek, politikai gyilkosságok, felderítetlen ügyek és háborús megoldások jellemeznek”. Ezért komolyan aggasztó, amikor Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal egyezkedik, s olyan „titkos megállapodásokat köt", amelyhez a magyar közvélemény nem jut hozzá.
Barabás Richárd, a Párbeszéd Magyarországért (PM) önkormányzati képviselője: látni lehet, hogy hová vezet az az út, amelyen Orbán Viktor elindult, mi lesz abból az országból, amely engedi, hogy egy ember vezesse.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke: részvétét fejezte ki az orosz politikus családjának és politikai közösségének. Schiffer András, az LMP másik társelnöke: a Nyemcov-gyilkosság minden demokratikus országnak figyelmeztetés, hogy ha egy állam „elvonul” a diktatúra irányába, akkor ott „bármikor bármi, bárkivel megtörténhet”.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke: olyan országban történt ez, amely „Orbán Viktornak példaképe”. A magyar miniszterelnök Oroszországot is említette, mint ahol „illiberális államot” építenek. „Nem ez a példakép, hanem a Nyugat”, például az Egyesült Államok, ahol „nem az illiberális demokráciában hisznek”.
_______________________________________________________________________________
* Orbán Viktor szombaton este 20:45-kor nyilatkozatot adott ki. Eszerint:
„Magyarország és kormánya nevében együttérzésemet fejezem ki a meggyilkolt Borisz Nyemcov családjának. Elvárjuk, hogy az orosz kormány teremtse meg a gyilkosság teljes körű kivizsgálásának feltételeit. Utasítottam Magyarország moszkvai nagykövetét arra, hogy hazánk nevében rója le kegyeletét a megemlékező eseményen.”
Merkel és Hollande szombat délelőtt reagált a merényletre.
(mzs)
Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal
