Washington Post: Putyin milliárdokat fektet be Magyarországon a lojalitás és a befolyás visszaszerzéséért

 

 

A The Washington Post Oroszországból szeretettel: energiaalku Magyarországnak címmel közölte Anthony Faiola, a lap berlini irodavezetője cikkét.

A Nyugat nagy része számára ő az újra hadat viselő Oroszország machiavellista erős embere. Ám az elegáns Budapest neogótikus országházának épületében Vlagyimir Putyint orosz elnököt a magyar állam nagyvonalú jótevőjeként üdvözlik.

A magyaroknak minden alkalommal, amikor felgyújtják a villanyt, hálásnak kell lenniük Oroszországnak – emlékeztette őket a minap a miniszterelnökük. Magyarország földgáz-felhasználásának mintegy 80 százaléka Oroszországból érkezik. Még jelentősebb, hogy a Kreml Budapestnek kedves alkut kínál fel, hogy ez a stratégiai nemzet még nagyobb mértékben függjön Moszkvától. Az ajánlat: nukleáris erőmű, nagyrészt orosz állami vállalatok finanszírozásában, építésében és szállításában.

A magyarok ezt szigorúan üzletnek nevezik. Ám Moszkva európai befolyásért folytatott hatalmi játékában nehéz elválasztani a politikát az üzlettől. A nukleáris alkuban szereplő két orosz cég szoros kapcsolatban áll Putyin-bizalmasokkal, akiket tavaly a nyugati hatalmak szankcióval sújtottak az ukrajnai válsággal való kapcsolataik miatt.

Magyarország azzal számol, hogy az új erőmű 2025-re az elektromos áram egyharmadát fogja megtermelni, és évtizedekre kivilágítja az országot a vidéki gazdaságoktól Budapest belvárosának a múlt századfordulót idéző épületeiig.

„A világnak ebben a részében senki sem engedheti meg magának, hogy ne legyen pragmatikus együttműködése Oroszországgal” – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

Az orosz gazdaságot megégették a nyugati szankciók és a fő exportcikkei – a kőolaj és a földgáz – alacsony ára, és ez megnehezítette Moszkva lehetőségeit, hogy a pénzügyi befolyás szélesebb szféráját alakítsa ki. Oroszország Európa ellenzésére hivatkozva nemrég feladta azt a tervét, hogy Ukrajna elkerülésével új gázvezetéket építsen a térségbe.

Ám úgy tűnik, hogy Moszkva újabb kötélhúzásba kezd a Nyugattal az Európa stratégiai jelentőségű részein lévő szövetségesekért. Az elmúlt hetekben Oroszország igyekezett megnyerni a görög kormányt, meglebegtetve a segély lehetőségét arra az esetre, ha a csőd szélén álló Athén holtpontra jutna a nyugati hitelezőivel. Ciprusnak, az Európai Unió másik pénzügyi gondban lévő tagjának Oroszország új gazdasági együttműködési megállapodást ajánlott fel, amelyet a tervek szerint ebben a hónapban írnak alá.

Mindez semmi Magyarországhoz képest. Ennek a volt szovjet csatlós államnak, amely ma az Európai Unió tagja, az oroszok azt kínálják, hogy milliárdokat fektetnek be a lojalitás és a befolyás visszaszerzése érdekében. Úgy tűnik, bizonyos mértékben sikeresek, hiszen úgy látszik, hogy a magyarok az oroszoknak politikai és diplomáciai szívességek sorát ajánlják cserébe – de erősen követelik, hogy az orosz földgázt kedvező áron kapják.

„Az oroszok lehetőséget keresnek Európa egységének megtörésére, és a gyengébb államokat veszik célba. Magyarországnak és Bulgáriának energiaszükségletei vannak. Görögországnak pénzügyiek. Ez mind az orosz tervek része” – mondta egy vezető nyugati diplomata, akinek része van a Magyarország-politikában.

Kevés állam tűnne Magyarországnál alkalmasabbnak egy új orosz dizájnhoz. Az országot, amely régóta kelet és nyugat úrkereszteződésében van, jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, aki a nyolcvanas években bozontos hajú másként gondolkodóként drámaian követelte a szovjet csapatok kivonását. Még a kétezres években is óvatosságra intett Oroszországtól, mielőtt fokozatos és leginkább tavaly nyilvánvalóvá vált fordulatot tett.

Júliusban – a szomszédos Ukrajnában dúló válság ellenére – Orbán Oroszországot hozta fel modellként arra, amit úgy írt le, mint az „illiberális demokrácia” felépítésére irányuló tervet. Most, a harmadik kormányzati ciklusában azzal vádolják, hogy utánozza Putyin kormányzását – lépéseket tett a sajtószabadság korlátozására, az igazságszolgáltatásba való beavatkozásra és a bírálói üldözésére.

„Putyin mellett áll, mert tudja, hogy az oroszok nem fogják szóbahozni a magyarországi antidemokratikus változásokat. Ez egy néma barát gazdasági segítsége” – mondta Sz. Bíró Zoltán budapesti Oroszország-szakértő.

2014. január 14-én, alig néhány nappal azelőtt, hogy az ukrajnai kormányellenes tüntetések halálossá váltak, Orbán leszállt Moszkvában. Az ókonzervatív miniszterelnök, aki sokáig nagyon szkeptikus volt Oroszországgal szemben, sok embert meglepett az országban, amikor bejelentett egy meglepetésszerű energiaügyi megállapodást.

Magyarország utakat keresgélt a szovjet korszakból származó, az ország áramfelhasználásának közel harmadát termelő atomerőműve, a Pakson lévő, négy öregedő reaktort körülvevő, fakózöld és piros épületekből álló komplexum felújítására és kibővítésére. A tervek szerint az utolsó reaktorát 2037-ben kapcsolják le, és ez Magyarországon energiahiányhoz vezetett volna, amelyet némelyek reménye szerint olyan megújuló forrásokból lehetett volna pótolni, mint a napenergia és a biomassza. Ám egy olyan ország számára, amelyre súlyos csapást mért a kétezres évek végének globális pénzügyi válsága, az volt a kérdés, hogy miből fizessen az új energiáért, akármilyen típusú legyen is.

Oroszország megadta a választ. Orosz állami tulajdonban lévő vállalatok 80 százalékban finanszíroznák az új paksi erőművet, ha Magyarország elfogadja az orosz feltételeket. Az új reaktorokba a fűtőelemeket kizárólag Oroszország szállítaná, legalább 20 éven át. A projekt fő szerződése az oroszoké lenne. Ráadásul az alkuval kapcsolatos iratok hegyét egy új magyar törvény értelmében elzárnák a nyilvános vizsgálódás elől.

December 9-én – azon a napon, amelyen az ukrajnai lázadók a donyecki repülőteret lőtték, megszegve a tűzszünetet – Budapest hivatalos formába öntötte az oroszokkal kötött megállapodását. Miközben az európai vezetők új energiaunióra, ezen belül új gázvezeték-hálózatok és gáz-cseppfolyósító terminálok építésére szólítanak fel, hogy eltávolodjanak az Oroszországtól való függőségtől, a magyar-orosz megállapodás a bírálói szerint éppen az ellenkezőjét teszi.

„Mit teszünk? Kizárjuk az összes többi energiaopciót az Oroszországtól való nagyobb függőség javára” – mondta Ámon Ada, a megállapodást bíráló, Energiaklub elnevezésű magyar szervezet vezetője.

Budapesti bírálók szerint Moszkva cserébe megvásárolta a legjobb fajta barátot – azt, akinek van befolyása az Európai Unióban.

A magyar vezetés fontos színpadot biztosít Putyinnak egy olyan pillanatban, amikor a Nyugat igyekszik elszigetelni az orosz elnököt: Putyin hivatalos látogatást tesz egy uniós tagállam fővárosban, ahol villognak a kamerák, amikor koszorúkat helyez el a Hősök terén, és ünneplik Európa egyik legrégibb országházának tágas boltívei alatt.

Putyin előtt itt járt Alekszej Miller, a Gazprom orosz energiaóriás elnöke. Alig néhány nappal később Magyarország leállította az Oroszországtól vásárolt gáz viszonteladását a kétségbeesett ukrán kormánynak.

Hivatalosan Budapest azt közölte, hogy ideje újra feltölteni a saját energiatartalékait. Nyugati diplomaták és budapesti bírálók másként ítéltek: Orbán Putyin kívánságának tett eleget, amikor nyomás alá helyezte Ukrajna energiaellátását egy olyan időpontban, amikor Kijev Moszkvával folytatott tárgyalásai kritikus ponton voltak.

Cserébe Magyarország más európai államokhoz a Gazprommal fennálló szerződésének újratárgyalását erőlteti annak fényében, hogy a földgáz világpiaci ára drámaian esett.

Magyarország ugyan bírálta néha az EU Oroszország elleni szankcióit, ennek ellenére azonban minden esetben megszavazta a szankciókat – megfigyelők erre azt mondják, nemigen volt más választása, tekintettel a hatalmas európai nyomásra.

Közben megfigyelők azt mondják, hogy Magyarország állami kézben lévő sajtója – amely gyakran élesen kritikus a politikai ellenfelekkel és a külföldi hatalmakkal szemben – Oroszországgal szemben mérsékelt hangot üt meg.

A nukleáris megállapodás révén Magyarország olyan entitásokkal találja magát üzleti kapcsolatban, amelyek a Nyugat által célba vett orosz tisztségviselőkhöz kötődnek. Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettes, és Putyin közeli szövetségese, akit áprilisban szintén szankcióval sújtott az Egyesült Államok és az EU, tagja a felügyelő bizottságnak abban a befektetési bankban, amely szerepel a megállapodásban. Borisz Grizlov, az Orosz Nemzetbiztonsági Tanács állandó tagja, aki júliusban került fel az EU feketelistájára, a Roszatomnál, az új nukleáris projekt élén álló orosz állami cégnél tagja a felügyelő bizottságának.

Aszódi Attila, a nukleáris fejlesztés ügyében illetékes magyar kormánybiztos azt mondta, nem tudott arról, hogy a két személyiség kapcsolatban állna a projekttel, egészen addig, amíg a The Washington Post erről nem tájékoztatta. De hangsúlyozta, hogy a megállapodást alacsonyabb szinten dolgozták ki, és hogy az ilyen megállapodásokban „a politikusok szerepe nagyon csekély”.

Magyar tisztségviselők azt mondták, hogy Orbán és Putyin munkatársai kedden új megállapodást igyekeznek majd kidolgozni a jövőbeli orosz gázszállításokról. A megállapodást kulcsfontosságúnak tekintik Orbán Magyarországon legsikeresebb politikája, az államilag elrendelt rezsicsökkentés szempontjából.

„Mindig felteszik a kérdést, hogy vajon oroszbarát, Európa-barát, Amerika-barát politikát folytatunk-e. És mi erre azt válaszoljuk, hogy a mi fejünkben egyszerűen nem ez a dimenzió vagy megközelítés van. Mi olyan politikát csinálunk, amelynek a mi szempontunkból van értelme. Ha úgy tetszik, ez magyar barát politika” – mondta Szijjártó Péter, a külügyminiszter.

_______________________________________________________________________________

(Az „Oroszországból szeretettel” Ian Fleming 1953-ben megjelent kémregényének és az abból 1963-ben, Sean Connery főszereplésével készült második James Bond filmnek a címe – a ford.)

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal