Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 12. 22.

A „rettegett” elemző
Megszűnik Tölgyessy Péter rádióműsora
A sajtószemle különkiadása

2010. december 19.
Megszűnik Tölgyessy Péter rádióműsora
Index

„Megszűnik Tölgyessy Péter közéleti műsora a Magyar Rádióban, tudta meg a Hírszerző. Az erről szóló döntést pénteken közölte az érintettel Gazsó L. Ferenc, a Kossuth Rádió vezetője, miután Tölgyessy nemet mondott arra a műsor folytatásának feltételéül szánt követelésre, hogy egy Fidesz-közeli elemzővel folytatódjék a műsor.”
„Az adás eddig a 180 perc című műsor részeként jelentkezett, a lap úgy tudja, hétfőn Tölgyessy távozását is itt jelentik majd be.”

2010. december 21.
Tölgyessy keményen bírálta az új alkotmány tervét
HVG online

„Tölgyessy Péter szerint …elképzelhető, hogy a 2/3-os törvényeket sem vizsgálhatná a jövőben” az Alkotmánybíróság, „nemcsak a gazdasági törvényeket.”

„… az új alkotmány úgynevezett magalkotmány lenne, amelyben – ahogy ő mondta – az elvek szintjén minden szép és jó benne van. Ugyanakkor ennek ellentmondó törvények születhetnek”

„’Minden harmadik mondata ennek az alkotmánykoncepciónak egy felhatalmazás egy részletező törvényre, amit én attól félek, az alkotmánybíróság nem is vizsgálhat majd, nagyon benne van ebben a logikában. És hogy mit jelent ez a részletező törvény, azt sajnos volt szerencsém látni a konkrét törvényekben, amit eddig benyújtott ez a kormánytöbbség. Alapvetően azt csinálta, hogy lényegében ellenkezőjére fordította’.”

„’Ott van a sajtótörvény, ami azzal kezdődik, hogy ez a sajtószabadságot fogja megteremteni, miközben olyan szankciórendszereket vezet be a sajtóban, ami nyugati típusú országban egyszerűen nincsenek is’.”

„’Az új alkotmány totálisan megosztja a magyar politikai közösséget, és az ellenzék illetve a baloldal megerősödésével soha nem látott mértékben törhet elő a gyűlölet’.”

„’Efelé rohanunk, hogy az ellenzéki pártok így gondolkodjanak. Csináltok magatoknak negyedik köztársaságot, ez nem a mi köztársaságunk, mi majd ötödiket csinálunk, és ezzel állunk elő. Hogy ez, ami van, a 9 éves megbízásotokkal, ilyen alkotmánybírósággal nem kell nekünk, és egy új rendszerváltás kell’.”

„Tölgyessy Péter szerint ha nem lesz gazdasági eredményesség és a hatalom beavatkozik az emberek privát szférájába, igen hamar nagyon-nagy trendforduló lehet a magyar politikai véleményekben.”

2010. december 13.
Tölgyessy: az uniós elnökség az ország vizsgája
180 perc című műsor, MR1 Kossuth Rádió online
Hangfelvétellel

„A következő esztendő első félévében hazánk lesz az Európai Unió soros elnöke.”

„2009 végétől az állandó elnök állapítja meg a tanács napirendjét, egyeztet a brüsszeli bizottsággal, viszont a soros elnök kap elsőként szót. Ő ismerteti, hogy az adott kérdésben addig mire jutottak a tagállamok, melyek a még vitás kérdések. A szertetartó érdekek közötti közvetítésben, a közös álláspont kialakításában így továbbra is jelentős szerepe marad a soros tagállam vezetőjének, nemsokára a magyar miniszterelnöknek. A tartalmi feladat döntően a közvetítés, ám az elnöklő tagállam szervezési, logisztikai teendői is óriásiak.”

„A soros elnökséggel egész Magyarország vizsgázik. Az elnök nem országa nevében beszél, hanem az unió egészét képviseli. Nem a saját, hanem a 27 tagállam ügyeit intézi. A tagfelvételre sokáig váró, a váltig külső elvárásokat teljesítő Magyarország most először kerül abba a helyzetbe, hogy Európa nevében szólhat. Ez teljesen más szerep, mint amit a magyar politikusok és közvélemény évszázadok óta megszokott. A régi sérelmi hozzáállással, a harsány követelődzés és a meghunyászkodó lapítás párosításával, a potyautas magatartásával most aligha szerezhetünk hazánknak előnyöket. Viszont fantáziadús kompromisszum-indítványokkal, türelmes közvetítéssel olykor kis állam is fontos pozíciót vívhat ki magának. Ám ez egészen más magatartást kíván, mint amit Orbán Viktor idehaza képvisel. A látványpolitizálás, az ellenvéleményen lévők lármás terelgetése könnyen visszaüthet. 2003-ban Silvio Berlusconi az uniós elnökségéről szóló európai parlamenti vitában az otthoni kormányzását és médiamonopóliumát élénken bíráló német szociáldemokrata Martin Schulzot az egykori koncentrációs táborok kápóihoz hasonlította. Ez után az egyébként inkább sikeres elnökséget vivő olasz kormányfőt a mértékadó európai sajtó csaknem egyöntetűen az unió vezetésére alkalmatlan személynek minősítette.”

A miniszterelnök mindig is tisztelte az erőt, és nagyon akarja a sikert. Külföldiek előtt egészen másképpen beszél, mint a hazai közönségnek. Ám most politikájának lényege részben a külföld elleni küzdelem, egy új társadalmi rendszer kialakítása. Amelyben sokszor meglehetősen szokatlan eszközökkel reméli érvényesíteni a magyar érdekeket: célzottan különadókat vet ki a külföldi érdekeltségekre, néhány évre tervezett bevételekkel, valamint megtakarítások felélésével finanszírozza az adócsökkentéseket.”

„A hazai baloldali kormányok mindegyike egyfajta teljesítési politikát követett. A közvéleménytől félve még akkor is uniós elvárásokra hivatkozott, amikor valójában eminens magyar érdeket képviselt. Egyfajta éltanulóként a legszokványosabb nemzetközi felzárkózási technikákat akarta idehaza bevezetni, ugyanakkor külön érdekeit jobbára görög módra hamiskodással, költségvetési túlköltekezéssel és akár az államháztartás adatainak meghamisításával próbálta elérni. A baloldali politika látványos kudarca után a külpolitikában is új gondolkodásra lenne szükség. Csakhogy a magyar érdekek eredményes képviselete aligha lehetséges a világrendszer ellenére.”

„Az összes sikeresen felzárkózó ország a maga saját útján, de mégis a világhoz, a piacokhoz okosan igazodva jutott előre. Ezt tette a Mao Ce-tung-i vagy a nehrui elzárkózás után a világgazdasághoz újrakapcsolódó Kína és India is. A nyugatos felzárkózás eddigi sikertelenségének érzetétől hajtva kétharmados többséghez jutó Orbán Viktor azonban nem csak a hibásnak bizonyult gyakorlat érdemi kijavítását, hanem annak szabályos antitézisét keresi. Nem csupán szavakban, de ténylegesen is nekimegy a Nyugatnak. Belpolitikájából kiindulva igyekszik keletre nyitni, Kínát látja a világ jövendő vezető hatalmának. Idehaza széles körben támogatott kísérletéből az uniós elnökség kudarca is következhet. Máris sokan beszélnek előre erről a baloldalon.”

2010. december 6.
Tölgyessy: az új alkotmány a Fidesz alaptörvénye lehet
180 perc című műsor, MR1 Kossuth Rádió online
Hangfelvétellel

„Az illetékes parlamenti bizottság még csütörtök délután nyilvánosságra hozta az új alkotmány szabályozásának elveit.”

„A kétharmados hatalom fölöttébb akarja az alkotmányozást. Nem csupán kommunikációjában beszél a nyugati tömegdemokráciákban gyakori módon valamilyen új kezdetről, hanem ténylegesen új rendszerváltást kíván. Új alkotmányával is deklarálni óhajtva a szakítást azzal a húsz évvel, amelynek maga is az egyik főszereplője volt. Egyelőre legfontosabb számára a szimbolikus váltás, értékrendjének hangzatos kinyilvánítása. Mindeközben seregnyi kérdésben valójában még nem döntött. Meg egyébként is: nem időtálló normaként, hanem változó céljaihoz kötött eszközként használta eddigi kormányzása közben a jogszabályokat.”

„Autun egykori püspöke, Franciaország hat különböző rendszerének vezető diplomatája, a csípősen szellemes közéleti cinizmus utolérhetetlen alakja, Talleyrand mondta egykoron: ’a jó alkotmány rövid és homályos’. Hát az új magyar alaptörvény ilyennek készül: az előterjesztő szerint így a jogállam képzete is megmaradna, és közben a kétharmados hatalom is tehetné, amit jónak vél. Valahogy úgy, ahogy a sajtószabadság alkotmányos elvét próbálja szigorú korlátok közé vetni a részletes médiatörvény.”

„A nagy nyugati nemzetek alkotmánya rendszerint egyetlen vagy alig néhány mondatnyi ünnepélyes bevezetéssel indul. A szorongó, létezésükben bizonytalan országok foglalkoznak sokat alaptörvényük elején viszontagságos történelmük hőstetteivel, nemzeti szimbólumaik, ünnepeik akkurátus felsorolásával. A Fidesz tervezete most a világ egyik legrészletezőbb katalógusát adná az állami jelképeknek.”

„A javaslat tartalmazza a jelenlegi alkotmányba foglalt valamennyi alapvető emberi jogot. Ám nyomban hozzáteszi: mások jó hírneve vagy alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében ezek a jogok korlátozhatók. Ezek a határozatlan jogfogalmak az ENSZ egyezségokmányok kategóriái, amelyek azért kerültek be a szövegükbe, hogy a brezsnyevi Szovjetunió is aláírhassa őket. Általuk szinte bármilyen megszorítás megokolható. 1989-ben a pártállam képviselői akarták ezeket mindenképpen beemelni az alaptörvénybe, és most újra itt kísértenek.”

„A tervezet nem oldja fel a mostani alaptörvény ismert gondjait sem. A negatív tapasztalatok után is marad a bíróságok felügyeletének korporatív rendszere. Az ügyészség elvileg minden korábbinál inkább önálló hatalmi tényező lesz. A gazdasági alkotmányosság, a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra sem kap igazán kemény alkotmányos garanciákat. A számvevőszék eztán sem lesz formálisan is önálló hatalmi intézmény. Marad a népszavazások vitatható szabályozása. Nincs rendelkezés az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről. Az Alkotmánybírósággal foglalkozó, módszeresen homályosan fogalmazott hét sorból nem derül ki, eztán mik lesznek az alkotmányellenesség tényleges jogkövetkezményei. Az sem, hogy milyen körben marad meg az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítő hatásköre.”

2010. november 29.
Tölgyessy: a kétharmados hatalom sodrásában
180 perc című műsor, MR1 Kossuth Rádió online
Hangfelvétellel

„A kormány által javasolt új feltételek között alig lesz valaki, aki érdekelt marad magánnyugdíjpénztári tagsága megtartásában.”

„1997-ben alighanem téves döntés volt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése: általa megugrott a költségvetés hiánya és adóssága. Nélküle már 2008-tól három százaléknál kisebb lett volna az államháztartás deficitje. Szabályozási hibák is rontottak a nyugdíjreform teljesítményén. Jobban járt volna az ország, ha az állami nyugdíjon belül valósult volna meg az egyéni számlák svéd típusú rendszere. Csakhogy most a nyugdíjpénztárak felszámolásának is meglesz a maga nem csekély költsége. A most felélt megtakarítások már középtávon is hiányozni fognak. A személyes nyugdíjmegtakarítások a jövőben ténylegesen nem lesznek örökölhetők.”

„A miniszterelnök komoly növekedési többletet remél a vállalkozások, az adófizető gyerekesek és főleg a legjobban keresők közterheinek radikális visszavágásától. Ám intézkedéseivel az ország megtakarításait éli fel kétséges növekedési reményekért.”

„Aki a kormány irányvételének kockázataira felhívja a figyelmet, az nem sok jóra számíthat: a legfrissebb hírek szerint a kormánytöbbség máris megvonja a Költségvetési Tanács teljes költségvetését. Az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítő hatásköreivel szemben a Költségvetési Tanács csak a szó erejével érvelhet a megfontoltabb költségvetési politika mellett.”

„A kormányfő és a kormánytöbbség egyébként is töretlen lendülettel halad új rendszere felé. …A miniszterelnök változatlanul döntően nem az intézmények rendjére, hanem a személyes lojalitásra alapozza politikáját. Meggyőződése, hogy elég, ha az emberek őt magát szeretik. A kulcspozíciókba, így most az Legfőbb Ügyészség élére, nem általánosan elfogadott, a Fidesz támogatottságát erősítő tekintélyeket keres, hanem a személyéhez bizonyítottan hűséges vezetőket állít.”

„A héten a Fidesz képviselői benyújtották a médiaszabályozás 133 oldalas törvényjavaslatát. …A törvényjavaslat egyesítené a közszolgálati intézmények vagyonát, az MTI bázisán vonná össze a közszolgálati hírszolgálatot, és ugyanitt egységes internetes hírportált alapítana. Az MTI hagyományos hírügynökségi feladataival azonban bajosan köthető össze a hírverseny kikapcsolásával történő hírműsorkészítés. A két világháború között az MTI-t felépítő, a Magyar Királyi Rádiót megalapító vitéz Kozma Miklós még egészen más filozófiát vallott: szerinte a hírügynökségnek bárki által átvehető, tökéletesen megbízható, szárazon tényszerű hírszolgáltatást szükséges adnia, a rádiónak meg tőle elválasztva, a budapesti liberális sajtónál jobb, minőségi műsorok sorával kell meghódítania a hallgatóit. A mai médiabőségben a közönsége igényeivel ütköző sajtó pillanatok alatt elveszítheti korábbi publikumát. Az elkötelezett kormánypárti választók kiszolgálására a Fidesz közelében immáron terjedelmes médiabirodalom működik. A jobboldallal kritikusabb állampolgárokat elérő és a mértékadó sajtó az, ami valójában a kormánytöbbségnek hiányzik.”

„Annyi esztendő megszorítása után az egészségügy és az oktatás intézményei, az emberek tömegei idővel elvárják helyzetük érezhető javulását. A rendkívüli intézkedések teremtette források két-három esztendő után jobbára kimerülnek. A növekedés sikerének igazolása nélkül a külföldi befektetők messze elkerülhetik az országot. A szocialista ellenzék máris kezdi rendezni sorait, és reményei szerint keményen fel kívánja venni a kesztyűt. Ahogy az ellenzék talpra áll, minden korábbinál zajosabb és kíméletlenebb időszak jöhet a hazai politikában. Az orbáni kísérlet akár katasztrófába is torkollhat.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!