rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: „Egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére”



A luxemburgi külügyminiszter – El País – Deutschlandfunk – Süddeutsche Zeitung – ZDF – Volkskrant – Új Szó*
Képünk a világban – Orbán Viktor szerint

Luxemburg külügyminisztere: Egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére

A luxemburgi külügyminiszter kedden egy interjúban bírálta a magyar parlament által aznap hajnalban elfogadott** médiatörvényt. Jean Asselborn szerint az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a jogszabály ellen.

„A tervezet egyértelműen sérti az Európai Unió szerződéseinek szellemét és betűjét. Felveti a kérdést, hogy egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére" - mondta a Németországban tartózkodó Asselborn telefonon a Reutersnak, utalva arra, hogy Magyarország január 1-jén átveszi az unió soros elnökségét.

„(A törvény) közvetlenül veszélyezteti a demokráciát. Az állam ellenőrzést fog gyakorolni a vélemény fölött" – mondta. Szerinte a jogszabállyal Magyarország hasonló csónakba kerül, mint amilyenben Fehéroroszország van. „Mostanáig (Aljakszandr) Lukasenkát (fehérorosz elnököt) tekintették az utolsó diktátornak Európában. Nem ez lesz a helyzet, amikor a törvény hatályba lép."

***

El País: „Nagyon közel áll a cenzúrához”

A médiatörvényt ismertető írást közölt kedden az El País balközép irányzatú spanyol napilap internetes oldala. A cikk alcíme: olyan törvényt hoztak, amely "gyakorlatilag végez a sajtó szabadságával" Magyarországon.

A bécsi keltezésű cikk felidézi, hogy a Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) küldöttséget menesztett Budapestre tájékozódás céljából, és az EBESZ sajtószabadság-képviselője is fenntartását hangoztatta a törvénnyel kapcsolatban.

Az El País szerint "nagyon közel áll a cenzúrához" az, hogy a törvény széles ellenőrzési lehetőséget ad a kormánynak a tájékoztatási eszközök fölött, és nagy büntetéseket állapít meg arra az estre, ha a tartalmuk ellentétben van a közérdekkel. A büntetések elvezethetnek a gazdaságilag gyengébb médiumok megszűnéséhez.

Az újság a kormány véleményét is idézi, amely szerint a törvény a műszaki változások adaptálásához kell, nem sért semmilyen szabadságot, és tiszteletben tartja az európai közösség tájékoztatási szabályait.

***

Deutschlandfunk: nehezen képzelhető el, hogy a médiatörvény hatályba lépésével egyidejűleg Magyarország vegye át az EU soros elnökségét

A magyar médiatörvénnyel foglalkozó budapesti riportot sugárzott kedd déli hírműsorában a német közszolgálati rádióállomás, a Deutschlandfunk (DLF), míg a Német Újságíró Szövetség bírálta az új jogszabályt.

A három és félperces rádióadásban Tim Gerrit Köhler beszámolt a hétfői demonstrációról, amelynek nem volt foganatja: a jobboldali-konzervatív Fidesz kétharmados többsége megszavazta az új médiatörvényt a parlamentben. A jogszabály január elsején lép hatályba – azon a napon, amelyen Magyarország átveszi az Európai Unió soros elnökségét, jegyezte meg a tudósító.

A riportban beszámolt az új törvény megszegőire váró „drákói pénzbüntetésekről”, és arról, hogy a törvénysértéseket a médiatanács saját belátása szerint állapíthatja meg. „A médiatörvény megfogalmazásai tág értelmezést tesznek lehetővé: közérdekről és közerkölcsről esik szó bennük, ami bő teret enged az interpretációnak. A tanácsot Orbán miniszterelnök hívei irányítják. A kormányfő és pártja, a Fidesz nekilátott az ország saját elképzeléseik szerinti átalakításának.”

A riportban megszólaltatta Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt, aki „Lukasenko-országának” módszeréhez hasonlította azt a megoldást, hogy a közszolgálati rádió nem készíthet saját hírműsorokat, hanem az állami felügyelet alatt álló hírügynökségtől kell átvennie a híreket. Hasonlóan vélekedett a DLF adásában Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője: „Minden reggel kiadnak majd egy listát, hogy aznap mi a fontos, és mi nem fontos. Ilyesmi egész Európában elképzelhetetlen volna, ám kétharmados többséggel sok mindent meg lehet csinálni.”

Európa messzemenően tartózkodik a véleménynyilvánítástól - állapította meg Köhler -, „az EU jövendő soros elnökének jelenleg nem kell tartania Brüsszelből érkező nyílt bírálattól. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és az európai lapkiadók szövetsége viszont élesen kritizálta a budapesti folyamatokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is gondosan figyeli a további fejleményeket. Az EBESZ sajtószabadság-megfigyelője, Dunja Mijatovic Magyarországról szólva olyan törvényekről beszélt, amelyekkel egyébként csak tekintélyelvű rezsimekben" lehet találkozni - hangzott el a német közszolgálati rádió keddi hírműsorában.

A Német Újságíró Szövetség (DJV) szerint az új médiatörvény összeegyeztethetetlen az Európai Unió demokratikus alapértékeivel. A szervezet elnökének keddi nyilatkozata szerint a törvény mélységesen antidemokratikus, egyúttal felszámolja a sajtószabadságot Magyarországon. Michael Konken szerint nehezen képzelhető el, hogy a médiatörvény hatályba lépésével egyidejűleg Magyarország vegye át az EU soros elnökségét. A DJV elnöke elengedhetetlennek nevezte, hogy az európai államok világosan vétót emeljenek Magyarország ellen. Egyúttal felszólította a berlini kormányt: európai keretek között lépjen föl azért, hogy az EU-tag Magyarország haladéktalanul visszavonja a törvényt.

***

Süddeutsche Zeitung: A sajtószabadság valamennyi elvét felrúgja

Kezet rá címmel, „Magyarország a többséget alkotó párt felügyelete alá helyezi a médiumokat” alcímmel közölt hétfőn írást tárcarovatában a Süddeutsche Zeitung.

A müncheni liberális újság bécsi tudósítója, Michael Frank által jegyzett cikk rámutat: Orbán Viktor kormányfő pártja, a Fidesz kétharmados parlamenti többsége birtokában hétfőn várhatóan megszavazza azokat a médiatörvényeket, amelyek az EBESZ meglátása szerint Európában "csak diktatórikus rezsimek" gyakorlatából ismertek. A beterjesztett törvények ugyanis "gyakorlatilag az összes médium jóformán korlátlan urává teszik a Fidesz-kormányt és annak elnökét".

A Fidesz parlamenti többsége már elfogadott egy "médiaalkotmányt", amely általánosságban és konkrétumok nélkül felsorolja mindazokat az erényeket, amelyek egy jogállamban a média szerepéről és feladatairól el lehet mondani. A korábbi felügyeleti szervek helyébe azonban új nemzeti hatóság (NMHH) lépett. Ehhez járul még "a médiatanács, amely büntetőjogi hatáskörrel is rendelkezik a médiaalkotmány megsértőivel szemben. Hogy mi minősül megsértésnek, az az igencsak általánosan megfogalmazott szabályok alapján a médiatanács megítélésétől függ. Az új felügyeleti szervekben ráadásul csak a parlamenti többség emberei foglalnak helyet. Vagyis egy kizárólag a Fidesz által alkotott testület hatáskörébe tartozik a tudósítások tartalmának és formájának a megítélése, a kellemetlen dolgok elleni fellépés - ami a sajtószabadság valamennyi elvét felrúgja."

Frank megállapítja: "Orbán emberei már korábban kiigazították a közszolgálati médiumok vezető szerveit, legalábbis személyi síkon. A híreket a jövőben a rádió és a televízió számára is az MTI hírügynökség szállítja. A Fidesz többsége a médiatanácson keresztül ezután még a hírterjesztési utak felett is felügyeletet gyakorol majd, ami abszolút nóvum a demokratikus Európában."

A médiaalkotmány megsértőire súlyos büntetés vár: televízió esetében ez elérheti a 700 ezer eurót, rádióadók, napilapok és internetes portálok esetében a 90 ezer eurót, hetilapok esetében a 37 ezer eurót. Magyar viszonyok között egy ilyen bírság az adott médium létét sodorná veszélybe. Amikor Prőhle Gergely államtitkárnak felhívták erre a figyelmét, ő azzal válaszolt, hogy az érintettek, amint az jogállamban megengedett, bírósághoz fordulhatnak.

Az EBESZ (és nem csak ő) úgy véli, hogy tárva-nyitva áll az ajtó a cenzúra előtt - zárta írását a Süddeutsche Zeitung tudósítója. - "Az EU-ban nincs olyan médiahatóság, amely a nyomtatott és az online médiumok tartalmát úgy tudná szabályozni, ahogyan azt a magyar törvénytervezet előírja" - idézte a cikkíró az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének szavait, ám az Európai Unió mindmáig hallgat.

***

ZDF: erre egyetlen EU-államban sem akad példa

Kétperces riportban foglalkozott hétfő esti híradóműsorában a német ZDF közszolgálati televízió a magyar médiatörvénnyel és visszhangjával. A riport bevezetőjében elhangzott: a médiatörvény az EBESZ szerint kitárja a kaput a cenzúra előtt, illetve hogy Orbán Viktor kormányfő a kétharmados parlamenti többség segítségével már egy sor olyan intézkedést hozott, amelyet sokan a demokráciát fenyegetőnek értékelnek.

Sandra Theiss budapesti riportja során megszólaltatta Németh Pétert, a Népszava főszerkesztőjét, aki kijelentette: "Ha ebben a formában fogadják el a törvényt, akkor minden hatalom a kormány kezébe kerül, s bárkit elnémíthat. Magyarországon nem lesz többé sajtószabadság."

A ZDF riportere beszámolt a médiatanács megalakulásáról, amely "nem kiegyensúlyozott vagy hamis" beszámolók esetén büntetéseket rendelhet el; újságok esetében a bírság elérheti a 90 ezer eurót. "Hogy mi nem kiegyensúlyozott vagy hamis, azt a médiatanács dönti el, abban pedig kizárólag a Fidesz tagjai foglalnak helyet."

Theiss megkérdezte a törvényről Orbán Viktort is, aki kijelentette: abban "nincs egyetlen olyan paragrafus sem, amely nem szerepelne más EU-országok megfelelő törvényében. Ez egy nagyon európai törvény".

Ezzel szemben a szintén megszólaltatott Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-felelőse a ZDF kamerája előtt azt mondta, hogy arra a módra, ahogyan a magyar médiatörvény a nyomtatott és az online sajtót szabályozza, egyetlen EU-államban sem akad példa. A német riporter úgy vélte, "sok függ attól, hogyan él majd hatalmával a médiatanács. Egy azonban bizonyos: a magas pénzbüntetéstől érzett félelem elnémíthat néhány bírálót".

***

Volkskrant: Európa legszigorúbb médiatörvénye

Az amszterdami Volkskrant című napilap - az ANP holland hírügynökség budapesti tudósítása alapján - vasárnapi honlapján ír a "bírálói szerint Európa legszigorúbb" médiatörvényéről, amelyről hétfőn szavaz az Országgyűlés.

A tudósítás hivatkozik a hétfőre a Szabadság térre meghirdetett tüntetés szervezőire, akik szerint a törvény húsz évvel visszaforgatja az idő kerekét Magyarországon a kommunista múltba. A szervezőknek nincs sok esélyük arra, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását: Orbán Viktor jobbközép kormánypártjának kétharmados többsége van az Országgyűlésben.

A cikk megemlíti, hogy a törvény szerint a kormány által kinevezett Médiatanács dönti el, hogy az újságírók "erkölcsösen" és "tárgyilagosan" tudósítanak-e. Azok a sajtótermékek, amelyek nem tesznek eleget ezeknek a normáknak, szigorú pénzbüntetéssel sújthatóak.

Az ANP idézi az 1877-ben alapított Népszava főszerkesztőjét, Németh Pétert: "Már egy alkalommal tiltakozásul üresen hagyott címlappal jelentünk meg. Ha elfogadják ezt a törvényt, akkor január 3-án is fehér címlappal jelenünk meg. Jelezni akarjuk az Európai Uniónak, hogy ez a törvény rossz" - hiszen Magyarország január 1-jétől tölti be az EU soros elnöki tisztét. A főszerkesztő szerint az újságírókat öncenzúrára kényszerítik 2011-től. "Olyan helyzetbe kerülünk, amely már a kommunizmus alatt létezett. A törvény megteremti a diktatúra lehetőségét."

Koltay András, a Médiatanács tagja szerint nevetséges a bírálat: "Micsoda ostobaság. A törvény egy kiegyensúlyozottabb médiához vezet."

Heller Ágnes filozófus kétségbe vonja, hogy Orbán képes lesz a tájékoztatás minden formáját ellenőrzése alá vonni. "Már nem a Szovjetunió technológiája korában élünk. Lehetőség van arra, hogy egy magyar honlap külföldi szerveren keresztül működjön." A 81 éves Heller, aki a kommunizmus alatt ellenzéki volt, csatlakozik egy internetes alternatív televízióállomáshoz, hogy kikerüljenek a törvény hatálya alól: "Orbán tervei nem járnak sikerrel" - idézi a hírügynökség Heller szavait.

***

Új Szó: Virágzabálók

Az új magyarországi médiaszabályozásról közöl jegyzetet az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szombaton.

"A január 1-jétől életbe lépő magyar sajtószabályozás...túlmutat Magyarország minden létező problémáján. A nyugdíjreform brutális megszorítás, de valahol érthető, a kormánynak pénzt kell varázsolnia a semmiből is. Az új médiaalkotmányt viszont pusztán az indokolja, hogy be akarják fogni az újságírók száját. Az újságolvasóktól és a nézőktől-hallgatóktól az információhoz való jogot veszi el" - írja a Virágzabálók című jegyzet szerzője.

Veres István kifejti: "Szándékosan nem írtam szabad információt, olyan ugyanis nincs; amint egy szerkesztő elkezd egy hírrel dolgozni, attól kezdve az az információ már nem szabad, közöljék később bármilyen tárgyilagos stílusban. Egyébként ez lenne az egésznek a lényege, mindenki olvassa vagy nézze azt a sajtóterméket, amely közel áll hozzá, ha meg néha kíváncsi a másik oldal véleményére, olvassa el azt is. Ha van harmadik vagy negyedik oldal is, az annál jobb, a médiaréten hadd virágozzon minden virág, hogy ki-ki szagolgathassa a neki tetszőt."

"A magyar kormány viszont a közeljövőben beindítja az állami hírgyárat, az MTV, a Duna TV és az állami rádiók innen kapják majd az előre csomagolt híreket. A tévénézők és a rádióhallgatók nagy része nem veszi észre a változást. Viszont ennyi erővel sugározhatnának naphosszat a Hupikék törpikéket is, bár az belga rajzfilm, így talán nem méltó a szerepre." "A magyar választópolgárok könnyen abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy ha valamit meg akarnak tudni országukról, a külföldi médiában kell bogarászniuk." Veres István szerint "a legrémisztőbb, hogy ennek a politikának ma nincs életképes alternatívája Magyarországon".

"Az MSZP leszerepelt, az LMP és a Jobbik pedig rétegpártok, és ez a jövőben sem valószínű, hogy megváltozik. Azoknak a választóknak a száma növekszik majd, akik az egész politikából ábrándulnak ki. Ezeket egy teljesen új párt gyűjtheti majd hálójába, olyan politikusokkal, akiknek nincs politikai előéletük. Ez a párt viszont még nem létezik. Úgyhogy az elkövetkező években tévéhíradó helyett nézhetünk nyugodtan mesét, mondjuk Mátyás királyról. Az is egy erős és bölcs államférfi tetteit dicséri. És még a zenéje is kellemes" - zárja jegyzetét az Új Szó.

Januártól megregulázzák a magyar sajtót címmel az újság részletesen ismerteti az új magyarországi médiaszabályozást is.

***

Orbán Viktor véleményét Magyarország hitelességéről és az ország iránti bizalomról lásd kiemelt hírünkben: Orbán Az Estében

„…ha megvannak a kitűzött célok szerinti eredmények, akkor elkezd lassan, de érzékelhetően visszaépülni a bizalom.”

Én úgy látom, hogy inkább pozitív várakozás vesz bennünket körül. Mindenki szurkol Magyarország sikeréért.”

„…európai összevetésben a legkevésbé konfliktusos politikák egyike, ami Magyarországon zajlik.”

„…az Európai Uniót is meg kell erősíteni… Európával is törődni kell… Az én fejemben a természetrajza ennek a két munkának nagyon közel esik egymáshoz.”


* Forrás: MTI
** A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel szavazott, 16 szocialista képviselő tartózkodott.
Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is.
Fontosabb rendelkezéseinek összefoglalását lásd itt.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!