Orbán az Estében



2010. december 21-én, műsorvezető Szöllősi Györgyi

Részletek


Még alkotmányt is gyorsan tud módosítani

– Egy lapra tett fel mindent az Orbán-kormány, erről cikkeznek a külföldi lapok és kockázatos taktikáról… Ön szerint az elmúlt fél évben melyik volt a legkockázatosabb döntés?
– Minden döntésnek van valamilyen kockázata, de én biztonságban éreztem magam végig. Kétharmados többséggel a hátunk mögött, egy nagyon világos nemzeti egységgel megtámogatva igazán nagy politikai kockázat nincs.

– Azért Párizsban Ön is azt mondta, hogy a kormány által készített gazdasági mixtúráról nem lehet megmondani előre, hogy beválik-e vagy sem.
– Igen, ez egy szakmai kockázat, de most egy nagyobb dologról beszélek, arról, amit országkockázatnak lehet nevezni. Magyarországon működik ma szerintem Európában a legstabilabb politikai rendszer. Három és fél évig nem lesznek választások. A parlament gyorsan képes reagálni, időnként, ha kell, még alkotmányt is gyorsan tud módosítani. Ez a mostani világgazdasági klíma mellett a legnagyobb érték. Ezért még ha ki is derül valamiről, hogy egy szakmai kockázat beüt, akkor is ott a korrekció lehetősége a parlamenti többség kezében. Ezért mondom, hogy politikai értelemben nagyon biztosan ülünk a lovon.
[…]
Az egy lap dolgáról, ha megengedi. […] Egy célra összpontosítunk… Én az államadósságot tekintem ma olyan kockázatnak, amelyet ha nem jól kezelünk, akkor maga alá gyűrheti, rászakadhat Magyarországra és tönkretehet mindannyiunkat.

A leminősítésről: az összevissza hazudozást nem lehet fél év alatt helyrehozni

– Ezeket a kockázatokat látják külföldön is. A Moody’s leminősített hazánkat. Pedig azt mondják, hogy ehhez a kockázatos gazdaságpolitikához – Navracsics Tibor mondta egyébként – mindenképpen fontos lenne az ország iránti bizalom, és ennek híján van Magyarország, úgy tűnik.
– Mert nincsenek sikereink. Én ugyan mindenütt dicsérem Magyarországot, ez mégiscsak a mi lovunk, meg védem az ország mundérjának becsületét is. Na de hát olyan sok ok nincs a Magyarország iránti bizalomra.

– A Moody’s már a mostani kormány lépéseit minősítette le, nem?
– De én inkább arról beszélek, hogy fél év alatt nem tudunk kijavítani minden hibát. Ha nyolc évig megyünk befele egy erdőbe, senki sem gondolhatja, hogy néhány hónap alatt onnan kijövünk. Ha csak a bizalomról beszélünk, amit egyébként a kétharmados itthoni Fidesz-győzelem jól mutat, hogy az emberek mennyire elvesztették a bizalmukat a korábbi gazdaságpolitikában. Magunk között vagyunk. Összevissza hazudozott Magyarország. Meghamisította az adatokat, orránál fogva vezette a hitelminősítőket, az európai intézményeket, magát a bizottságot, ezt nem lehet fél év alatt helyrehozni.

– Akkor is leminősítették hazánkat.
– Azt akarom mondani, hogy van a dolgoknak egy rendje. A bűn elkövetésének is van rendje, a kilábalásnak is van rendje. Meg kell próbálni olyan gazdaságpolitikát folytatni, én az adósság csökkentését tartom ilyen célnak, amely egy bizonyos célt szolgál, és utána sikereket kell elérni, mert a beszéd meg a kommunikáció nem váltja ki a valóságot, különösen nem a gazdaságban. Tehát eredményeket kell elérni, és ha megvannak a kitűzött célok szerinti eredmények, akkor elkezd lassan, de érzékelhetően visszaépülni a bizalom. Most még inkább, azt mondanám, hogy várakozás van. Tele bizonytalansággal, kérdőjelekkel. Na vajon ezt a kormányt már komolyan lehet-e venni. Valóban a miniszterelnök komolyan gondolja-e, hogy az államadósság csökkentésére helyezi a gazdaságpolitika súlypontját, tesz-e ennek érdekében lépéseket. És amikor az első sikerek megjönnek – van néhány részsikerünk már –, akkor ez meg fog változni.

Ilyen disznóólat még életemben nem láttam

Több közgazdász is azt mondja, hogy egyértelműen a kormány hibája a leminősítés. A kormány gazdaságpolitikája nem meggyőző a külföld szemében. Túl sok a konfliktus, a kommunikációs hiba, hiányoznak a nagy reformok. Azt pedig, hogy nem lesz megszorítás, Nyugaton értelmezni sem tudják. Bod Péter Ákost idéztem most. Mellár Tamás azt mondja, azért minősítenek le rendre minket, mert nem tartják hitelesnek a kormány fiskális politikáját. És itt lenne az idő arra, hogy az Orbán-kormány megfogalmazza a saját konvergenciaprogramját, és az államadósság-csökkentés menetét meg kellene mutatni.
– Az én tapasztalataim részben egybeesnek ezzel, részben mások. Fiskális politika: mikor tartanak hitelesnek egy költségvetési politikát? Ha kitűz egy célt, és utána eléri. Én átvettem júniusban egy országot, illetve egy kormány irányítását, ahol a költségvetési törvényben

3,8 százalékos hiányszám szerepelt, és körülbelül 7 százalékon volt a hiány. Ilyen disznóólat még életemben nem láttam. És ebből kellett odáig eljutnia Magyarországnak, hogy most az év végén biztosan mondhatjuk azt, hogy a fiskális politika kitűzött célját, ami nem is mi tűztünk ki egyébként, Magyarország be fogja tartani, mert a hiány ekkora lesz. És a következő évre kitűztünk egy másik célt, és meg fogja látni, Ön is meg a közgazdászok is, hogy tartani fogjuk. Ezért mondom, hogy eredményeket kell elérni. A szótartás hitelét eredményekkel lehet visszanyerni. Ezen dolgozom. Én úgy látom, hogy inkább pozitív várakozás vesz bennünket körül. Mindenki szurkol Magyarország sikeréért. Brüsszelben a miniszterelnökök társasága, még a sajtótájékoztatókon sem ellenszurkolókat látok. Én azt látom, hogy igenis szeretnék, ha Magyarországnak sikerülne. Vannak kétségeik, de azokat nem szavakkal, hanem eredményekkel lehet majd kiegyenlíteni.

– Bod Péter azt mondja, a külső megítélés az, hogy túl sok a konfliktus, például a Magyar Nemzeti Bankkal. Az MNB most kamatot emelt. Tovább éleződik a feszültség?
– Mulatságos kijelentésnek tartom. Sok a konfliktus…  Az olasz parlamentben nem régen verekedtek. Franciaország megbénult a sztrájkok miatt. Volt ország, ahol a szemetet nem vitték el hetekig.

Európai összevetésben a legkevésbé konfliktusos politikák egyike

– De a kormány és a jegybank között tovább éleződik a feszültség?
– Bocsánat, csak azt akarom mondani, hogy ha az kérdés, hogy milyen a konfliktusszintje a magyar politikának, akkor azt tudom mondani Önnek, hogy európai összevetésben a legkevésbé konfliktusos politikák egyike, ami Magyarországon zajlik. Ne tévedjünk el, tudjuk, hol a helyi érték. Legyen egy koordinátarendszerünk, aminek alapján értékeljük a magunk helyét. Tehát azt gondolom, hogy ahhoz képest, amilyen nehéz helyzetben van az ország, amilyen komoly feladatok vannak előttünk, amilyen komoly megújítási munka vár ránk a következő évben, amivel át kell szerveznünk szinte az egész országot, ehhez képest ezek a konfliktusok európai mércével mérve igen szolidnak tekinthetők. Most ami a jegybankot illeti, ott az a probléma, hogy két különböző malomban őrölünk.

Szeretnék kimaradni a jegybank és a jegybankelnök irányításából

– Ezért aztán módosítják a jegybanktörvényt.
– Azt is módosítjuk, de ez nem konfliktus a szónak a klasszikus értelmében, nem szoktunk vitatkozni egymással a nyilvánosság előtt, hanem rögzítjük a beállt helyzetet.

– De zárt ajtók mögött sem, Simor András azt mondta, hogy két éve nem beszéltek.
– Hát miután a gazdaságpolitika kívánatos irányairól a jegybanknak teljesen más elgondolása van, mint nekünk, ezért épp elég, ha a gazdasági és pénzügyminiszter beszél – nemzetgazdasági miniszternek hívják most ezt – a jegybank elnökével. Ha én beszélek vele, azzal nem lennénk előrébb. Egyébként majd jön a jegybankelnök úr a kormány ülésére, mert a jegybanktörvény módosítása a magyar szabályok szerint megköveteli, hogy a jegybankelnök megjelenjen a kormányülésen.

– Miért van szükség erre?
– Szeretnék kimaradni a jegybank és a jegybankelnök irányításából. Ma az a helyzet, hogy a jegybankot egy testület irányítja. Amibe a miniszterelnök is delegál embert. Én nem akarok delegálni egyet se, én azt javaslom, hogy a parlament delegálja a tagokat, a parlament viselje a munkájukért felelősséget.

– Simor András azt mondja, hogy azért furcsa ez a pálfordulás, mert az előző Fidesz-kormány alatt alakult ki az a tendencia, hogy a tanács minden tagját a jegybankelnök jelölhette. Most pedig a parlament fogja jelölni. Tehát a Fidesz és a kormány akarata fog érvényesülni.
– Ez egy teljesen szokatlan megoldás Európában. Ilyen nincs máshol. Én azt gondolom, hogy a jegybank fölötti felelősséget a parlamentnek kell viselnie. Ezért én senkivel nem szeretnék közösködni ebben az ügyben. A parlament válassza meg a jegybankelnököt, a monetáris tanács tagjait, és döntsön. Ez nem kormányzati kérdés. A jegybank függetlensége a kormánnyal szemben kell hogy fönnálljon, és ezt én garantálom.

– Azért az Európai Központi Bank a jegybank függetlenségét félti most.
– Nem tudok erről.

Kivéve a gyevibírót

– Kiadtak egy közleményt, félti a magyar kormány terveitől.
– Az a levél, amit én kaptam, az arról szól, hogy a tervezett módosítás nem sérti a jegybank függetlenségét. Ami sérti, az szerintük az, hogy elvettük a jegybank elnök fizetését. De hiába mondom, nem hiszik el nekem Brüsszelben, hogy Magyarország egy olyan képtelen helyzet volt, hogy többet keresett a jegybank elnöke, mint az amerikai jegybank elnöke, és ez a helyzet teljesen tarthatatlan. Mégiscsak valamilyen közpénzügyi rendszerben kell működnie a jegybanknak is. Olyat nem tudunk csinálni, hogy mindenkire vonatkozik egy szabály, kivéve a gyevi bíróra, ez nem megy. Ezt kifogásolták, ezt én megértem. Valamint azt, hogy a nemzetgazdasági miniszter a jegybank néhány döntését kritizálta, de azt meg nem tartom elkerülhetőnek, mert az élethez hozzátartozik, hogy a gazdaságpolitikáról a kormány gazdaságpolitikáért felelős emberének van véleménye.

– Tehát nem éleződik tovább ez a konfliktus.
– A helyzet az nehéz. Mert ha egy országban teljesen más gazdaságpolitikát lát kívánatosnak a jegybank, mint a kormány, az megnehezíti az ország dolgát, kárt jelent az ország számára. Tehát ne áruljunk zsákba macskát, a dolog úgy fest, hogy ez a helyzet, hogy a jegybank nem követi a kormány gazdaságpolitikáját, nem partnere a kormány gazdaságpolitikájának, fölülírja a parlament által meghatározott gazdaságpolitikát, abból az országnak súlyos, komoly vesztesége és kára származik.

***

Mondatok

A nyugdíjrendszerről

„Azt mondani, hogy megmentettük a ma nyugdíjban lévők következő havi nyugdíját, abban semmi túlzás nincsen.”

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos változó állításairól

„A politikának van egy rendje. Lépésről lépésre kell haladni. Ez történt. Egyik lépést tettük a másik után. Ezt nevezik átszervezésnek. Átszerveztük a magyar nyugdíjrendszert. Még nem értünk a végére.”

„Mi már visszaléptünk a nyugat-európai rendszerbe.”

Az aktív munkavállalók arányáról

„Nekünk az 55 százalékról meg kell indulnunk fölfelé… Ezt fejezzük ki úgy, hogytíz év alatt egymillió munkahelyet kell teremtenünk… A legjobbnak kell majd lennünk Európában, de ehhez még kell némi idő.”

A demográfiai adatokról

„Megfordítjuk majd a demográfiai hanyatlást.”

„Világossá kell tenni, hogy akik a gyerekért élnek, azokat támogatjuk, akik a gyerekekből akarnak megélni, azokat meg nem támogatjuk.”

Bizalom a jövőben

„Lengyelországban ilyen hangulat van. Csehországban az emberek bíznak a saját jövőjükben meg a saját hazájuk jövőjében. Csak Magyarország lógott ki ebből a sorból az elmúlt nyolc év következtében. Vissza kell ide zárkózni.”

Az uniós elnökségről

„Nem lesz egyszerű félévünk. Magyarországot át kell szerveznünk. A legfontosabb év 1989 óta 2010 volt, és most a következő tíz év minőségét eldöntő év következik itthon. Ezzel párhuzamosan az Európai Uniót is meg kell erősíteni… Európával is törődni kell…

Ahogy itthon Magyarországon új alkotmányt fogunk alkotni, módosítani fogjuk, igaz, korlátozottabb módon, az európai alkotmányt. Ahogy Magyarországot át fogjuk szervezni, ugyanúgy hat nagyon fontos közpénzügyi törvényt fogunk hozni majd az Európai Unióban… Az én fejemben a természetrajza ennek a két munkának nagyon közel esik egymáshoz.”

„Azok a zavaros alkuk, amelyek jellemezték Európát az elmúlt időszakban és azok a zavaros alkuk, amelyek Magyarországon létrejöttek a kilencvenes évek elején, és mára csődhöz vezettek, egyszerre veszítették el a szavatosságukat, és most egyszerre kell mindenütt új szabályokat hozni.”

Bankadó

„Angliában vagy Ausztriában a magyar bankadót nagyságrendekkel meghaladó bankadók vannak. Ilyen szektorális adók más országokban ugyanígy megtalálhatók, legfeljebb kevésbé súlyosak.”

A nemzeti eszközkezelő késéséről

Lesz, „amint a hitelességünk tovább javul az év első negyedében. Az eszközkezelő felállítását a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a piacok is… kockázatosnak tartják. Azt gondolják, hogy egy feneketlen zsák lesz a nemzeti eszközkezelő. Az én tervem ezért az, hogy először most megalkotjuk a költségvetést, holnap vagy holnapután… aztán az év első negyedévében jelentős államadósság-csökkentést hajtunk végre, akkor szerintem átmenetileg meg fog nőni a bizalom Magyarország iránt, majd két-három hónap múlva ismét államadósság-csökkentést kell végrehajtani, és akkor eljön a pillanat, hogy az eszközkelezőt is felállítsuk.”

„Kilakoltatás nem lesz Magyarországon.”

Az orosz-magyar kapcsolatokról

„Még nem egyenesedtek ki.”
„Nem hozott áttörést a Moszkvában tett látogatás.”
„Adjon egy kis időt még.”

A karácsonyról

„Ma hajnali négy óráig ültünk a parlamentben, vitatkoztunk az ellenzékkel, meg szavaztunk. Még a tegnapi ing van rajtam, haza se tudtam menni, bent aludtam a hivatalban. Talán 23-án  (!) szavazunk a költségvetésről, és délután, talán mire a fát díszítjük (!), haza fogok érni.”



Forrás: MTV



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!