Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 23.

Bolgár György kérdései a 2010. március 23-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy ezekben a percekben járt le az országos pártlisták bejelentésének határideje. Az április választásokra összesen hat párt tudott országos listával kiállni. Önök mire számítottak, többre vagy kevesebbre? És kinek jó ez?

Ezen belül mit szólnak ahhoz, hogy az MDF-nek több megyében nem sikerült listát összehoznia? Meg lehet-e így az 5 százalékuk?

Következő témánk az izraeli felderítő gépek magyarországi repülése, amellyel kapcsolatban a Fidesz kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága? Ha egyszer az izraeli gépek érvényes engedélyekkel jöttek és természetesen minden illetékes tudott róluk, akkor mitől ez a felhajtás?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy Demján Sándor szerint minden magyarnak az az érdeke, hogy ez a fideszes csapat nyerjen? Ha ugyanis nem nyer, az mindenkinek rossz - mondta az ismert nagyiparos egy rádiónyilatkozatában. Mindenkinek rossz. Miért is?

És végül mit szólnak ahhoz, hogy a Sárbogárdi Bíróság a Magyar Gárda feloszlatásáról hozott jogerős ítélet ellenére egy perben úgy ítélte meg, hogy gárdisták jogaik érvényesítése végett akár egyenruhában és együttesen is megjelenhetnek a hatóságok előtt. Pedig a gárdaegyenruha viselése már önmagában is szabálysértés. De miért nem szerez érvényt a jognak az igazságszolgáltatás?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Bolgár György: - Jól tudom, hogy a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje vagy, a Hajdú-Bihar megyei listán?

Pálffy István: - Pontosan így van, mégpedig a hajdú-bihari lista nyolcadik helyén állok, és a KDNP jelöltje vagyok a közös listán.

- Igaz-e az, amit az egyik újság írt, hogy ez a nyolcadik hely azt jelenti, nem nagyon van esélyed arra, hogy bejuss a parlamentbe, vagy legalábbis valami mindent elsöprő eredmény kellene hozzá?

- Nem így kell ezt számolni. Nem feltétlenül az a cél, hogy az ember bekerüljön a parlamentbe. Amikor én ezt a munkát elvállaltam, és így a televíziózással szakítottam, akkor azt mondtam, hogy egy olyan hosszú távú, perspektivikusan gondolkodó és megalapozott döntést hozok, amely akár a következő 20 évre adhat közéleti feladatot és politikai munkát. A számszerűséget illetően, a nyolcadik hely esélyes lehet, ha az ember megdolgozik érte, és ha nagyjából azok az eredmények várhatók, amit a közvélemény-kutatások mutatnak.

- Szóval lehet, hogy parlamenti képviselő lesz belőled. Gondolom azzal a céllal vállaltad el a jelöltséget, hogy az legyél.

- Persze, ez a célrendszer egyik eleme. De úgy is kell ezt tekinteni, mint egy olyan elkötelezettséget, amely ha a választási eredmények miatt mégsem válna valóra, akkor az ember a szakpolitikában, a háttérben és az előkészítésben ugyanúgy közreműködik.

- Nem vagy egy kicsit csalódott? Az ember azt gondolná, hogy ha Pálffy, aki az ország egyik legismertebb embere, elszegődik a KDNP-hez, akkor ennek a Kereszténydemokrata Néppárt nagyon örül, és az egyik vezető helyre teszi, hogy mások is felfigyeljenek rá. De a nyolcadik helyen, egy megyei listán észre se fogják venni, hogy ott vagy, bár nyilván járod a megyét.

- De mégsem így van. Egyrészt semmi okom az elkeseredettségre, hiszen ez egy hosszú távú elkötelezettség. Sok minden lehet még belőle, és remélem, hogy lesz is. Másrészt, ha az előttem lévő egyéni képviselők bejutnak, akkor a lista automatikusan úgy töltődik fel, hogy nekem is esélyem van bejutni a parlamentbe. Ha ezt nézzük, akkor azt hiszem, igazán megtisztelő, kitüntetett és esélyes helyre tett a KDNP. Ezért valóban közösen kell megdolgoznunk Hajdú-Biharban a képviselőkkel. Valóban sorra látogatom őket, holnap Szabolcsban, csütörtökön Hajdú-Biharban vagyok fórumon, a jövő héten még két alkalommal és a húsvét utáni héten is. Így megyek előre a kampányban, és Debrecen kivételével azt a hat körzetet, ami Hajdú-Biharhoz tartozik, együtt járom végig az egyéni képviselőkkel. Vagyis közös eredményünk és sikerünk lehet, ha ők egyéniben bekerülnek, mert akkor a listán én is előrébb lépek egyet-egyet.

- Igen. Nézzük a tartalmi kérdéseket. Néhány héttel ezelőtt közzétettél egy krédót, ami tulajdonképpen politikai programnak is beillik. Természetesen újságírói eszközökkel. Egy rövid kis publicisztika volt, de azért kiolvasható belőle néhány elképzelés, hogy te milyennek szeretnéd látni Magyarországot. Például azt írod, hogy új, hatékony állam kell, amely az ezeréves közigazgatás rendjére épül. Miért az ezerévesére? Hiszen 2010-et írunk. Nem a 21. század igényeinek megfelelő, másfajta közigazgatásra volna szükség?

- A krédó azt is jelenti, hogy az ember egy hitvallást tesz a politikai programelemek mögé. Nem kell ezek után arra gondolni, hogy ez egy szakszerű jogalkotási menetrendnek a programja volna. Ez sokkal inkább egy olyan, a lelkekre, az emberek érzésére ható publicisztikai elem, amiben benne van, hogy valóban olyan alapokon képzeli el az ember ezt az államigazgatást, amely - és ezt a 21. századra is lehet érteni - keményen rendet tart és jól igazgatja a köz dolgait. Ahogy azt Szent István tette, és amilyet ő kialakított. Erről van csak szó. A korszerű követelményeket tekintve természetes, hogy elektronikus közigazgatás kell, hogy az állampolgárral minél többször találkozó, fogyasztóbarát és olcsó hivatal legyen, hatékony elemekkel, de ez nem az én szakterületem. Úgyhogy valóban csak azokat fogom mondani, amelyeket azt hiszem, hogy mindannyian egyformán látunk, hogy erős és hatékony, de nem túlburjánzó és nem bürokratikus államra van szükség.

- Azért írtál még konkrétumokat is. Azt írtad, hogy lesz megint kötelező nyelv, mégpedig a magyar. A magyar most is kötelező nyelv, sőt idegen nyelv is kötelező az iskolákban. Hogy értetted ezt? Megint értsem publicisztikának?

- Így is értsd, meg úgy is. A krédó, egy négy évvel ezelőtti másik publicisztikának lényegében a pandanja, a fordítottja, és azt akarja üzenni, hogy négy év után megváltozott a helyzet. A veszélyek után esélyek vannak. Az a betiltott jegyzet forog közszájon, és látható sokféle változatban a YouTube-on, és telefonok memóriájából szerencsére nagyon sok tíz és százezer ember tudja kivenni. Abban volt egy utalás a veszélyekre, és hogy más kötelezvényeknek kell majd az iskolában eleget tenni. Ez csak arra jelzés, hogy a magyar nyelv szépségeire és a magyar irodalom csodáira nagyobb hangsúlyt is lehet fektetni. Én ezt bátorkodtam ezzel jelezni.

- A mondat így folytatódik, „lesz megint kötelező nyelv, mégpedig a magyar és az erkölcs meg a hit”, vagyis kötelező hittan. Ez a KDNP programjának része vagy csak a te elképzelésed?

- Nem. A KDNP-nek sem oktatási programeleme a kötelező hittan. A KDNP fontos ilyen esetekben, mint világnézeti párt, ahogy Semjén Zsolt elnök úr szokta mondani, azért teszem hozzá, mert őt idézem. Ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy a társadalmi előrehaladásunk sokszor nem veti fel ezeket a kérdéseket olyan egzakt módon, amelyről nekünk programelemszerűen kellene nyilatkoznunk. Tehát az oktatásban nagyon fontos, hogy legyenek egyértelmű világnézeti és erkölcsi tudnivalók, de a hittan az természetesen maradjon olyan keretek között, ami az egyházi iskolákat jelenti és a szabadon választhatóságot.

- Akkor mi vonatkozik arra a szintén konkrétan is értelmezhető ígéretedre, vagy kívánságodra, hogy a ciklus végén már euró csöröghet a zsebünkben? Ez is egy általános reménykedés vagy ennél konkrétabb dolog?

- Gazdaságpolitikus sem vagyok, de annyit mindannyian tudunk, akik gazdasági újságírással is foglalkoztunk vagy foglalkozunk, és figyeljük a gazdasági elemzőket, hogy az euró-bevezetés dátumát 2013-14-re, esetleg 15-re teszik. Egy olyan GDP-növekedés mellett, hogy az államadósság fokozatosan visszabontható legyen, és ha a maastrichti kritériumoknak is megfelelünk, elérhető 2014-ben az euró-bevezetés. Hogy egy következő ciklusnak majd azt az időpontot kell-e kitűzni, vagy későbbit, azt nem tudom. Nyilván nem fogjuk tudni ebben a pillanatban megmondani, de ez kell hogy legyen a cél, még akkor is, ha egyre többször hallani, hogy nem feltétlenül kell ekkora sebességgel törekedni az eurózónába.

- Sőt, Demján Sándor a napokban mintha azt nyilatkozta volna, hogy jó lesz az 2020 után is. Mindenkinek mások az érdekei.

- Igen, ilyesmire utalok, így van.

- Még egy dolgot emelek ki a krédódból. Azt mondod, de ez nyilvánvalóan minden politikusnak, meg minden pályázó jelöltnek egyformán fontos volna, hogy remélhetőleg több lesz a születő gyermek, kevésbé fogy majd a lakosság, egészségesebb lesz a társadalom, kevesebb lesz az abortusz, kevesebb a halott. Segít majd a többi magyar a határokon túli is, az ország jövendő kettős állampolgárai. Ezt hogy kell érteni? Én ezt csak úgy tudom felfogni, hogy ha betelepülnek a jövendő kettős állampolgárok, megnövekszik a születésszám.

- Én azt javaslom, hogy ne fenyegessünk sem 23 millió románnal, sem egymillió bangladesivel, vagy tízmillió ázsiaival, meg kínaiakkal, nem mintha te fenyegetnél, nem erről van szó, de ne hozzuk ilyen értelemben ide a határon túli magyarokat. A térségben körülöttünk mondjuk 3,5 millióan vannak, és mondjuk még másfél millióan szerte a világban. Én azt mondom, megint csak visszafordítva azt, amit négy évvel ezelőtt írtam, hogy amikor 2004. december 5-e után voltunk, és ráadásul akkor készült az erdélyi könyvem, akkor mindenhol azt tapasztaltam, hogy megkapta a magyar anyaországból Erdélybe vagy Felvidékre érkező azt, hogy mit csináltatok ti, mit csináltatok velünk, és hogy mit jelent a ti döntéseket. És megkapta az ember ezt akkor is, ha december 5-én igennel szavazott, vagy ha nem ment el szavazni. Tehát a kettős állampolgárság visszaadná abba a közös nemzettudatba, abba a közös magyarságtudatba vetett hitünket, ami eddig ezeket a kapcsolatokat gazdasági, oktatási, nevelési célokra egyaránt használhatóvá tette. Ezek megszakadtak nagyon sok helyen, azért, mert a határon túli magyarok nem voltak képesek földolgozni ezt a traumát, ami nem is csoda. De azt hiszem, hogy ezen is túl lehet lendülni, és amit írtam, az ennek a jelzése.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Keleti György, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke, volt honvédelmi miniszter


Bolgár György:
- Ma rendkívüli ülést tartott a Fidesz kezdeményezésére ez a bizottság azzal kapcsolatban, hogy a múlt héten berepült Magyarországra két izraeli felderítőgép, és valaki lefényképezte őket Ferihegynél, majd mindez a Magyar Nemzet című lap címoldalára került. A mai ülésen pedig a bizottság elnöke, a fideszes Lázár János azt mondta, hogy törvénysértés történt, mert a berepülésről a titkosszolgálatok engedélye vagy hozzájárulása nélkül nem dönthettek volna, úgyhogy ők még büntetőeljárás megindítását is követelik. Így történt, törvénysértés volt?

Keleti György: - Sajnos az eljárásban volt törvénysértés, de nem volt olyan ok, ami miatt meg kellett volna tagadni ennek a két repülőgépnek a diplomáciai úton kért repülési engedélyét, és ami a legfontosabb, egy pillanatig nem volt veszélyben a Magyar Köztársaság biztonsága. A légtérbe érkezés első pillanatától kezdve egészen addig, amíg ez a két gép elhagyta az országot, a honvédség légtérellenőrző ezrede figyelemmel kísérte őket, és azt is hozzá kell tenni, hogy mindkét gép az előzetesen kiadott engedély alapján szinte méter pontosságban betartva a repülési magasságot, a sebességet és az időpontokat, folytatta le ezt az ún. távolsági gyakorló repülést.

- Ugye az nem is elképzelhető, hogy két izraeli repülőgép bejön ide, megközelíti a Ferihegyi repülőteret, úgy tesz, mintha leszállna, de aztán az utolsó pillanatban mégis fölemeli a gépet, majd távozik anélkül, hogy erről a magyar hatóságok vagy a magyar légvédelem tudna. Hiszen azt kockáztatták volna az izraeliek, hogy egyszer csak fogjuk magunkat és lelőjük őket, vagy valamiféle olyan rendszabályt alkalmazunk velük szemben, amiből nemzetközi botrányok és nagyon kínos dolgok következnek.

- Ez pontosan így van. Annál is inkább, mivel az egyszeri berepülési engedély - amit március 1-jén kértek, még egyszer mondom diplomáciai úton a Külügyminisztériumon keresztül - nagyon pontosan tartalmazta ezeknek a repülőgépeknek a lajstromszámát, típusát. Amiből egyrészt következtetni lehetett arra, hogy ez az izraeli légierő két repülőgépe, és következtetni lehetett arra is, hogy ezek valóban felderítő gépek, de nem felderítési feladat végrehajtását, hanem a pilóták nagy távolságú repülési gyakorlását szolgálták. Azt is rögtön hozzá kell tenni, hogy négy NATO országon keresztül jött ez a repülőgép. Törökország, Bulgária, Románia és Magyarország területe fölött hajtották végre a gyakorlatot. A törökök csak úgy adták meg az engedélyt, hogy a repülőgépen nem lehetett olyan műszer, amely felderítésre alkalmas. Illetve, ha az nem távolítható el a gépről, mert vannak stabilan beszerelt műszerek is, akkor azok nem lehetnek bekapcsolt állapotban. Ugyanilyen eljárással engedélyezték a bolgárok és a románok is a berepülést. Ez a bizonyos Ferihegyi repülőtérnél végrehajtott manőver, aminek az eredeti neve „Touch-and-Go”, de magyarra fordítva átstartolást jelent, nemcsak a katonai repülési kiképzések során, hanem a polgári repülés és kiképzés során is előfordul. Hiszen polgári repülőgépnél is előfordulhat, hogy leszállás közben az utolsó pillanatban veszik észre, hogy az egyik futómű nem nyílt ki, vagy a földről valamilyen oknál fogva visszavonják a leszállási engedélyt, és akkor lassít a gép, mintha leszállna, de a földet érés előtt a megfelelő eljárással gázt ad a pilóta és újra visszaemelkednek a magasba. Ez egy normális gyakorlási mód. Tehát nem felderítésről volt szó.

- Igen, ez teljesen természetes. Arról nem is beszélve, hogy mit derített volna föl éppen nálunk Izrael? Nekik máshol van felderíteni valójuk, és gondolom, azzal el vannak foglalva. De hagyjuk is a józan ésszerűséget, mert annak nem sok nyomát látni ebben a vitában. A kérdés azonban az, amivel ön az első válaszát kezdte, hogy milyen jogszabálysértés történt?

- Van egy úgynevezett légügyi törvény, amely a Nemzetközi Közlekedési Hatóságot ruházza fel a szükséges engedélyek kiadásával. A légügyi törvény egy kormányrendeletre is utal, és ez a bizonyos kormányrendelet azt mondja ki, hogy katonai repülőgépek érkezése esetén mind a négy titkosszolgálatot tájékoztatni kell, és az ő hozzájárulásuk is szükséges.

- Magyarán nem törvénysértés volt, hanem jogszabálysértés. Nem hajtották végre a rendeletet, ugye? Ebből ez következik.

-  Igen, a jogszabálysértés jó kifejezés. Ugyanis a bizottsági ülésen jelenlévő szakemberek - akik egyébként civil szakemberek - közül az egyik, aki a bírálatban részt vett és az engedély kiadásának is egyik szereplője volt, azt mondja, hogy 2004 óta közös megegyezés alapján nem tájékoztatják a titkosszolgálatokat az ilyen beérkezésekről.

-  Szóval kialakult egy ilyen gyakorlat.

- Valóban egy jogszabálysértő gyakorlat alakult ki. Hónig miniszter úr, aki szintén jelen volt az ülésen, azt mondta, meg kell vizsgálni, hány esetben történt ilyenfajta jogszabálysértés. Én azt gondolom, és ezt a bizottsági ülésen is kifejtettem, hogy minden egyes katonai berepülés, amennyiben nem a szövetséges NATO tagországok repülőgépei érkeznek, akikkel közös szövetségi rendszerben és közös légtérellenőrzési rendszerben vagyunk, valamiféle kockázatot jelent. Izrael nem tartozik az ilyen jellegű szövetségeseink közé. Ebből következően szerintem nagyon helyes a kormányrendeletnek ez a meghatározása, hogy a titkosszolgálatokat tájékoztatni kell. Azt is hozzá kell tennem, hogy Szekeres Imre szorgalmazza egy úgynevezett katonai légügyi hatóság létrehozását is. Ő azt mondta el a bizottsági ülésen, amit szintén helyesnek tartok, hogy a következő napokban kidolgozzák ennek a hatóságnak a visszaállítási rendjét, ugyanis korábban már volt ilyen hatóság, és az erre vonatkozó dokumentumot át fogja adni az újonnan alakuló kormány leendő honvédelmi miniszterének.

- Ez egy plusz biztosíték volna arra, hogy a hadsereget, illetve a titkosszolgálatokat ne lehessen kihagyni, mindenki értesítve legyen.

- Bocsásson meg, szó se volt arról, hogy a hadsereget kihagyták. A titkosszolgálatok maradtak ki. A honvédelmi minisztert nem tájékoztatták, de mint a mai ülésen kiderült, ilyen kötelezettségük a miniszterrel szemben nincs is. A hadsereg illetékeseit, a légtérellenőrző ezred katonáit tájékoztatták, akik az első pillanattól kezdve végig követték ezeknek a repülőgépeknek az útját. És hadd tegyem hozzá, hogy a NATO is végig követte. Tehát elő sem fordulhatott volna, hogy bármilyen, a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztető provokáció, vagy valamilyen meg nem engedhető dolog történt volna.

- Szóval arra jutottak, hogy ez az esemény Magyarország biztonságát semmilyen szempontból nem veszélyeztette, de az elmúlt években kialakult egy olyan informális, ámde jogszabálysértő gyakorlat, amelyen változtatni kell, vagyis az eredeti törvényi rendet helyre kell állítani?

- Pontosan. És azt gondolom, ha most nincs választási kampány, akkor ez az ügy nem ilyen súllyal érintette volna néhány, a választásban részt vevő párt propagandáját. Kifejezetten kampánykérdést csináltak az ügyből, ami megítélésem szerint helytelen, hiszen a magyar közvéleményt természetesen tájékoztatni kell, de az a pánikhangulat, amit néhány újság, néhány politikus kialakított, szerintem megengedhetetlen. Hadd tegyem hozzá rögtön, hogy Orbán Viktor például a Blikknek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy lehet, hogy a gépeket leszállásra kellett volna kényszeríteni, vagy valamilyen más módon kellett volna eljárni. Hát nem kellett volna, mert szabályosan kértek engedélyt és meg is kapták. Egyfajta jogszabálysértés bekövetkezett, de amennyiben a titkosszolgálatok értesítése megtörtént volna, megítélésem szerint ők is megadták volna az engedélyt. Hiszen előzőleg sem volt jele, és utólag is beigazolódott, hogy nem volt, ami miatt meg kellett volna tagadni ezt a repülési engedélyt.

- Ellenben, ha a hadsereg, a légierő a földre kényszeríti ezeket az izraeli gépeket, abból a legsúlyosabb nemzetközi botrányok következtek volna.

- Egészen biztos, hiszen ez a két gép a Magyar Köztársaság részéről kiadott engedély alapján érkezett a magyar légtérbe. És még egyszer mondanám, Törökországon, Bulgárián és Románián át jöttek.

- És olyan országból, amely ugyan nem szövetségesünk, de barátunk.

- Így is lehet fogalmazni, bár rögtön hozzá kell tenni, hogy más országok is kérhetnek ilyen engedélyt, hiszen a nagy távolságú repüléseket kis országokban nehéz végrehajtani. Ráadásul a nagy távolságú repüléseknek is több fokozata van, hiszen van olyan, amit víz fölött, vagy az óceán, illetve a Földközi-tenger fölött lehet végrehajtani, mert olyan a kiképzési feladat. De ez kifejezetten szárazföld feletti távolsági repülés gyakorlása volt. Ez a pilóták gyakorlottsága miatt fontos, nem a repülőgép számára, és az én tudomásom szerint más személyzet nem is volt a gépen, csak olyanok, akik a repülés végrehajtásához és nem a felderítés végrehajtásához kellettek.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!