Deutsche Welle: A magyar kormány eszközként használja a koszovói menekülteket

 

 

A Deutsche Welle című német közszolgálati rádióadó A magyar kormány eszközként használja a koszovói menekülteket címmel közölte Keno Verseck cikkét. A szerb-magyar határ a koszovói menekültek kapuja az Európai Unióba. Noha a legtöbb koszovói csak tranzitországnak tekinti Magyarországot, nő az ellenállás a bevándorlókkal szemben.

Rogán Antal, a Magyarországon kormányzó párt, a Fidesz frakcióvezetője különleges helyet választott a sajtóértekezlete számára: a budapesti Keleti pályaudvar egyik peronját. Miközben a megjelent újságírók Rogán fellépésére vártak – aligha véletlenül –, tanúivá lettek annak, hogy a készenléti rendőrség hogyan ellenőriz – és vezet el – egy koszovói családot. Amikor Rogán nem sokkal később a mikrofonhoz lépett, először „riasztó bevándorló-számokról” és szigorúbb bevándorlási törvényekről beszélt. Az illegális bevándorlókat a jövőben addig kell rendőri őrizetben tartanai, amíg döntés nem születik a menedékjogi kérelmükről. Szükség esetén Magyarországnak az érvényes EU-jog ellenére is szigorítania kell a törvényeit – mondta Rogán.

Rogán keddi fellépése a magyar kormánypolitikusok bevándorlók elleni kampányának része. A startlövést ehhez Orbán Viktor kormányfő adta le január elején, a párizsi terrormerényletek után: „A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában… csak bajt és veszedelmet hoz… ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont. Ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország. Nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”.


Agresszív retorika

Ezek a szavak a szélsőjobboldali Jobbik jelszavaira emlékeztetnek, amely a 2014-es áprilisi parlamenti választásokon a szavazatok 20 százalékával a harmadik legnagyobb politikai erővé lett. A Jobbik évek óta szigorúbb bevándorlási törvényeket követel, és a „Magyarország a magyaroké” jelszóval sikeresen gyűjt szavazatokat.

Pedig Magyarország a restriktív szabályozásaival azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, ahol a legkevesebb a menedékjogot kérő és a bevándorló. Tavaly 43 ezer ember folyamodott menedékjogért Magyarországon, de csak 500 maradhatott. A többi uniós tagállamhoz hasonlóan azonban a trend Magyarországon is emelkedő tendenciát mutat. Az emberek koszovói „exodusával” a számok az év elején újra megemelkedtek: január óta a magyar hatóságok mintegy 25 ezer olyan menekültet regisztráltak, akik illegálisan lépték át a határt – közülük 13 ezer folyamodott menedékjogért Magyarországon.


Belpolitikai mozgósítás

Juhász Attila, a budapesti Political Capital intézet munkatársa szerint az Orbán-kormánynak kapóra jönnek az új számok: „A kormány a politikai kezdeményezést akarja visszaszerezni azzal, hogy a bevándorlás témáját egészen előre helyezi a napirenden. Az utóbbi hónapokban ugyanis sokat vesztett a támogatottságából, és defenzívába szorult egy egész sor korrupciós botrány és népszerűtlen intézkedés miatt – mint az internetadó, az útdíj vagy a boltok vasárnapi zárva tartása.”

Valójában Magyarországon nincs szó arról, hogy különösen kiéleződtek volna a bevándorláshoz fűződő problémák. Az elmúlt 25 évben ugyan több százezer ember kapott állampolgárságot, de ők szinte kizárólag a szomszédos országokban élő etnikai magyar kisebbségek soraiból kerültek ki. A Magyarországon élő külföldiek közül a legtöbb német és amerikai. A volt Jugoszlávia utódállamaiból, valamint az afrikai, arab és ázsiai országokból érkezettek száma csupán néhány ezer.

Sok a bevándorló Németországból és az Egyesült Államokból

Aktuálisan nagyon nagy a bevándorlási nyomás, különösen Dél-Magyarországon, a szerb határon. Onnan az utóbbi hetekben naponta emberek százai érkeztek az országba. Ásotthalom határ menti magyar falu a legsúlyosabban érintett. A szomszédos szerbiai Subotica (Újvidék) jelenleg a menekülők gyűjtőhelye, onnan lépik át a magyar határt.

Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere úgy becsüli, hogy naponta mintegy 3000 menekült lépi át a határt. „A helyzet tarthatatlan” – mondja a politikus. „Sok család jön kis gyerekekkel. Már voltak itt halottak is. A menekültek sok helyi lakost is gyötörnek. Éjszaka bekopognak az ajtókon, tüzet raknak, szemetet hagynak maguk után.” Toroczkai, aki egykor fiatalokból álló neonáci csoportok alapítója volt, ma a szélsőjobboldali párthoz, a Jobbik áll közel. Bírálatát a hiányos határellenőrzések miatt az illetékes hatóság visszautasítja. Ősz óta ott jelentősen megerősítették a határőrök létszámát – mondja Vas Gizella, a határrendőrség vezetője Budapesten. Időközben már külföldről is érkezik támogatás: több tucat osztrák és német határőrt rendeltek ki a magyar-szerb határra a magyar kollégáik támogatására.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal