Spiegel–Minszk: a reggeli viták megmutatták, mennyire ellenséges a két fél

 

 

A Der Spiegel című német politikai hetilap Ukrajna-csúcs – A minszki minimális megoldás címmel közölte honlapján Matthias Gebauer cikkét. A minszki Ukrajna-csúcs fáradságos kompromisszummal ért véget: a tervek szerint vasárnaptól hallgatnak a fegyverek, és egy széles ütközőzóna választja el a szeparatistákat és a kijevi katonaságot.

A német, francia, orosz és ukrán állam-, illetve kormányfők kereken 17 órán át tárgyaltak Minszkben. Aztán megegyeztek egy menetrendben, amelynek az a célja, hogy legalább átmenetileg lehetővé tegye a harcok beszüntetését Kelet-Ukrajnában. A megállapodásba foglalt fegyverszünet mellett a konfliktusban álló felek között széles ütközőövezet akadályozza majd meg a további harcokat és provokációkat.

Ha minden jól megy, a fegyverek vasárnaptól hallgatni fognak. Reggel először Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be, hogy az államfők, de az oroszbarát szeparatisták is megállapodásra jutottak.

A megállapodás a már tavaly kitárgyalt, de soha végre nem hajtott békemegállapodáshoz igazodik, amelyet szintén a fehérorosz fővárosban írtak alá.

Áttörésről a német küldöttségből senki sem akart beszélni. „Még nagyon, nagyon sok dolog van” – hangzott el Angela Merkel környezetéből. Maga a kancellár a megállapodást óvatosan „reménysugárnak” minősítette.

Az államfők által kiadott papírban alig akadnak részletek. Mindössze annyiban állapodtak meg, hogy mind a négy ország biztos abban, hogy a békés megoldásnak „nincs alternatívája”. „Külön-külön és közösen” igyekezni fognak „minden lehetséges intézkedést meghozni”, hogy lehetővé tegyék a megvalósítást. Ennél sokkal többre a jelek szerint a sok órás megbeszélésen nem futotta.


Porosenko láthatólag kénytelen volt engedni a szeparatistáknak

Ezzel párhuzamosan azonban szintén nagy fáradsággal 13 meglehetősen részletekbe menő pontból álló, meglehetősen konkrét megállapodást dolgoztak ki a kijevi ukrán kormány és az oroszbarát szeparatisták. Éjszaka azt mondták, a dokumentumban afelől biztosítják Ukrajnát, hogy az ország keleti részén lévő, oroszbarát köztársaságok hivatalosan nem válnak ki, de bizonyos függetlenséget biztosítanak számukra.

Annak érdekében, hogy a két felet a térben elválasszák egymástól, és hogy megakadályozzák a további harcokat, széles ütközőövezetről állapodtak meg. Ennek értelmében a szeparatisták a nehézfegyvereikkel a szeptember 19-i első tárgyalásokon kijelölt demarkációs vonaltól 50 kilométerre vonulnak vissza. Az utóbbi hónapokban részben messze e vonalon túl törtek előre nyugat felé.

Petro Porosenko elnök viszont kénytelen volt elfogadni, hogy csapatainak – beleértve a tüzérséget, a páncélosokat és a légelhárítást – ugyanilyen távolságra kell visszavonulni a jelenlegi frontvonaltól. Az új, helyenként akár 100 kilométer széles ütközőövezetnek az a célja, hogy – a remények szerint – megakadályozza az újabb összeütközéseket. A visszavonulás ellenőrzését a tervek szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) veszi át.

A megállapodás emellett sok különálló lépést is előirányoz: a foglyok mielőbbi szabadon bocsátásától a humanitárius segélyszállítmányoknak biztosítandó folyosón át egészen addig, hogy általános amnesztiában részesítik mindkét oldal harcosait.

Többször fennállt a veszély, hogy teljesen kudarcba fulladnak a minszki tárgyalások, amelyeket Merkel német kancellár és Hollande francia elnök a múlt héten egy diplomáciai offenzívával gyakorlatilag kikényszerített. Az államfők ugyan az éjszaka folyamán végigtárgyaltak egy tucatnyi pontot tartalmazó tervet a fegyverszünetről, de aztán a szeparatisták ezt nem voltak hajlandók támogatni.

Ezek a reggeli viták megmutatták, mennyire ellenségesen áll szemben továbbra is a két fél – és hogy ettől mennyire törékeny a kialkudott megállapodás is. A szeparatisták például el akarták érni, hogy az ukrán hadsereg adja fel a stratégiailag fontos Debalceve várost, amely gyakorlatilag az utolsó Kijev kezében lévő település a szeparatisták területén. A felkelők területének kellős közepén van, mint valami buborék, és körül van zárva benne 6-8 ezer ukrán katona.

A szeparatisták vonakodása miatt majdnem kudarcba fulladtak a tárgyalások. A kormányfők több órán át ültek Aljakszandr Lukasenka fehérorosz despota pompás palotájában, és várták a jelzéseket a párhuzamosan folyó tárgyalásokról. Sürgették Putyint, hogy vesse latba a befolyását az általa masszívan támogatott vezéralakokra. De az orosz elnök nem sietett.


A fegyverszünetig még mindkét fél teremthet kész tényeket

Putyin a megnyilatkozásaiban jelezte, hogy a harcok nagyon is folytatódhatnak vasárnapig. A „katonai logika szerint” a Debalceve településen körülzárt ukránoknak vagy „ki kell törni”, vagyis keresni kell az összecsapást a szeparatistákkal, vagy „le kell tenni a fegyvert”. Ez nem úgy hangzott, mint ami mihamarabbi fegyverszünetről szól.

A minszki tárgyalások ideje alatt Kelet-Ukrajnában újra fellángoltak a harcok. Ukrán önkéntes egységek Mariupol város környékéről az oroszbarát szeparatisták új offenzívájáról számoltak be. Eszerint a város közelében Grad rakéták csapódtak be – közölte a helyi sajtó. A megfigyelők attól tartanak, hogy mindkét fél arra használhatja fel a hátralévő időt, hogy kész tényeket teremtsen.

Ma még senki nem láthatja előre, hogy mennyire teherbíró a minszki minimál-kompromisszum. Putyinon kívül a résztvevők egyike sem akart áttörésről beszélni. Merkel és Hollande ehelyett nagy reményekről és a következő napok sok munkájáról volt szó.

Aztán mindketten elutaztak: az EU-csúcsra Brüsszelbe.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal