Ukrán válság: A hatalomváltástól a tárgyalásos megállapodásig
- Részletek
- 2015. február 12. csütörtök, 15:56
MTI 2015. február 12., csütörtök 15:56
Minszkben a délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai aláírták a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot. A tizenhat órás tárgyalás végén elfogadott dokumentum rendelkezik egyebek mellett a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjéről, illetve arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a több mint egy éve húzódó ukrajnai válság főbb eseményeiről:
2014. február 22. - A kijevi parlament elmozdította tisztségéből az Oroszországba menekült Viktor Janukovics államfőt. 27-én a képviselők Arszenyij Jacenyukot, a Haza (Batykivscsina) párt politikusát választották kormányfővé.
2014. március 1. - A többségében oroszok lakta, Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság előző nap megválasztott kormánya Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kért segítséget „a terület békéjének megőrzése” érdekében. Az orosz parlament felsőháza még aznap jóváhagyta, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában, március 2-ától katonai jelzést nem viselő orosz katonák ellenőrzésük alá vonták a Krím legfontosabb pontjait.
2014. március 6. - A krími parlament elvi döntést hozott a félsziget csatlakozásáról Oroszországhoz, 11-én függetlenségi nyilatkozatot fogadott el. 16-án népszavazáson a résztvevők 96,77 százaléka támogatta, hogy a terület Oroszországhoz csatlakozzon, 18-án Moszkvában aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaság és Szevasztopol csatlakozásáról az Oroszországi Föderációhoz. Az Európai Unió és Oroszország a Krím annektálása miatt szankciókat rendelt el Oroszország ellen.
2014. április 7. - A kelet-ukrajnai Harkivban és Donyeckben oroszbarát szakadárok kikiáltották a „harkivi népköztársaságot", illetve a „független donyecki köztársaságot", Luhanszkban középületeket szálltak meg. Az ukrán hatóságok a térségben április 15-én „terrorista-ellenes műveletet” indítottak.
2014. május 11. - Az oroszbarát szeparatisták által tartott népszavazáson Donyeck és Luhanszk megyében az elsöprő többség támogatta a régiók Ukrajnától való függetlenné válását, másnap a „népköztársaságok” egyoldalúan kinyilvánították függetlenségüket. 24-én a két „népköztársaság” vezetői megállapodtak, hogy közös független államot hoznak létre „Novorosszija” (Új Oroszország) néven.
2014. május 25. - Az ukrajnai elnökválasztáson már az első fordulóban fölényes győzelmet aratott a milliárdos Petro Porosenko, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) párt jelöltje.
2014. május 29. - Az ukrán biztonsági erők újabb átfogó „terrorellenes” műveletet indítottak Donyeck megyében.
2014. június 16. - Oroszország leállította a gázexportot Ukrajnának.
2014. június 27. - Brüsszelben aláírták az EU és Ukrajna társulási egyezményének a szabadkereskedelemről szóló részét. (A megállapodás politikai részét március 21-én már aláírták. Az EU, Ukrajna és Oroszország szeptember 12-én megállapodott, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás életbe léptetését 2015 végéig elhalasztják.)
2014. július 17. - Ukrajnában, orosz szakadárok által ellenőrzött területen lezuhant egy malajziai utasszállító repülőgép, 280 utasa (köztük 196 holland állampolgár) életét vesztette. A vizsgálat szerint a nemzetközi légifolyosón haladó gépet rakétával lőtték le, ezzel Kijev és a szakadárok egymást vádolták.
2014. augusztus 1. - Az EU és az Egyesült Államok tovább szigorított az Oroszország ellen márciusban elrendelt szankciókon.
2014. augusztus 22. - Orosz humanitárius segélyt szállító teherautó-konvoj indult Luhanszkba. Ezt követően tucatnyi hasonló konvoj lépett be ukrán területre, Kijev szerint ezek hadifelszerelést és utánpótlást is szállítottak a szakadár felkelőknek.
2014. augusztus 28. - Az ukrán szakadárok offenzívájuk során elérték az Azovi-tengert.
2014. szeptember 5. - Minszkben az Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport ülésén a harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet írtak alá Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői, majd 20-án 30 kilométeres fegyvermentesített övezet létrehozásában is megegyeztek. A tűzszünet és a megállapodás ellenére a térségben változó hevességgel tovább folytatódtak a harcok.
2014. szeptember 16. - A kijevi parlament törvényben biztosított három évre különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzatot és különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megyének.
2014. október 26. - Ukrajnában a rendkívüli parlamenti választásokon a nyugatbarát erők győztek, a voksolást a szeparatisták ellenőrizte területeken nem tudták megrendezni. A nyugatbarát pártokból alakult koalíciós kormány december 2-án kapott bizalmat a parlamentben, a kormányfő ismét Arszenyij Jacenyuk lett.
2014. október 31. - Brüsszelben megszületett az EU-orosz-ukrán gázmegállapodás, mely szerint Oroszország a március 31-ig tartó téli időszakban csökkenti az Ukrajnának szánt földgáz árát, a szállítások azonnal megkezdődnek, amint Ukrajna elkezdi törleszteni 3,1 milliárdos gázszámláját. A gázszállítások december elején kezdődtek újra.
2014. november 2. - A kelet-ukrajnai „népköztársaságokban” a szakadárok saját választásokat rendeztek, amelyeket sem Kijev, sem a nemzetközi közösség nem ismert el legitimnek. Válaszul az ukrán kormány leállította a szakadárok által megszállva tartott területek állami költségvetésből történő támogatását, és a közszolgálati intézményeket is kivonták onnan.
2014. december 9. - Az ukrán vezetés egyoldalú tűzszünetet léptetett életbe.
2014. december 11. - A kijevi parlament elfogadta a kormányprogramot, amely rögzítette Ukrajna csatlakozási szándékát a NATO-hoz, kiemelt hangsúlyt helyezett a megroppant gazdaság rendbe tételére és a korrupció megfékezésére.
2014. december 24. - Négy hónap után kezdődtek újra a tárgyalások Minszkben Kijev és a Moszkva-barát felkelők között Oroszország és az EBESZ közvetítésével, de csak fogolycseréről született megállapodás, a fő kérdésekben, a válság általános rendezése kapcsán fennmaradtak az ellentétek.
2015. január 20. - Ukrajnában újabb részleges katonai mozgósítás kezdődött.
2015. január 22. - Kiújultak a harcok az ukrán kézen lévő donyecki repülőtér körül. A rommá lőtt légikikötő a szakadárok kezére került, akik két nappal később Mariupol ellen is támadást indítottak (a város elfoglalásával Oroszország szárazföldi összeköttetést teremthetne a 2014 márciusában annektált Krím félszigettel). A harcok során Donyeckben és Mariupolban több tucat ártatlan civil is életét vesztette rakétatámadások következtében.
2015. január 26. - A kijevi kormány rendkívüli állapotot vezetett be Donyeck és Luhanszk megyékben. Másnap az ukrán parlament nyilatkozatban minősítette Oroszországot agresszor államnak, a donyecki, illetve luhanszki „népköztársaságokat” pedig terrorszervezeteknek.
2015. február 5. - Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök Kijevben, másnap Moszkvában tárgyalt a minszki egyezmény „feltámasztásának” lehetőségéről. Merkel 9-én Washingtonban Barack Obama amerikai elnökkel is egyeztetett. Február 8-án Angela Merkel, Francois Hollande, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő megállapodott abban, hogy 11-én Minszkben személyesen tesznek kísérletet a válság politikai rendezésére.
2015. február 10. - Egy nappal a tervezett minszki csúcstalálkozó előtt rakéták csapódtak az ukrán hadsereg kelet-ukrajnai főhadiszállása környékére, s 16 ember életét vesztette. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban elhunytak számáról több adat is nyilvánosságra került: Petro Porosenko ukrán elnök néhány napja a müncheni biztonságpolitikai konferencián azt mondta, hogy 1200 katona és 5400 civil halt meg, az ENSZ legutóbbi jelentésében az ukrán védelmi tárca adataira hivatkozva mintegy 5300 halottról írt, a német hírszerzés becslése szerint ugyanakkor a konfliktusban csaknem ötvenezren haltak meg.
2015. február 11. - Hűvös légkörben, folytatódó harci cselekmények között kezdődtek meg Angela Merkel, Francois Hollande, Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko minszki tárgyalásai.
