Németóra

 

 

 

A német Handelsblatt röviden és tárgyilagosan beszámol Simicska és Orbán konfliktusáról, a „magyar médiacár” kegyvesztéséről, és a hozzá tartozó orgánumok főszerkesztőinek egységes távozásáról. A lap idézi Simicskát ekként: „ich schmeiße jeden Orbanisten raus”. Ami csak annyit jelent, hogy „kidobok minden orbánistát”. Ez pedig mérföldekre van az eredeti „kibaszok” ige rusztikus nyelvi erejétől.

Az ORF beszámol arról is, hogy Simicska „durva szidalmakkal” (wüste Beschimpfungen)  illette a kormányfőt. A konkrét példáktól eltekintenek.

Nehéz is elképzelni a német nyelvhez és kultúrkörhöz tartozó országokban olyasmit, hogy mondjuk a Bertelsmann cégcsoport vezetője durva szavakkal illetné a legtiszteletlenebbek által is legfeljebb Muttinak („anyu”) nevezett német kormányfőt.

A magyar közszolgálati rádió eközben nyilván nem értesült a német orgánumokat érdeklő hírről: nála ugyanis mangalicafesztiválról, dalversenyről szólnak a hírek és fideszes miniszterek nyilatkozatairól a szárnyaló magyar gazdaságról. A hírolvasó bemondók és műsorvezetők „levegős” hangképzésű, állandó mámoros lelkesültséget sugárzó hangja a brezsnyevi Szovjetunió rádiójának hangvételét idézi.

A Facebookon neves fordítók tanakodnak arról, hogyan lehetne németre fordítani azt a négybetűs szót, amellyel a „magyar médiacár” illette a kormányfőt. Megállapodnak, hogy az adekvát fordítás gyakorlatilag lehetetlen. Ami egy újabb bizonyíték drága anyanyelvünk „egészen kivételes gazdagságára”, amelyre, ahogy volt álamfőnk szokta mondani, joggal lehetünk büszkék.

A Moszkvában végzett kitűnő író megjegyzi, hogy a trágár, gyalázkodó kifejezéseknek a magyarhoz hasonló bőségével és gazdagságával csak az oroszban találkozott.

De erről majd a Putyin látogatását követő oroszórán beszélgetünk.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal