Bloomberg: Orbán Németország felé fordult; demokráciavita

 

 

A Bloomberg hírügynökséget Patrick Donahue és Simon Zoltán tudósította a német kancellár budapesti látogatásáról: Merkel demokráciakritikáját visszautasították Magyarországon.
 

Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította Angela Merkel német kancellárnak a magyarországi demokráciát érő bírálatát, miközben Merkel azért udvarolt neki, hogy tartsa magát az Európai Unió vonalához az Oroszország elleni szankcióknál.

Merkel budapesti látogatására, az elsőre több mint öt év után a volt kommunista országban akkor került sor, amikor hónapok óta kormányellenes tüntetések zajlanak, és európai és amerikai tisztségviselők bírálják Orbán belpolitikáját. Merkel közös sajtóértekezleten vitatta Orbán elképzelését, amely szerint egy demokrácia lehet „illiberális”, amivel kiváltotta vendéglátója riposztját. „Nem minden demokrácia szükségszerűen liberális. Ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki”, mondta Orbán, aki a tervek szerint február 17-én Vlagyimir Putyin orosz elnököt látja majd vendégül.

Merkel azon van, hogy megerősítse az Oroszország elleni frontot, amelynek kialakításában tavaly része volt, miközben Görögország egyhetes kormánya azzal fenyeget, hogy megtöri az EU-szankciók törékeny konszenzusát. Orbán az utóbbi hónapokban eltávolodott a Putyinnal való viszony ápolásától, és visszafordult Németország, az első számú magyarországi befektető felé. Merkel azt mondta, a magyar kormányfő olyan vezető, akivel tud együttdolgozni.

Magyarország csak olyan lépéseket támogat, amelyek közelebb hozzák a békét Kelet-Ukrajnában a kormányerők és az oroszbarát szeparatisták között – mondta Orbán. Merkel kifejtette, hogy az ukrajnai helyzetre nincs katonai megoldás, és kizárta az esetleges fegyverszállításokat az ukrán kormány számára. Közben Magyarország „európai szolidaritást” mutat azzal, hogy földgázt szivattyúz Ukrajnába, megfordítva az irányt a vezetékekben, amelyek többnyire orosz gázt szállítanak Nyugat felé – mondta Merkel.


Demokráciavita

„Beszéltünk a demokráciáról és attribútumairól. Ezt a vitát még el kell mélyíteni” – mondta Merkel. És „őszintén szólva az ’illiberális’ szóval a demokráciával összefüggésben nem tudok mit kezdeni”.

Merkel, aki az egykori Kelet-Németországban nőtt fel a kommunizmus idején, megerősítette álláspontját az egyik budapesti egyetemi a hallgatókkal folytatott vitában, amikor azt mondta, senkinek nem szabad félnie a civil társadalomtól vagy a véleménynyilvánítási szabadságtól.

„A civil elkötelezettségnek ez a formája az erősségünk, és a sikerünk alapja, akárcsak a független és pluralista médiakörnyezet. A civil szervezetekre szükség van a globalizált világunkban, és ezek nem külföldi hatalmak ügynökeit” – mondta.

A német-magyar kapcsolatok lehűltek, amióta Orbán 2010-ben kétharmados többséggel hatalomra került, majd ezt követően új alkotmányt írt, eltávolította a legfelső bíróság elnökét, és a szövetségesei által vezetett médiahatóságot hozott létre. Orbánt az ellenzékre vereséget mérve tavaly újraválasztották egy olyan választáson, amelyet nemzetközi megfigyelők szabadnak, de nem tisztességesnek minősítettek.


Oroszország, Törökország

Orbán tavaly azt mondta, véget akar vetni a liberális demokráciának, és a helyére illiberális államot akar építeni, modellként pedig Oroszországot és Törökországot idézte. Azt mondta, a külföldről pénzelt civil szervezeteket idegen ügynököknek kell tekinteni és meg kell figyelni.

Azt követően, hogy kezdetben szidalmazta az EU-t az Oroszország elleni akciói miatt, és a Kremllel 10 milliárd eurós hitelt alkudott ki, Orbán áthelyezte a hangsúlyt arra, hogy kifejezésre juttatta támogatását Ukrajna szuverenitásának, Németországot külpolitikai „iránytűjének” nevezte, és tavaly novemberben meglátogatta a Litvániában állomásozó NATO-egységeket.

Legutóbbi mosolyoffenzívája Németországra koncentrál. Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések több mint egynegyede 2013-ban Németországból érkezett. Oroszország, amely a Magyarországon felhasznált földgáz több mint 80 százalékának a forrása, kevesebb mint 0,1 százalékot képvisel.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal