Járai Zsigmond úgy gondolja



Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank és a CIB Pannónia Életbiztosító Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke a Duna TV Közbeszéd című műsorában, 2010. december 7-én és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján, 2010. december 16-án
I. Duna TV

A jövő évi költségvetésről
„Ezek elég megnyugtató számok. Illetve azt gondolom, hogy ilyen válságos gazdasági helyzetben ezek egészen kiváló számok. Érdekes, hogy mintha a pénzpiacok ezt kevésbé vennék figyelembe és apróságokat sokkal inkább túlhangsúlyozva, a negatív tényezőkre nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint arra, hogy a költségvetés végül is jó helyzetbe kerül.”
A Moody’s leminősítéséről
„Úgy gondolom én mint belső szemlélő, hogy ennyire nem rossz azért a magyar gazdaság helyzete, mint akikkel egy kategóriába sorolt bennünket a hitelminősítő, vagy amit a magyar államadósság kockázati felára tükröz a piacon. Ennél lényegesen jobb irányba halad a magyar gazdaság. Nagyon komoly lépéseket tett a kormány a költségvetés konszolidációja érdekében, a bürokrácia csökkentése érdekében, az adórendszer egyszerűsítése és az adócsökkentés érdekében. Ezek mind pozitívan hathatnak a gazdaságra. Ugyanakkor vannak olyan lépések, amelyeket nem méltányol igazán vagy nem szeret a pénzpiac. Ilyen a nyugdíjalapok államosítása vagy a magánnyugdíjak állami elvonása, vagy a Költségvetési Tanács átalakítása, vagy a Nemzeti Bankkal való ütközések. És úgy tűnik, mintha ez a két csomag egy súllyal szerepelne a két mérlegben, miközben azt gondolom, hogy a valóságos gazdasági folyamatok sokkal nagyobb súlyt képviselnek, mint ezek a, hogy úgy mondjam, látványelemek. […] ha kellően intelligens [egy hitelminősítő], akkor több dolgot figyelembe vesz. Nem akarom bántani, de ha csak egy tényezőre fókuszál vagy néhány felfújt negatív hírre fókuszál, akkor kevesebb dolgot vesz figyelembe. Itt azt gondolom, hogy a hitelminősítőknek azért az a dolguk, hogy a reális folyamatokat tükrözzék valamennyire a piacok felé. És úgy érzem, hogy ez most azért nem egy reális osztályzat Magyarország számára.”

A magánnyugdíjpénztárakról

„Például azért a nyugdíjpénztárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ugye az volt az elképzelés, hogy majd a magyar részvénypiacon ezek komoly szereplők lesznek. Amennyire tudom, a befektetéseik néhány százaléka magyar részvény, és mondjuk, 90 vagy 95 százalékban külföldi részvényt tartanak, magyar részvényeket alig tartanak.

A három külföldi költségvetés-felügyeleti szerv vezetőjének nyílt leveléről és a Költségvetési Tanácsról

„Megmondom őszintén, nekem az volt a benyomásom, hogy akik tiltakoztak, nem tudták pontosan, hogy mi történik Magyarországon. Tehát nem egészen azt mondták el nekik, mint ami történt. A Költségvetési Tanács apparátusa szűnik meg, maga a tanács megmarad, és ez nem függ össze a költségvetési szigorral. Tehát ami lényeges egy országban, hogy szigorú, fegyelmezett költségvetési politika legyen, ez lehet a tanács apparátusa nélkül is. Eleve egyébként egy kicsit elfogult vagyok. Nekem az alapításkor is az volt a véleményem, hogy nem kell külön apparátus: a Nemzeti Bankban, az Állami Számvevőszékben is van apparátus, ami elemzi a költségvetést. Hát felesleges volt létrehozni egy harmadik apparátust. És úgy érzem, hogy most azok, akiknek a tekintélye csorbul vagy elvesztik az állásukat, azok tiltakoznak igazából. […] hogy a Költségvetési Tanács apparátusa megszűnik, az semmilyen befolyással nincs a költségvetési folyamatokra, úgy gondolom. Tehát jelentős torzítások vannak a kommunikációban. Ugyanígy a nyugdíjrendszer, tehát aggódnék én is, ha valóban elvennék a nyugdíjakat vagy csökkentenék a nyugdíjakat, az emberek nyugdíját. De nem erről van szó, hanem a magánpénzeket átterelik az állami pénzekbe, a nyugdíjak ettől nem fognak változni.”
A kormány kommunikációjáról

„Lehet mondani, hogy vannak kommunikációs hibák. Például a Költségvetési Tanácsnál úgy gondolom, ha mindenképpen meg akarták szüntetni az apparátust, akkor rögtön a választások után kellett volna, nem pedig meghagyni azt, hogy először a tanács kritizálja esetleg a költségvetést, és utána megszüntetni, mert így abban a fényben tüntetik föl, hogy azért szüntetik meg a tanács apparátusát, mert kritizálták a költségvetést. Egyébként nem mondtak nagyon rosszat a költségvetésről. Tehát ezek inkább taktikai lépések […] de a fő irányok, a gazdasági fő irányai úgy látszik, hogy rendben mennek. Kétségtelen, ezek a folyamatok kockázatokat hordoznak magukban. Ha egy durva hasonlatot megenged, akkor ez olyan, hogy van egy csúcs, ahova el akarunk jutni, ez mondjuk a nyugat-európai életszínvonal. És különböző utakon mentünk, azok nem vezettek ide, az előző kormány útjai nem vezettek fölfelé. És jött a Fidesz, és azt mondta, hogy egyenesen nekivágunk, keresztül a bokrokon mindenen keresztül megyünk fölfelé, ez egy nagyon kockázatos út […] én nem vagyok kommunikációs szakember, de valóban lehet valami probléma, hogy ha a fő folyamatok jó iránya mellett az apró tényezők negatív kommunikációja ellensúlyozza a pozitívumokat.”

***

II. Az MKA konferenciája

Gyurcsányista bábszínháznak nevezte Járai az MNB-t

A Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján tartott előadásában, 2010. december 16-án, Járai kifejtette:

– A Költségvetési Tanács értelmetlen szervezet, már az induláskor látni lehetett, hogy nincs szükség az apparátusára. a Költségvetési Tanács apparátusát már a kormányváltáskor meg kellett volna szüntetnie az új kormánynak;

– A jelenlegi jegybank inkább egy gyurcsányista bábszínházhoz hasonlít. Ma hét "gyurcsányista" tagja van szerinte a Monetáris Tanácsnak, nekik már rég nincs ott a helyük az MNB-nél. 2008-ban például lett volna értelme a monetáris politikai lazításnak más gazdaságpolitikai elemekkel összehangoltan, ehhez azonban hiányzott az intellektuális bátorság. A jelenlegi MNB filozófiája még a Járai-korszakból "öröklődött", ez azonban nem alkalmas a jelenlegi helyzet kezelésére;

– A magyar nyugdíjpénztárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért nem kár értük. A nyugdíjkérdés lényeges kérdés, a magánnyugdíjpénztárak körüli harcoknak azonban nincs értelmük, ugyanis nem bizonyítottak ezek az intézmények.

– A fenti intézmények körüli csaták szerinte értelmetlenek, ehelyett a versenyképesség növelése lenne az igazi kérdés.

– A magyar kormány egy olyan "csúcsra törő" gazdaságstratégiát választott, amely komoly kockázatokkal jár. A bizakodás, hogy a költségvetés és az államadósság hiányának csökkentésétől önmagában is javul az ország versenyképessége, valószínűleg nem illett bele a Fidesz gondolkodásába és ígéreteibe, a megszorításokból való félelembe. Ehelyett más stratégiát választott a kormány, amely úgy írható le, hogy amíg az adócsökkentések révén a gazdaság fel nem lendül, és a költségvetési hiány nem mérséklődik, különadókat vezetünk be;
– Az adórendszer rendkívül fontos szempont a versenyképességben, a legrosszabbul azonban a bizalom, a kiszámíthatóság terén állunk, amit az elmúlt évtizedben vesztettünk el. Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései "sem egyértelműen növelik" a kiszámíthatóságot. A legnagyobb kérdés, hogy a választott gazdaságpolitika eredményeként visszanyerhető-e a befektetői bizalom, és "ha nem is az egymillió új munkahely", de a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás növelése elérhető-e. A legrosszabb egy szakadék, vagyis a pénzügyi válság egyik újabb hulláma lehet, ez az egyik legnagyobb kockázat. Ha ez még a "csúcs előtt" érkezik el, akkor nagyon rosszul járhatunk, és "visszacsúszhatunk az IMF kezébe". A kormánynak ezt a jelenlegi útját türelmesek (mint például a Frankfurter Allgemeine Zeitung) és türelmetlenek (például a Moody’s) egyaránt szemlélik.


Forrás: Duna TV, portfolio.hu

Lásd még a Galamusban:
Bolgár György interjúja Oblath Gáborral
Járai szerint a KT Audi-osztogató „sóhivatal”
A Magyar Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig?  – Balogh S. Éva írása
és:
Megválasztották az MNB új felügyelő bizottságát
Járai Zsigmond fizetéséről (71. oldal)
Szijjártó: a felelősség mértékéhez igazodott az MNB fb-elnök fizetése


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!