Guardian: Zsidó vezetők az antiszemitizmus tilalmáért lobbiznak

 

 

A The Guardian című brit lapban jelent meg Ian Trainor írása: Zsidó vezetők Európa-szerte az antiszemitizmust tiltó európai törvényhozásra szólítanak fel. A javaslat bűntetté nyilvánítana olyan cselekményeket, mint a burka betiltása, a kényszerházasság, a női nemi szervek megcsonkítása és a holokauszt tagadása.

Európai zsidó vezetők volt uniós állam- és kormányfők egész seregének a támogatásával olyan össz-európai törvényhozásra szólítanak fel, amely tiltja az antiszemitizmust, miközben az ostromlottság és a sürgősség érzése az Európa legősibb etnikai kisebbségének tömeges kivándorlásáról szóló híreket táplál.

Egy csoport, amely négy nagy tekintélyű nemzetközi alkotmányjogi szakértőből áll, és amelyet támogat a Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsa (European Council on Tolerance and Reconciliation, ECTR) három éven át folytatott széleskörű konzultációkat, és összeállított egy 12 oldalas dokumentumot a „toleranciáról”. Azért lobbiznak, hogy ezt törvénnyé tegyék az EU 28 tagállamában.

Az indítvány törvényen kívül helyezné az antiszemitizmust, egyben bűncselekménnyé nyilvánítana egy egész sor további cselekményt, amelyről úgy tartja, hogy alapvető jogokat sért megtévesztő vallási, kulturális, etnikai és nemi alapon.

Ilyen lenne a burka tiltása, a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság, a poligámia, a holokauszt és általában a népirtás tagadása; bűntetté tennék az idegengyűlöletet, és létrehoznának egy új tényállást, a „csoport becsületének megsértését” – etnikai, kulturális és vallási csoportok nyilvános rágalmazását. A jogszabály kiterjedne a nők és a melegek jogaira is.

A javasolt törvény a párizsi támadások fényében korlátozná a véleménynyilvánítási szabadságot is – a tolerancia jegyében és a biztonság érdekében.

„A tolerancia kétirányú utca. Egy olyan csoport tagjainak, akik élvezni akarják a tolerancia előnyeit, toleranciát kell mutatniuk a társadalom egésze, más csoportok tagjai és saját csoportjuk másként gondolkodó tagjai iránt” – mondja a dokumentum.

„Nem kell toleránsnak lenni az intoleránsokkal szemben. Ez különösen fontos ott, ahol a véleménynyilvánítási szabadságról van szó: ezzel a szabadságjoggal nem szabad visszaélni úgy, hogy más csoportokat rágalmazunk.”

Az egységes európai szabályozásra vonatkozó felhívást a héten, Prágában teszik majd közzé a holokausztról és Auschwitz felszabadításának 70. évfordulójáról szóló megemlékezés rendezvényein, miközben Európában a multikulturalizmustól, az állítólagos vallási alapon elkövetett fundamentalista erőszaktól és az állam erre adandó válaszától való súlyos félelem uralkodik.

„Valóban fennáll a veszélye annak, hogy újabb zsidó exodus következik be Európából. Az ilyen problémák megoldásának egyetlen módja az, hogy mélyreható változtatásokat vezetünk be a törvényekben, mindenkinek, nemcsak a zsidóknak a megvédelmezésére” – mondta a The Guardiannak Moshe Kantor, az Európai zsidó Kongresszus elnöke, az ECTR társelnöke.

A javaslatot kidolgozó szakértők között van az olasz legfelső bíróság nyugalmazott bírája, a King’s College egyik professzora és a nagy tekintélyű német Max Planck Intézet volt vezetője. A testület elnöke Yoram Dinstein, a háborús bűnök szakértője, professzor, a Tel Aviv-i egyetem volt elnöke.

„Az antiszemitizmus egyértelműen része ennek, de semmiképpen sem a főcsapás iránya. Itt a toleranciáról van szó, és ha az ember toleranciát vár el, akkor toleranciát kell mutatnia. Különben nagyon visszataszítóvá válik” – mondta Dinstein.

A dokumentum, amely az Európai Érvényű Nemzeti Törvény a Tolerancia előmozdítására (A European Framework National Statute for the Promotion of Tolerance) címet viseli, megfogalmazói szerint arra törekszik, hogy meghatározza, jogszabályban rögzítse és kiegyensúlyozza a jogokat, szabadságjogokat és a biztonságot egy olyan időpontban, amikor a kormányok azzal a kérdéssel küzdenek, hogyan feleljenek meg a kihívásnak.

Ennél azonban jóval továbbmegy, amikor követeli, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé „a totalitárius ideológia, az idegengyűlölet vagy az antiszemitizmus nyílt támogatását”.

A toleranciára nevelésnek kötelezővé kellene válnia az általános iskolától az egyetemig, továbbá a rendőrség és a katonaság számára, miközben a közmédiának „műsorai százalékban előírt részt kell annak szentelnie, hogy előmozdítsa a toleranciát”.

A dokumentum összeállítói jelenleg az európai országok parlamentjeit járják, hogy támogatást szerezzenek egy olyan konszenzushoz, amely elegendő lenne ahhoz, hogy a javaslatok közül sokat, ha nem mindet törvénybe foglalják a 28 országban. A javaslatok valóságos aknamezőt jelentenek, ha figyelembe vesszük, milyen eltérések mutatkoznak az egyes országok között a melegek jogait, a becsületsértés szabályozását, a holokauszt tagadását és sok más kérdést illetően.

Magyarországon, ahol nagy hagyománya van az antiszemitizmusnak, és ahol nacionalista jobboldali kormány van hatalmon, kinevették a követeléseket – mondta Dinstein. Hozzátette: „A kormány még bottal sem nyúlna hozzá.”

Elmondta: az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán a brit UKIP ellenezte élesen a javaslatot.

A szervezők különösen Nagy-Britanniában szeretnének olyan törvényt látni, amely Németországhoz és Ausztriához hasonlóan büntetendővé tenné a holokauszt tagadását. „Nagyon sajnáljuk, hogy ez nem történt meg Nagy-Britanniában” – mondta.

Az indítvány szerzői azt mondják, a mércének azt kellene tekinteni, hogy ha egy nemzetközi törvényszék úgy ítélkezett, hogy népirtás történt, akkor mindenütt Európában bűntettnek kellene tekinteni, ha valaki ezt nyilvánosan kétségbe vonja. Ilyennek számítana a holokauszt, a ruandai népirtás és a muzulmánok legyilkolása a boszniai Srebrenicában 1995-ben a szerbek által. Az örmények elleni 1915-ös török népirtás például nem számítana ide.

Egy vezető európai politikus azt mondta, hogy ami Európa zsidó közösségeit illeti, nincs szükség új jogszabályokra. A biztonság és a védelem élvez prioritást.

Kantor felpanaszolta, hogy amikor felmerült a védelem kérdése, a nemzeti és regionális zsidó vezetők felbátorítva érezték magukat, hogy pénzgyűjtő akciókat szervezzenek.

„Olyan dolgokkal állunk ma szemben, amilyenek Európában 70 éve nem történtek – mondta. – Az európai zsidó közösségnek határozottan védelemre van szüksége. A kormányoknak erre költeni kellene, és sokkal több pénzt kellene befektetni. Már befizettük az adóinkat, és sokkal nagyobb elkötelezettségre van szükségünk a kormányoktól.”

 

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal