Országmarketing

 

 



Népszerű az új útdíjrendszer, mondta a kormányszóvivő a hét közepén tartott sajtótájékoztatón, mert hogy az év eleje óta eltelt 20 napban kis híján egymillió autópálya-matricát vásároltak a magyar polgárok. Hozzátette, az a tény, hogy az eladott mennyiség nagyjából fele az év elején bevezetett megyei matrica volt, azt bizonyítja, hogy a vásárlók megszokták, sőt meg is szerették az új szisztémát.

Bár a kormányfő szokásos pénteki rádióinterjújában ismét elmondta, hogy sikereink közepette is szerénynek kell maradnunk, ezúttal semmilyen okot nem látunk arra, hogy ne tudassuk a világgal: nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő teljesítménynek lehet ma tanúja Magyarország. Nullszériás termékből ilyen rövid idő alatt még senki nem adott el ennyit. Külön említésre méltó, hogy míg más országokban egy-egy új termék bevezetését százmilliós nagyságrendű marketing-kampányok előzik meg, reklámguruk elemzik a kiválasztott célcsoportok fogyasztási szokásait, vásárlóerejét, és a forgalmazók valóságos háborúkat vívnak olyan emblematikus egyéniségekért, mint David Beckham vagy Lionel Messi, a megyei autómatrica esetében elegendő volt egyetlen hirdetést elhelyezni a médiapiacon szinte ismeretlen Magyar Közlönyben, hogy az eladások az egekbe szökjenek.

Szakértők nem győzik hangsúlyozni a kiváló időzítést: a karácsonyi nagy bevásárlások után csak valami rendkívüli újdonsággal lehetett a piacot megmozgatni. Sorra érkeznek a megkeresések a nyugat-európai nagyvárosokból, ahol az elkerülő körgyűrűk fizetőssé tétele eddig még senkinek sem jutott eszébe. A Londont elkerülő M25-ös körgyűrű tervezőitől a királynő valószínűleg a napokban fogja visszavonni a Becsületrendet. Az egyre rafináltabb játékszoftverek programozói is a fejükhöz kaptak: születtek már programok ellenséges űrlények megsemmisítésére és a Mars meghódítására, de az, hogy egy fővárost elkerülő körgyűrű egyes szakaszai fizetősek legyenek, mások pedig nem, valóságos áttörést jelent az intelligens játékok piacán. Ez az újítás egy csapásra a világ technológiai élbolyába katapultálta Magyarországot.

Nevüket bizalmasan kezelő kormányzati források egyébként azt valószínűsítik, hogy maga Angela Merkel is azért látogat Budapestre február elején, hogy ellessen néhány műhelytitkot Európa leggyorsabban fejlődő gazdaságából. Jól jöhet az így megszerzett tudás, amikor életet kell lehelni a válsággal küszködő, ma még embrionális állapotban lévő német autópályamatrica-iparba. Az sajnálatos, hogy megfelelő családi háttér híján ezúttal csak egy ötórás gyorstalpalót engedhet meg magának, de a szabott árakból a brüsszeli irányelvek miatt nem engedhetünk. Merkel asszonynak egyébként tudnia kell, az EU-tagság és a privilegizált magyar-német viszony sem jelent garanciát arra, hogy a szabadalmat nem a közvetlenül utána érkező nagy vevőjelölt fogja elvinni előle.

Kétségtelen, a szilvesztert követő nagy roham idején volt néhány olyan nap, amikor egyszerűen nem lehetett hozzájutni a megyei matricákhoz. Az elárusítóhelyeken emberek álltak hosszú sorokban, hogy hozzájussanak az új státusszimbólumhoz; ugyanakkor nyoma sem volt a Nyugaton már-már megszokott hisztérikus jelenetekhez, amelyek egy-egy új iPhone vagy a Harry Potter-sorozat új kötetének megjelenését kísérik. Nem láttunk hálózsákokban éjszakázó, végsőkig elszánt vásárlókat sem, akik a Harrod’s vagy a Macy’s bejárata előtt gyakran napokig várnak az üzletnyitásra. Szakértők ennek okát az új típusú magyar termelési központok egyre inkább kidomborodó fölényében látják, amelyek a hétvégi munka tilalma ellenére folyamatosan, egyenletes minőségben tudnak szállítani. S bár a próbaüzem során a termék rendkívüli bonyolultsága miatt egyes algoritmusokat meg kellett változtatni, a gyártók mindenkit megnyugtattak: megfelelő időben minden megrendelést teljesítenek, sőt a General Motorsnál vagy a Toyotánál rendszeres termék-visszahívásokat is el fogják kerülni.

Jegyértékesítő cégek jól ismerik azt a jelenséget, amikor egy-egy Madonna-koncertet vagy az El Clásicót hirdető plakátokra a legjobb terítési stratégia ellenére is ki kell ragasztani a „Minden jegy elkelt” szalagot. A pénzalapú gazdaságokban ilyenkor az egekbe szöknek az árak, aratnak a nepperek, sőt előfordul, hogy hamisított jegyek is forgalomba kerülnek. A magyar kormány átgondolt stratégiáját mutatja, hogy a már-már hisztériába hajló rohamnak nálunk nyoma sincs; az ár stabil, sőt az illetékes államtitkár kilátásba helyezte, hogy a gyártó a használt árut eredeti áron vissza fogja venni, ha a vevő igazolni tudja, hogy hirtelen felindulásból a családi szükségletnél többet vásárolt. A magyar állam a piac kiszámíthatatlan rángatózásaival szemben a szolid, kiegyensúlyozott üzletmenet híve. Itt minden fillérnek, forintnak, sőt milliárdnak forintnak is megvan a biztos helye; nota bene tapasztalt üzleti elemzők csukott szemmel is meg tudják jelölni, melyek ezek a biztos helyek.

Az ellenzék természetesen most is szeretne zavart kelteni. Arra hivatkoznak, hogy az év elején egekbe szökő eladási adatok január közepétől némi visszaesést mutatnak. Nyilvánvalóan nincsenek tisztában az alapvető tényekkel. A filmforgalmazásban például köztudott, hogy a nyitó hét látogatottságából jó eséllyel lehet következtetni a termék népszerűségére, amely már most rekordokat dönt. Mindenesetre a kabinet csattanós válaszra készül: hírek szerint a Bakonyban található, kémműholdakkal szemben tökéletesen védett telephelyen megkezdődött a háztömb-alapú gyalogos matricarendszer tesztelése.

 


Endrődi Gábor közgazdász, cégvezető

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal