rss      tw      fb
Keres

Bloomberg Businessweek: Hogyan lett Orbán Európa új erős embere – II. rész

 

 

A Bloomberg Businessweek közölte Stephan Faris cikkét: Hogyan lett Orbán Viktor Európa új erős embere. (A cikk első része)

Budapest, amely egykor az osztrák-magyar birodalom egyik fővárosa volt, egy nyugati nagyváros minden díszével rendelkezik. Bauhaus-épületek és szecessziós paloták adnak keretet a neogótikus fenségességnek; a belváros teli van pubokkal, boltokkal és mindenféle étteremmel. De nem kell nagyon messzire kiautózni vidékre, hogy az ember meglássa a magyar gazdaság másik oldalát: a kopár falusi szegénységet.

Orbán a parlament feletti ellenőrzését felhasználva megváltoztatta az ország adórendszerét, és a súlyt a jövedelemről a fogyasztásra helyezte. A költségvetési lyukak betöméséhez – és hogy a hiányt a GDP EU által előírt 3 százaléka alatt tartsa – egész sor célzott adót vetett ki az energiára, a bankokra és a távközlési szektorra, amelyeket mind külföldi tőke ural. „Egyesek protekcionizmusról beszélnek. Mi hazafiságról beszélünk” – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő. Orbán kormánya 2013-ban törvények sorát fogadta el, amelyek előírták a közüzemi szolgáltatóknak, hogy 20 százalékkal csökkentsék a gáz, az áram és a fűtés kiskereskedelmi árát, és ez rendkívül népszerű volt a szavazók körében, különösen vidéken. Előírták, hogy a kezdeményezés nyomán keletkezett megtakarításokat fel kell tüntetni minden számlalevélen, Orbán politikai pártja színének megfelelő, narancsszínű mezőben.

Különös tekintettel arra, hogy a magyar demokrácia gyökerei nem nagyon mélyek, aggasztóbbak Orbán legutóbbi intézkedései, amelyeknek célja a polgári szabadságjogok megzabolázása. Az országban erős a nacionalizmus. A magyarok az identitásukat azokra a harcos lovasokra vezetik vissza, akik a IX. században kelet felől érkeztek a térségbe, és szlávok és germánok gyűrűjében kulturális és nyelvi szigetet alkottak. A nacionalizmus néha excentrikus módon jut kifejezésre – ott van például a baranta széles körű népszerűsége: ez egy állítólag hagyományos harcművészet, amelynek gyakorlói fejszéket lóbálnak, korbácsokat pattogtatnak és íjjal lőnek – de többnyire ijesztően. Azoknak a magyaroknak az aránya, akik azt mondták, hogy „ellenszenvet éreznek a zsidók iránt”, 1994-től 2011-re 14 százalékról 24 százalékra emelkedett.

Az ország üszkösödő sértődöttséget ápol amiatt, ahogyan az első világháború után bántak vele, amikor megfosztották területe kétharmadától, ezen belül sok olyan területtől, ahol magyarul beszélő emberek éltek. Orbán, aki súlyt helyezett arra, hogy az egykor Budapesthez tartozó területeken élő etnikai magyarok felé forduljon, egyszer olyan autót vezetett, amelynek a lökhárítóján egy matrica Magyarország háború előtti határait ábrázolta. Legerősebb politikai riválisa a szélsőjobboldali Jobbik. Az antiszemita és romaellenes bigottságáról ismert Jobbik több mint 20 százalékot szerzett a 2014 áprilisában tartott választáson, amely után Orbán újabb kétharmaddal tért vissza hivatalába.

Kormánya a tavalyi év során lépéseket tett annak érdekében, hogy ellenőrzést gyakoroljon a magyar média felett. Progresszív adót vetett ki a reklámbevételekre, de csak egyetlen vállalatot érint az adó legmagasabb kulcsa, Magyarország legnépszerűbb kereskedelmi tévéadóját, az RTL Klubot, amely a német médiaóriás Bertelsmann csoport kezében van. Az RTL esti híradója agresszívabbá és kritikusabbá vált; válaszként a Fidesz-politikusok az adó újságíróit támadják sajtóértekezleteken, vagy nem hajlandók válaszolni a kérdéseikre. Dirk Gerkens, az adó vezérigazgatója azt mondja: „Ellenzékinek tekintik a híradónkat. Pedig ez nem így van. Nem fogunk az ellenzékben lévő fickókról beszélni, mikor gyakorlatilag nem tesznek semmit.”

A tévéadó hivatalosan panaszt tett az EU Bizottságánál, de közben a legmagasabb adókulcsot megemelték 50 százalékra. Gerkens becslése szerint az RTL az adóból származó bevétel 90 százalékát fizeti majd, miközben a piaci részesedése mindössze 15 százalék. Amennyiben az adó jövőre érvényben marad, akkor a cég teljes nyereségét elnyeli. Gerkens azt mondja, erőszakot kilátásba helyező fenyegetéseket is kapott, amelyeket barátok közvetítettek vagy emailben érkeztek. Családját elköltöztette Magyarországról, ő maga a lakásából egy budapesti luxusszállóba költözött, és testőröket alkalmazott. „Ez nem Oroszország, vagy Mexikó, de az ember inkább tegyen meg mindent, semmint hogy utólag bánkódjon” – mondta.

Szeptemberben a magyar rendőrség megrohanta az Ökotárs alapítvány irodáit: a Norvégia, Izland és Liechtenstein kormánya által támogatott nonprofit szervezet, civil szervezeteknek és csoportoknak oszt el támogatásokat. A kormány csalással és rossz vezetéssel vádolta az alapítványt, valamint azzal, hogy tisztességtelen módon az Orbán politikai ellenfeleihez közel álló civil szervezeteket támogat. Az Ökotárs tagadja a vádakat. A támogatott civil szervezetek között van a Transparency International, a TASZ, és egy tényfeltáró újságírással foglalkozó szervezet.

A rendőrség lefoglalt iratokat és számítógépes szervereket, és a szervezet vezetőjét, Móra Veronikát elkísérte a lakására, ahol lefoglalta az ő számítógépét is. „Ha sikerül elvenniük valamelyik fontos támogatási alapot, akkor elérték, amit akartak. Fenn fogják tudni tartani a civil szervezetekre gyakorolt nyomást, figyelmeztetéseket küldenek majd nekik, de ugyanakkor nem tesznek semmilyen olyan intézkedést, amelyet a demokráciát sértőnek tekintenének” – mondta Móra.

Ha van egyetlen olyan projekt, amely összefoglalja az Orbánnal és a hatalomgyakorlásával kapcsolatos kérdéseket, akkor az a 15 millió dolláros felcsúti stadion. Az építkezés kezdete előtt, 2010-ben Varga György, a falu polgármestere kifogásolta a területért felkínált árat. Nem sokkal később Orbán kormánya meghozta azt a jogszabályt, amely adótartozások miatt kizárta a közhivatal betöltéséből Vargát, aki előzőleg már két periódusban volt polgármester. Varga azt mondja, eleget tett adókötelezettségeinek.

Varga utóda az időközi választáson megválasztott Mészáros Lőrinc. Mészáros Orbán barátja, és annak a vállalatnak a tulajdonosa, amely elnyerte a megbízást a stadion építésére. Mészáros alatt – aki nem válaszolt az interjúra vonatkozó kérelemre – létrejött az a teleküzlet is, amelyet Varga elutasított. Az üzlet feltételeit nem hozták nyilvánosságra.

A stadion Orbán háza mellett, az utca túloldalán fekszik. Részben olyan pénzből épült, amelyet az EU állami támogatásnak minősített: mintegy 10,5 millió dollárnak megfelelő olyan adomány van benne, amelyet az adóból lehetett leírni az Orbán-kormány által 2011-ben elfogadott törvény értelmében. A törvény nem írja elő, hogy a stadion építéséhez támogatást nyújtók nevét nyilvánosságra kell hozni. De a Puskás Akadémia honlapján felsorolt szponzorok között van a MOL nemzeti kőolaj- és gáztársaság, az OTP, amely az ország legnagyobb bankja, egy médiacsoport, amely Orbán egyik szoros szövetségesének a tulajdonában van, egy társaság, amely Orbán apjának a tulajdonában van, és két társaság, amely Mészáros tulajdonában van.

Az 58 éves Varga óvatosan válogatja meg a szavakat. „Mondhatnék többet, de jobb, ha nem teszem. Még valaki azt hinné, hogy ez valami támadás.” Azt mondja, hogy miután megfosztották a polgármesterségtől, többször vizsgálatot folytatott nála a magyar adóhatóság. Kicsiny építőipari vállalata bezárt. Elköltötte a megtakarításait. „Amikor gyerek voltam [a kommunizmus idején], az apám mindig azt mondtí: Ne félj, neked eljön egy jobb világ. Most én mondom ugyanezt a gyerekeimnek” – mondja.

Az EU eddig többnyire csendben maradt Orbán kormányzása ügyében. Szeptemberben megerősítette szándékát, hogy Magyarország számára 25,4 milliárd eurót biztosít a strukturális és befektetési alapokból 2014 és 2020 között. Októberben azonban az Egyesült Államok korrupció miatti aggodalmakra hivatkozva megerősítette, hogy beutazási tilalommal sújtott hat magyar tisztségviselőt.

Ugyanabban a hónapban az internetforgalom megadóztatására tett javaslat tiltakozók ezreit vitte ki Budapest utcáira, amíg a kormány meg nem hátrált. Az adó kicsi volt, a plafonját havi néhány dollárban határozták meg, de a javaslat olyan módon bosszantotta fel a közönség jelentős rétegeit, ahogyan eddig Orbán egyetlen intézkedése sem. „Az volt az ember érzése, hogy a kormány most beavatkozik az ember magánéletébe” – mondja Gulyás Balázs, a tiltakozás egyik szervezője.

A tiltakozások után készült felmérések kimutatták, hogy Orbán antidemokratikus intézkedései, amelyek a felcsútihoz hasonló, haveri vircsaftról és megfélemlítésről szóló történetekkel párosulnak, a miniszterelnök pártjának nem kevesebb mint 30 százalékos támogatottság-zuhanásába kerültek. „A posztmodern populista politikusok olyanok, mint egy színpadi előadás. A közönségnek nagyon tetszik, de amint a függöny mögé látnak, megtörik a varázs” – mondja Schiffer András, a Lehet Más a Politika elnevezésű kicsi zöld párt elnöke. Februárban Magyarországon időközi választást tartanak egy megüresedett parlamenti mandátumra. A szavazás a Fidesz egyik fellegvárában lesz, de elképzelhető, hogy Orbánnak a kétharmados többségbe kerül.

A felcsúti stadionban azonban úgy tűnik, ezek a problémák a lehető legtávolabb állnak Orbán agyától. Finom eső csillog a reflektorok fényében, amikor a meccs véget ér, és a Puskás a győztes. Orbán egész idő alatt a tribün tetején maradt, kivéve 20 percet a második félidő elején. Addig figyel, amíg az utolsó játékos le nem vonul a pályáról.

 

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal