Német portál az Oroszország elleni szankciókról

 

 

A Deutscche Wirtschafts Nachrichten című német gazdasági portál Az Egyesült Államok helyre teszi az EU-t és megakadályozza a közeledést Oroszországhoz címmel közölte Felix Steiner cikkét. Az amerikaiak leállították az EU igyekezetét, hogy feloldják az Oroszország elleni szankciókat. A vonatkozó iratot eltemették az EU külügyminiszterei azt követően, hogy az eljutott egy amerikai laphoz. Nem ismeretes, hogy Barack Obama amerikai elnök az Angela Merkellel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetésben helyre tette-e közvetlenül a kancellárt is.

Barack Obama amerikai elnök a nemzet helyzetéről mondott beszédében meghatározta a Nyugat kurzusát az Oroszország-politikában, és világossá tette, hogy az amerikaiak nem szándékoznak elfogadni a szankciók lazítását. Obama a beszédében szó szerint ezt  mondta: „Demonstráljuk az amerikai erő és diplomácia hatalmát. Fenntartjuk az alapelvet, hogy a nagyobb nemzetek nem zaklathatják a kis nemzeteket. Ezért szembehelyezkedtünk az orosz agresszióval, helyreállítottuk a demokráciát Ukrajnában, és biztosítottuk NATO-partnereinket a támogatásunkról.

Tavaly vállaltuk a megerőltető feladatot, hogy szövetségeseinkkel együtt szankciókat hirdessünk. Megerősítettük jelenlétünket a határállamokban. Akkoriban néhányan azt mondták nekünk, hogy Putyin mesteri stratégiát folytat, és erős. Ma Amerika erősen és szövetségeseivel egységben áll, miközben Oroszország elszigetelt, és gazdasága törmelékhalmaz. Így Amerika vezet – nem nagy robajjal, hanem következetes határozottsággal.”  

Ezzel Obama egyelőre leállította az EU igyekezetét, hogy lazítsa az Oroszország elleni szankciókat: Obama néhány napja telefonon beszélt Merkel német szövetségi kancellárral. A beszélgetésre azt követően került sor, hogy kiszivárogtattak egy EU-iratot, amelyben az EU részletes terve szerepelt arra, hogyan szálljon ki a szankciókból. A dokumentum Federica Mogherini, az EU külügyi képviselője irodájából érkezett. Olaszországnak különösen nagy nehézségeket okoznak a szankciók.

Arról nincs hír, hogy Obama kérdőre vonta-e Merkelt a terv miatt. A Fehér Ház azonban a megbeszélés után meghirdette, hogy az EU-nak újabb hiteleket kellene adnia Ukrajnának. Ez nem enyhülést idéz, hanem inkább fejmosást.  

Az EU külügyminisztereinek találkozóján hétfőn az EUObserver jelentése szerint ennek megfelelően visszavonulásra került sor. Kifelé a visszavonulást „konszenzusnak” nevezik: az Oroszországgal szembeni szankciókat fenn szándékoznak tartani, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajna keleti részéről. Ez egészen másképpen hangzik, mint akár egy héttel ezelőtt is.  

Akkor az EU fel akarta oldani a szankciókat, amelyeket Joe Biden amerikai alelnök szerint az amerikaiak írtak elő az uniónak.

Mogherini vitairatából, amelyet kiszivárogtattak a The Wall Street Journalnak, azt mutatja, a szándék az volt, hogy fokozatosan normalizálják az Oroszországhoz fűződő viszonyt. Az áll benne, hogy nem csupán a büntetőintézkedéseket szüntetik meg a helyzet javulásával, hanem újra megrendezik majd a teljes körű EU-orosz találkozókat is. Az EU még azt is mérlegelte, hogy eleget tesz az Eurázsiai Unióval való együttműködésre szóló orosz meghívásnak. Ez azonban egyáltalán nem szeretik hallani a washingtoni neokonzervatívok: ők azt akarják, hogy az EU a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezményre koncentráljon, és ne aprózza el magát egy keleti nyitással.  

A dokumentum célja az volt, hogy az EU-külügyminiszterek január 19-i találkozóján vitaalapként szolgáljon. Figyelmet érdemel, hogy éppen a The Wall Street Journalnak szivárogtatták ki, vagyis egy olyan lapnak, amely Oroszország kérdésében teljes mértékben Washington kurzusát viszi. Természetesen nem ismeretes, hogy ki adta ki a dokumentumot. De tekintettel az amerikai lobbisták és spin-doktorok seregeire, nagyon is elképzelhető, hogy olyasvalaki lőtte le az EU kezdeményezését, aki különösen közel áll Washingtonhoz. Informátorként számításba jönnek a britek is, de éppen annyira a lengyel vagy baltikumi keményvonalasok is.  

François Hollande francia államfő meglepően egyértelműen állást foglalt az Oroszország elleni szankciók feloldása mellett. Azt mondta, az intézkedések nem hoztak eredményt.

Ám a brüsszeli találkozó utáni megnyilvánulások arra engednek következtetni, hogy az EU nagyobb ellenállás nélkül hagyta magát helyretenni: a Donbasz vidékén újra fellángolt harcokra hivatkozva Mogherini hétfőn azt mondta, nincs visszatérés a „business as usual” állapotához. Hasonlóan nyilatkozott Csehország, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, sőt, még az Amerikával szemben kritikus magyarok is. Budapest az elmúlt hónapokban ismételten bírálta az uniós szankciókat. Ám Steinmeier most egyetért Mogherinivel:  „Tekintettel a Kelet-Ukrajnai helyzetre senki nem áll elő olyan kívánsággal, hogy lazítsuk a szankciókat.” A magyar Szijjártó Péter hozzátette, hogy Oroszország semmit sem tett annak érdekében, hogy a tavaly kidolgozott Minszki megállapodást betartsa – adta hírül az EUObserver.  

Néhány ország egyelőre még nem hagyja magát, például Ausztria, Luxemburg vagy Spanyolország. Az EU-nak el kellene gondolkodnia arról, „hogyan lehet az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat hosszú távon újra szilárd alapokra helyezni” – mondta Kurz osztrák külügyminiszter. Luxemburg azt javasolta, hogy az EU magyarázza meg Moszkvának, hogy a szankciók célja nem az ország „destabilizálása”. Spanyolország pedig azt indítványozta, hogy az EU ossza fel a szankciókat: azok maradjanak fenn, amelyeket a Krím annektálása miatt hirdettek meg, azokat pedig, amelyeket Kelet-Ukrajna miatt dolgoztak ki, igazítsák a helyzet alakulásához. Ezzel Spanyolország volt az egyetlen tagállam, amely fenntartotta a Mogherini-dokumentum irányvonalát. Összességében azonban a makrancos államok egyértelműen többségben voltak.   

Oroszországgal szemben különösen kemény fellépést követel Lengyelország, Belgium, Bulgária, Dánia, Írország, Litvánia, Svédország és Nagy-Britannia. Bulgária ellentmondott Spanyolországnak azzal, hogy a Krímet nem lehet kivonni a szankciókból. Írország úgy vélte, hogy „a szankciókat figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén bővíteni és intenzívebbé kell tenni”.  

Obama a múlt héten nyilvánvalóan nem csak Merkelt vette kezelésbe, hanem David Cameron brit miniszterelnöknek is a lelkére beszéltek Washingtonban. A találkozó után a Fehér Ház közölte: „Egyetértünk abban, hogy Oroszországgal szemben fenn  kell tartani az erős szankciókat mindaddig, amíg vége nem lesz az ukrajnai agressziónak. Egyetértünk abban is, hogy Ukrajnában fontos gazdasági és demokratikus reformokat kell végrehajtani” – idézte a Reuters hírügynökség Cameront.

A két államférfiú vendégkommentárt írt a The Times című brit lapban, és hangsúlyozták: eltökéltek abban, hogy fenntartják a moszkvai kormányra gyakorolt diplomáciai nyomást. „Erős közös reagálásunk félreérthetetlenül értésre adta, hogy a nemzetközi közösség nem nézi ölbe tett kézzel azt, ahogyan Oroszország igyekszik destabilizálni Ukrajnát” – írta Cameron és Obama.     

Az új vonal alighanem még nem vezet katonai tevékenységhez. Helyette az EU adópénzekből elkötelezettséget akar vállalni egy propaganda-háborúban, amelyet egy új amerikai törvény tartalmaz. Mogherini azt mondta, a következő hetekben konkrét javaslatokat kíván tenni azokra a lépésekre, amelyekkel hatni lehet az orosz propaganda ellen. Hozzátette: el tudja képzelni, hogy azok az unió által finanszírozott, orosz nyelvű adások vagy a független orosz sajtóorgánumokat támogató, brüsszeli székhelyű munkacsoport alakjában valósulhatnak meg.  

Lengyelország szerint ezt „több mint egy tucat ország támogatja”. Bert Koenders holland külügyminiszter az orosz média ukrajnai válságról szóló tájékoztatását szörnyűnek nevezte. „Nagyon fontos, hogy támogassuk a  független orosz sajtót és a független orosz hangokat” – mondta.  

Az állam- és kormányfők márciusban egy csúcstalálkozón döntik el a kérdést, hogy az Oroszország elleni szankciókat fenntartják-e további egy évre.

 

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal