Fal

 

Militarizált övezet

Miután Ásotthalmon időközi választáson polgármesterré választották Toroczkait 2013 decemberében, rádöbbent, hogy abban az ádáz harcban, amelyet akkoriban a Romániából érkező, főként cigány származású vendégmunkások ellen folytatott, nem nyerhet. Egyszerűen azért, mert a helyi nagygazdák igényt tartanak az olcsó munkaerőre. A hadviselésnek ez a formája ugyan háttérbe szorult, ám a 2014-ben újra megválasztott polgármester új terepet talált, ahol kiélheti az idegenekkel szemben táplált érzéseit: a zöld határon naponta és százával érkező migránsok váltak célponttá. Eddig annyit sikerült elérnie, hogy a település kapott pénzt biztonsági kamerák felszerelésére, valamint egy köztisztasági csapat felállítására, amely az erdőn keresztül érkező bevándorlók után eltakarítja a szemetet.

A falu megerősített polgárőrsége és a tavaly felállított fegyveres mezőőrsége segíti a határrendészet munkáját. De Toroczkainak ez nem elég. Már falat is húzatna a trianoni határra. Friss Facebook-bejegyzésében ezt írja:

 „Tegnap rászóltam egy bűncselekményt elkövetve magyar területre jutott, ám mégis szabadon bolyongó négerre, hogy ne dobja el a műanyag flakont az ásotthalmi erdő szélén. Felszedte ugyan, de azért hallottam, ahogy morogta, hogy ’fákjú’. Eljött a pillanat, amikor le kell gyűrnöm az elveimet, hiszen minden porcikám tiltakozik az ellen, hogy a trianoni határra falat húzzunk. Sajnos csak az fog rajtunk segíteni, no és persze, ha a fal mellé a határvonalon militarizált övezetté válunk. Jelenleg ugyanis úgy sétálnak át a bevándorlók a magyar határon, hogy azt észre sem veszik. No, és persze sokat segítene, ha az USA befejezné az egész világ leigázását. Már hallom a budapesti és brüsszeli libsi kórust, hogy a fal nem jó, mert emberi jogokat sért, és mégis milyen dolog ez itt Európa közepén. Nos, nekik ajánlom a csatolt képeket kenyéradó gazdájukról, az Amerikai Egyesült Államokról. Ők így védik a mexikói határt az illegális migrációtól.” Ezután pedig képeket közöl a mexikói határt védő szögesdrótról.


Finomhangolás

Több mint egyéves polgármestersége alatt Toroczkai sokat dolgozott, közlekedési táblákat helyeztetett ki, utakat javíttatott és erőfeszítéseket tett a legendás betyár, Rózsa Sándor kultuszának újraélesztésére. A falutól nem idegen a híres-hírhedt betyár legendája, hiszen valóban a puszta volt az „otthona”. Betyárfesztiválokat szerveznek a településen, szobrokat avattak, sőt, a betyár emlékeit őrző múzeum is nyílt a faluban, de a helyi cukrászda falán is a betyár „pödri ránk a bajuszát”. Ma azonban már más a kontextus. Arról nem is beszélve, hogy Toroczkai elmélete zavaros, konfúz és eleve sántít: a legendák szerint Rózsa Sándor a szegények védelmére kelt, és ez bizony nehezen fér össze azzal, hogy Toroczkai a romániai, nyomorban élő vendégmunkásokat nevezi meg a bűn forrásának. Bár, mint említettem, mostanra alábbhagyott Toroczkai ez irányú kampánya, ez kitűnik abból a felvételből is, amely fellelhető a Betyársereg honlapján, és amelyen Budaházy György interjúvolja a polgármestert. A kérdező arról faggatja Toroczkait, milyen a viszonya a tanyákon táborozott vendégmunkásokkal, ám a választ Toroczkai rendre elkerüli, szívesebben beszél arról, hogy a tanyákon élő idősek rendszeresen tesznek ki élelmet a kapura, hogy az étlen-szomjan, sokszor gyerekekkel érkező migránsokat segítsék. Ezért neki, mint polgármesternek, fel kell világosítania az idős embereket, hogy ezt ne tegyék (!), mert a migránsok nem betyárok, veszélyt jelenthetnek, bűncselekményeket követhetnek el. A kormány, illetve a Belügyminisztérium láthatóan segíti a falut, az illegális migrációval kapcsolatos feladatok finanszírozásában segítséget nyújt.


Csak a gazdagok

A kormány is a bevándorlók jelentette terhekről beszél, miközben a december 31-én megjelent Közlönyben arról olvashatunk, hogy államkötvények vásárlása ellenében letelepedési jogot adunk migránsoknak. 2013-ban 430 kötvényt értékesítettek, tavaly megduplázódott ez a szám. A Népszabadság pedig úgy tudja, hogy az idei költségvetési előirányzat szerint mintegy 160 milliárd forintos bevételre számít a kormány ebből a forrásból, amihez legalább 1600 migránsnak kell letelepedési engedélyt vásárolnia.

A „szemét”, amelyből „egyre többet fúj be ebbe az országba a szél” – Facebook


Nyílnak-e táborok?

A tízezrével érkezők közül bizonyára szép számmal akadnak kevésbé tehetősek, ők valószínűleg tovább utaznának a jobb élet reményében, de pár hónapot valahol el kell tölteniük. A Jobbik már december 19-én felemelte szavát az ellen, hogy Magyarországon újabb és újabb táborok nyíljanak a migránsok elhelyezésére. (Ekkor küldött ki felhívást a Belügyminisztérium az önkormányzatoknak, azok jelentkezését várva, akik vállalják, hogy közigazgatási területükön táborok nyíljanak.) Január 16-án pedig a zárt táborok létesítése mellett érvelt Toroczkai: „A héten tartott frakcióvezetői egyeztetés előtt Vona Gábor kikérte a véleményemet az illegális migrációval kapcsolatban. Így a Jobbik elnökének köszönhetően a kormány elé kerülhetnek a javaslataim, amelyek a következők. A határőrizet a határon történjen, ne mélységi felderítés keretében. Jelenleg ugyanis sokszor a határtól 10-15 kilométerre állítják meg a migráns csoportokat. Ha egy terrorista be akar szivárogni az EU területére, akkor itt fogja megtenni, és bőven lesz ideje leválni a csoportról, s nyomtalanul eltűnni.
– A teljes magyar-szerb határszakaszt stabil hőkamerákkal és/vagy drónokkal figyeljék 24 órában. A kis drónok a legolcsóbbak, és az amerikai-mexikói határon már alkalmazzák őket. 
– Jelentősen bővíteni kell a magyar határőrizet ember- és járműállományát. 
– Minden költséget az EU álljon, hiszen a migránsok nem Magyarországra, hanem az EU-ba, s annak is nyugati részébe igyekszenek. 
– A befogadóállomások zártak legyenek, ne sétálhassanak ki onnan bármikor, a gazdasági okokból érkezők ugyanis rögtön bűncselekménnyel nyitottak, hiszen embercsempészek segítségével, illegális határátlépéssel érkeztek hozzánk. A politikai menekülteket egyértelműen azonosítani kell.”

Ha tovább folytatódik az a tendencia, hogy naponta több száz menekült érkezik hazánkba, főként a déli határszakaszon, akkor bizony bőven lesznek köztük olyanok, akiknek nincs pénzük államkötvények vásárlására, de nem is Magyarországon szándékoznak letelepedni. A táborok számáról egyelőre nincs pontos információ, mindenestre a szoljon.hu oldal arról számolt be, hogy például Kunszentmártonban még decemberben megszavazta a közgyűlés, hogy a település ipari parkjában létesülhet egy zárt intézmény olyan kitoloncolásra váró migránsok őrizetére, akik a menekültstátuszt nem kapják meg. Ám például Öcsödön és Tiszaföldváron elvetették ezt a lehetőséget.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsuk azoknak, akár csak átmenetileg is, akik egy jobb élet reményében menekülnek a kilátástalanság régióiból – aligha az idegengyűlölet településről településre való felszítása a válasz. Ez már nem pusztaromantika, betyárvirtus. Toroczkaira ma már nem lehet legyinteni, és nemcsak Ásotthalmon és a környékén nem lehet. A magyar miniszterelnök közelmúltbeli elhíresült, a párizsi tragédia árnyékában tett, majd megismételt kijelentése csak olaj a tűzre.

A fal épül. Szögesdrótnál, betonnál, kőnél is masszívabb anyagokból: rövidlátó ostobaságból, gyűlöletből.

 

Szlavkovits Rita, újságíró
Írásai a Magyar Narancs honlapján

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal