rss      tw      fb
Keres

Neues Deutschland: újabb német bírósági döntés arról, hogy Magyarország embertelenül bánik a menekültekkel

 

 

A Neues Deutschland című baloldali német lap Nincs kitoloncolás Magyarországra címmel közölt jelentést. Egy berlini bíróság bírálja Magyarország menekültügyi gyakorlatát, és leállít minden tervezett kitoloncolást. A Dublin III. megállapodás értelmében a menekültek csak abban az országban kérhetnek menedékjogot, ahol első ízben léptek az unió területére. Magyarország esetében egy német bíróság megváltoztatta ezt a gyakorlatot. Az indoklás szerint Magyarországon túlságosan embertelenül bánnak a menekültekkel.
 

A berlini közigazgatási bíróság élesen bírálta Magyarország menekültügyi gyakorlatát és egyelőre leállította az uniós tagállamba irányuló kitoloncolásokat. Indoklásként az állt a bíróság hétfőn közzétett döntésében, hogy Magyarország a gyakorlatával – hogy a menedékjogért folyamodókat „szinte kivétel nélkül menedékjogi őrizetbe helyezi” – sérti az EU alapvető jogokat és a szabadsághoz való egyéni jogot rögzítő chartáját. A bíróság ezzel gyorsított eljárásban leállította egy szíriai menekült Magyarországra toloncolását.

A bíróság szerint a menedék-eljárás Magyarországon rendszerszerű hiányosságoktól szenved. Ugyanezen okból a luxemburgi Európai Bíróság már 2011-ben megtiltotta az EU-n belül Görögországba irányuló kitoloncolásokat.

A bíróság az indoklásban egyebek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR), a német külügyminisztérium, és a Pro Asyl elnevezésű nem kormányzati (civil) szervezet aktuális jelentéseire támaszkodott. E jelentések bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy Magyarországon a menedékjogért folyamodókat indoklás nélkül részben akár hat hónapra is őrizetben tartják, anélkül, hogy ez valóban szükséges lenne.  

Ez mindenekelőtt olyan külföldiekre érvényes, akiket más uniós tagállamokból toloncolnak Magyarországra. Emellett a menekültek elől rendszeresen eltitkolják a őrizet egyéni felülvizsgálatához való jogot. A törvényben előírt ellenőrzést is gyakran csak két hónap elteltével folytatják le, és ez is egy átlagosan három percig tartó meghallhatásra szorítkozik.

Az úgynevezett Dublin III. rendelkezés értelmében az EU-ban benyújtott menedékjog-kérelmek ügyében alapvetően az a tagállam illetékes, ahol a menekült először lép az unió területére és keres védelmet. Ezért azokat a menekülteket, akik később más tagállamokban folyamodnak menedékért, rendszerint a beutazási országhoz irányítják, oda lehet őket  kitoloncolni.

Kivételes esetekben a második tagállamnak magának kell lefolytatni a menedékjogi eljárást, például akkor, ha az első országban a menedékjogi eljárásban hiányosságok vannak.

A bíróság döntése nem fellebbezhető meg – áll a testület sajtóközleményében.

 

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal